Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére, aki szerint „nem zárható ki”, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek az országba.
2024. február 27., 13:592024. február 27., 13:59
2024. február 27., 14:392024. február 27., 14:39
„Ez egyáltalán nem szolgálná ezeknek az országoknak az érdekeit. Ezzel tisztában kell lenniük” – mondta Dmitrij Peszkov, felhívva a figyelmet arra, hogy ennek a lehetőségnek a puszta említése „nagyon fontos új elem” – számolt be a TASZSZ hírügynökség.
A francia elnök beszédének minden más eleme így vagy úgy már elhangzott, megfontolásra került. Nagyon jól ismerjük Macron úr álláspontját arról, hogy Oroszország stratégiai vereségét kell előidézni” – hangoztatta Peszkov.
„Arra azonban felfigyeltünk, hogy szóba került a katonaság Ukrajnába küldésének témája” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kockázata fennáll-e egy ukrajnai katonai jelenlét esetén, Dmitrij Peszkov azt válaszolta, hogy
„Ezeknek az országoknak is így kell értékelniük és mérlegelniük kell, fel kell tenniük a kérdést, hogy ez az ő érdekükben, valamint az országuk polgárainak érdekében áll-e” – folytatta.
„Ebben a kérdésben is nagyon gazdag palettát láttunk, valóban nincs konszenzus.
– jegyezte meg Vlagyimir Putyin szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök az EU tagállamainak részvételével Ukrajna támogatásának témájában Párizsban megtartott, hétfői konferencia után beszélt arról, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről ugyan nincs konszenzus, de az nem kizárható.
Egyébként kedden
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az európai országok vagy a NATO nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába.
Sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „ami a kezdetektől fogva eldőlt közöttünk, az a jövőre is érvényes”, vagyis „nem lesznek csapatok a harctéren, nem küldenek katonákat sem európai államok, sem NATO-államok ukrán területre”.
Uniós biztos: Az 50 milliárd eurós támogatás stabil finanszírozást biztosít Ukrajnának
Az Ukrajna számára létrehozni tervezett 50 milliárd eurós támogatási eszköz stabil és előrelátható finanszírozást tud biztosítani a megtámadott ország mindennapi szükségleteinek kezelésére – jelentette ki az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a hétéves pénzügyi keret (MFF) féléves felülvizsgálatáról tartott vitáján Johannes Hahn azt mondta, a felülvizsgálat elfogadása felruházza az Európai Uniót, hogy hatékony eszközt hozzon létre Ukrajna megsegítésére.
A jelenlegi háborús helyzet különleges fellépést kíván, ezért az Európai Bizottság azt reméli, hogy mihamarabb, akár már márciusban felhasználható lesz az uniós eszköz Ukrajna finanszírozási nehézségeinek leküzdésére – emelte ki.
Elmondta továbbá, hogy költségvetésben az uniós migrációs csomag célkitűzéseinek végrehajtására 7,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre.
„Célunk Ukrajna megsegítése, továbbá felruházni az Európai Uniót mindazon eszközökkel, melyekkel megfelelhet a jövő kihívásainak, valamint fejleszti stratégiai autonómiáját, és hosszú távú versenyképességét is biztosítja” – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésének felülvizsgálata magában foglalja az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi keretet és a Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP), amelynek célja az EU versenyképességének és rugalmasságának támogatása a stratégiai ágazatokban.
A többéves pénzügyi keret emellett megerősíti az EU költségvetését a migráció és a külső kihívások kezeléséhez, valamint az EU felkészültségét a válsághelyzetekre. A felülvizsgálat továbbá a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő uniós eszközből származó pénzek visszafizetéséhez kapcsolódó költségek kezelésére szolgáló mechanizmust vezet be az emelkedő kamatlábak miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Több mint fél éve tart az egyik legbrutálisabb erdélyi gyilkossági ügy elkövetőjének hajszája. A mezőméhesi baltás gyilkost, aki volt élettársát meggyilkolta, majd felgyújtotta, eddig sem Romániában, sem Magyarországon nem sikerült kézre keríteni.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!