Fotó: Gov.uk
Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal – hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.
2024. február 28., 08:332024. február 28., 08:33
Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet – székháza után közkeletű nevén a Chatham House – biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.
A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.
Radakin nem említett konkrét példákat.
Grant Shapps brit védelmi miniszter azonban nemrégiben egy londoni védelmi konferencián úgy fogalmazott, hogy
Shapps hozzátette: ha a brit fegyveres erők nem elég erősek ahhoz, „hogy elrettentsék Moszkvát vagy Pekinget az agressziótól, akkor nem kis háborúra, hanem komoly háborúra kell számítani”.
Magyarország és Spanyolország sem ért egyet európai csapatok Ukrajnába küldésének javaslatával.
Sir Tony Radakin azonban a Chatham House kedd esti fórumán tartott beszédében leszögezte: szeretné megnyugtatni azokat, akik az elmúlt időszakban elhangzott egyes kijelentésektől megijedtek, hogy Nagy-Britannia biztonságban van, és kivételes mértékű biztonságát egyrészt NATO-tagsága, másrészt nukleáris hatalmi státusa szavatolja.
„Szeretném határozottan visszautasítani az utóbbi időszak szenzációhajhász szalagcímeit: nem állunk a háború küszöbén Oroszországgal, nem készül senki lerohanni bennünket, és a védelmi minisztériumban sem beszél senki a sorozás bevezetéséről” – fogalmazott.
A tengernagy hangsúlyozta:
A NATO haditengerészetének négyszer annyi hajója és háromszor annyi tengeralattjárója van, mint Oroszországnak, és „felgöngyölítené” az orosz hadiflottát a Barents-tengeren és a balti térségben – fogalmazott beszédében a brit vezérkari főnök. Hozzátette: annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem akar konfliktust a NATO-val, a legfőbb oka az, hogy „Oroszország veszítene, mégpedig gyorsan”.
Sir Tony Radakin elmondta:
– hangsúlyozta a brit vezérkari főnök.
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére.
Mint arról beszámoltunk, világszerte heves felzúdulást keltette Emmanuel Macron francia elnök hétfő esti kijelentése, amely szerint bár nincs kompromisszum, nem kizárható nyugati csapatok Ukrajnába küldése.
A Kreml jelezte: ez elkerülhetetlenné tenné a NATO és Oroszország közötti katonai összecsapást.
Az Egyesült Államok nem küld katonákat harcolni Ukrajnába – szögezte le kedden a washingtoni Fehér Ház.
– jelentette ki Adrienne Watson, a washingtoni nemzetbiztonsági tanács szóvivője. Hozzátette, hogy az elnök szerint a győzelmet az a katonai segélycsomag hozhatja el, amelyet a kongresszus jelenleg blokkol.
Joe Biden kedden a Fehér Házban fogadta a kongresszus több vezető tisztségviselőjét, hogy költségvetési kérdésekről, köztük az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásról egyeztessenek.
A megbeszélés elején az elnök úgy fogalmazott, „a mindennapos tétlenségnek borzasztó következményei vannak” Ukrajnában, és „rettenetes ára” lesz annak, ha az amerikai törvényhozás nem szavazza meg az Ukrajnának szánt legújabb 60 milliárd dolláros támogatást.
Nem zárható ki nyugati csapatok Ukrajnába küldése – mondta Emmanuel Macron francia elnök hétfőn, miután Párizsban egy konferencia házigazdája volt, amelyen európai vezetők vitatták meg a kilátásokat.
A nap során korábban több ország – köztük Spanyolország és Magyarország – is jelezte, hogy nem küld csapatokat Ukrajnába. Csatlakozott hozzájuk Bulgária is: kedden Szófiában
„Bolgár csapatok nem mennek oda” . Nem sokkal korábban Rumen Radev államfő is elutasította Emmanuel Macron francia elnöknek azt a heves vitát kiváltó felvetését, hogy esetleg nyugati csapatokat kell majd Ukrajnába vezényelni.
„Érdeklődéssel és leplezetlen aggodalommal figyeljük az európai vezetők párizsi találkozóját, amelyen elkezdték kipuhatolni a reakciókat nyugati csapatok Ukrajnába vezénylésével kapcsolatban” – jelentette ki Radev Szófiában, szlovén hivatali partnerével, Natasa Pirc Musar köztársasági elnökkel tartott találkozóján.
Radev és az ellenzéki bolgár szocialisták is arra kérték Denkovot, hogy szerdán ismertesse a szófiai parlamentben: mit tartalmaz az Ukrajnával kilátásba helyezett bilaterális biztonsági megállapodás. Denkov hétfőn járt Ukrajnában, és Volodimir Zelenszkij elnökkel is találkozott.
Francia belügyminiszter: Franciaországnak ma Oroszország a legfőbb ellensége az információs háborúban
Franciaországnak ma Oroszország „a legfőbb ellensége az információs hadviselésben” – jelentette ki Gérald Darmanin francia belügyminiszter kedden.
Az antiszemita incidensek egyre gyakoribbá válása kapcsán a szenátus jogi bizottsága előtt a miniszter „külföldi beavatkozásokra” utalt, és úgy fogalmazott, hogy „tagadhatatlanul” az orosz fenyegetés a legerősebb.
Darmanin felidézte azt az esetet, amikor tavaly októberben a fővárosban, illetve a párizsi régióban több épületre is Dávid-csillagot festettek.
A miniszter szerint ez orosz proxy-k, megbízottak tevékenységének eredménye volt.
„Ez a kémkedésnek egy 2.0-ás, 3.0-ás verziója, amellyel szemben fel kell vennünk a küzdelmet, mert ennek a műfajnak a legrosszabb része, hogy nem ismerjük az eredetét ezeknek a támadásoknak, amelyeket a saját területünkön tapasztalunk” – mondta a francia belügyminiszter.
Darmanin hozzátette, hogy Oroszország „nem csak Franciaországgal szemben vív agresszív információs háborút”. „Sok nyugati ország érintett” – mondta, megjegyezve azt is, hogy „nem Oroszország az egyetlen”, amely ilyen jellegű beavatkozásokat végez, hanem „más ázsiai országokra is jellemző ez a tevékenység”.
November elején a párizsi ügyész közölte, hogy a párizsi és az elővárosi házak falára festett Dávid-csillagokat „egy külföldön élő személy kifejezett kérésére” készíthették.
Nemrég a Le Monde című francia napilap pedig arról írt, hogy értesülése szerint az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) irányította ezt a műveletet Franciaországban. Az ügy kapcsán egy moldovai párt őrizetbe vettek, és az akció vezetőjeként egy oroszbarát moldovai üzletembert azonosítottak a francia hatóságok.
Egyetért a négy visegrádi ország abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége
A négy visegrádi ország egyetért abban, hogy Ukrajnának segítségre van szüksége, de annak formáját eltérően ítélik meg – derült ki a prágai kormányfői csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón.
Petr Fiala cseh, Donald Tusk lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő egyaránt leszögezte, hogy két alapvető tézisben a visegrádiak között egyetértés uralkodik. „Egyetértettünk abban, hogy Oroszország a támadó és Ukrajnának segítségre van szüksége” – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök a találkozó tartalmát ismertetve.
Petr Fiala és Donald Tusk egyaránt hangsúlyozta: országaik minden tekintetben, minden területen, beleértve a fegyverek és a lőszerek szállítását is, folytatják Ukrajna támogatását.
A cseh kormányfő elmondta: Csehország kötelezettséget vállalt, hogy miután az európai országok már nem rendelkeznek szabad lőszertartalékokkal, megszervezi lőszerek beszerzését az európai unión kívüli országokból.
Petr Fiala szerint eddig mintegy 15 ország támogatását sikerült megszerezni, a holland kormány például 100 millió euró nagyságú támogatást ígért a cseh elképzelés megvalósításához.
Donald Tusk a sajtótájékoztatón háborús bűnösnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz államfőt, és azt hangsúlyozta: mindenki előtt világos, hogy ki az agresszor és ki a megtámadott fél.
Orbán Viktor és Robert Fico a béketárgyalások mielőbbi megindítását szorgalmazta.
A cseh miniszterelnök újságíróknak elmondta: a prágai találkozó nagyon őszinte volt, s ennek érdekében az eredeti terveket is megváltoztatták, mert bizonyos dolgokat a kormányfők küldöttségük tagjai nélkül egymás közt vitattak meg, ami hasznosnak bizonyult.
„A visegrádi országok közti különbségek nem olyan nagyok, mint ahogy az korábban látszott” – jelentette ki a lengyel miniszterelnök, aki néhány napja Szlovákia és Magyarország Ukrajna-politikája kapcsán kétségeit fejezte ki a visegrádi együttműködés folytatását illetően.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Európa évtizedeken át a kelet–nyugati vándorlásról szólt, az elmúlt években egy kevésbé látványos, de annál összetettebb folyamat erősödött fel: egyre többen hagyják el a nyugati országokat is.
A leszerződött, de át nem vett koronavírus elleni oltások kifizetésére kötelezi Romániát és Lengyelországot egy brüsszeli bíróság. Az alapfokú ítélet szerint Romániának 600 millió eurót, Lengyelországnak 1,3 milliárd eurót kellene kifizetnie.
Donald Trump amerikai elnök fontolóra vette, hogy kiléptesse az Egyesült Államokat a NATO-ból.
A román hatóságok a konfrontáció útjára léptek Oroszországgal szemben, és nem szabad illúziókat táplálni a kapcsolatok javulását illetően – jelentette ki Vlagyimir Lipajev, Oroszország bukaresti nagykövete a RIA Novosztyi hírügynökségnek.
Ukrajna olyan hírszerzési információk birtokában van, amelyek szerint Oroszország szándékosan a balti államok és Finnország felé irányította a drónokat, hogy ezzel feszültséget keltsen – állította Andrij Szibiha külügyminiszter kedden.
Az Egyesült Államok két-három héten belül véget vethet az Iránnal folytatott háborújának – jelentette ki helyi idő szerint kedden este Donald Trump elnök.
Az első nap több mint 19 ezer levélszavazatot adtak le a külképviseleteken a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az országgyűlési választásra.
Elkészült Dél-Koreában a román szárazföldi erők számára gyártott első, K9 Mennydörgés elnevezésű önjáró tarack, és már készen áll a szállításra; a modern tüzérségi rendszer a román hadsereg átfogó modernizációs programjának része.
A román légierő hat F16-os harci repülőgépe kezdte meg a balti országok légterének biztosítását kedden – közölte a védelmi minisztérium.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!