Fotó: Orosz elnöki hivatal
Nem szolgálná a Nyugat érdekeit, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába – figyelmeztetett kedden Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője válaszul Emmanuel Macron francia elnök hétfői kijelentésére, aki szerint „nem zárható ki”, hogy nyugati csapatokat vezényeljenek az országba.
2024. február 27., 13:592024. február 27., 13:59
2024. február 27., 14:392024. február 27., 14:39
„Ez egyáltalán nem szolgálná ezeknek az országoknak az érdekeit. Ezzel tisztában kell lenniük” – mondta Dmitrij Peszkov, felhívva a figyelmet arra, hogy ennek a lehetőségnek a puszta említése „nagyon fontos új elem” – számolt be a TASZSZ hírügynökség.
A francia elnök beszédének minden más eleme így vagy úgy már elhangzott, megfontolásra került. Nagyon jól ismerjük Macron úr álláspontját arról, hogy Oroszország stratégiai vereségét kell előidézni” – hangoztatta Peszkov.
„Arra azonban felfigyeltünk, hogy szóba került a katonaság Ukrajnába küldésének témája” – tette hozzá.
Arra a kérdésre, hogy a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfliktus kockázata fennáll-e egy ukrajnai katonai jelenlét esetén, Dmitrij Peszkov azt válaszolta, hogy
„Ezeknek az országoknak is így kell értékelniük és mérlegelniük kell, fel kell tenniük a kérdést, hogy ez az ő érdekükben, valamint az országuk polgárainak érdekében áll-e” – folytatta.
„Ebben a kérdésben is nagyon gazdag palettát láttunk, valóban nincs konszenzus.
– jegyezte meg Vlagyimir Putyin szóvivője.
Mint arról beszámoltunk, Emmanuel Macron francia elnök az EU tagállamainak részvételével Ukrajna támogatásának témájában Párizsban megtartott, hétfői konferencia után beszélt arról, hogy a nyugati csapatok Ukrajnába küldéséről ugyan nincs konszenzus, de az nem kizárható.
Egyébként kedden
Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy az európai országok vagy a NATO nem fognak katonákat küldeni Ukrajnába.
Sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „ami a kezdetektől fogva eldőlt közöttünk, az a jövőre is érvényes”, vagyis „nem lesznek csapatok a harctéren, nem küldenek katonákat sem európai államok, sem NATO-államok ukrán területre”.
Uniós biztos: Az 50 milliárd eurós támogatás stabil finanszírozást biztosít Ukrajnának
Az Ukrajna számára létrehozni tervezett 50 milliárd eurós támogatási eszköz stabil és előrelátható finanszírozást tud biztosítani a megtámadott ország mindennapi szükségleteinek kezelésére – jelentette ki az Európai Bizottság költségvetésért felelős tagja Strasbourgban kedden.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a hétéves pénzügyi keret (MFF) féléves felülvizsgálatáról tartott vitáján Johannes Hahn azt mondta, a felülvizsgálat elfogadása felruházza az Európai Uniót, hogy hatékony eszközt hozzon létre Ukrajna megsegítésére.
A jelenlegi háborús helyzet különleges fellépést kíván, ezért az Európai Bizottság azt reméli, hogy mihamarabb, akár már márciusban felhasználható lesz az uniós eszköz Ukrajna finanszírozási nehézségeinek leküzdésére – emelte ki.
Elmondta továbbá, hogy költségvetésben az uniós migrációs csomag célkitűzéseinek végrehajtására 7,6 milliárd euró áll majd rendelkezésre.
„Célunk Ukrajna megsegítése, továbbá felruházni az Európai Uniót mindazon eszközökkel, melyekkel megfelelhet a jövő kihívásainak, valamint fejleszti stratégiai autonómiáját, és hosszú távú versenyképességét is biztosítja” – tette hozzá az uniós biztos.
Az EU hosszú távú, 2021 és 2027 közötti költségvetésének felülvizsgálata magában foglalja az 50 milliárd eurós ukrán pénzügyi keretet és a Stratégiai Technológiák Európai Platformját (STEP), amelynek célja az EU versenyképességének és rugalmasságának támogatása a stratégiai ágazatokban.
A többéves pénzügyi keret emellett megerősíti az EU költségvetését a migráció és a külső kihívások kezeléséhez, valamint az EU felkészültségét a válsághelyzetekre. A felülvizsgálat továbbá a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő uniós eszközből származó pénzek visszafizetéséhez kapcsolódó költségek kezelésére szolgáló mechanizmust vezet be az emelkedő kamatlábak miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Roszen Zseljazkov bolgár kormányfő benyújtotta kormánya lemondását – jelentette be maga a miniszterelnök csütörtökön a bolgár köztelevízióban élőben közvetített nyilatkozatában.
Belgium nem zárja ki jogi lépések megtételét arra az esetre, ha az Európai Unió lefoglalná a Belgiumban működő Euroclear értékpapír-letétkezelőnél tartott orosz állami vagyoneszközöket – nyilatkozta Bart De Wever a VRT flamand műsorszolgáltatónak.
Tizenkét orosz régió felett 287 ukrán drónt lőtt le az éjjel az orosz légvédelem, közülük 32 Moszkvát célozta, ami fennakadást okozott a fővárosi repülőterek működésében – közölte csütörtökön az orosz védelmi minisztérium.
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!