A Gagauz Autonóm Területi Egység 1832 négyzetkilométeren fekszik, lakossága 104 000 főt számlál
Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője részletes interjút adott a Krónikának a három évtizede fennálló Gagauz Autonóm Területi Egység történetéről, a régió gazdasági és politikai helyzetéről, a központi kormány és Gagauzia közötti feszültségekről. A gagauz politológus az autonómia jogi és pénzügyi kihívásait, a Comrat és Chișinău közötti bonyolult kapcsolatokat, a migráció és az EU-integráció kérdéseit, valamint az esetleges román–moldovai egyesülés lehetséges következményeit is elemzi kétrészes interjúnkban.
2026. február 16., 07:562026. február 16., 07:56
– A Moldovai Köztársaság déli részén fekvő Gagauz Autonóm Tartományt 1994-ben hozták létre, amikor a chișinăui parlament elfogadta a különleges jogállásról szóló törvényt. Hogyan tekint vissza ma a gagauz autonómia több mint harmincéves fejlődésére? Milyen elvárásai voltak a gagauzoknak, és ezek milyen mértékben valósultak meg?
– A „gagauz projekt” legfőbb problémája az, hogy a Moldovai Köztársaság elitje vonakodik attól, hogy a döntéshozatal során – a belpolitikában és a külpolitikában egyaránt – figyelembe vegye a gagauz autonómia, és az ott élő emberek érdekeit, álláspontját és véleményét. Ez a jelenség azonban nem tegnap, és nem is a közelmúltban jelent meg. Csupán egy példát említek a Comrattal szembeni chișinăui álnokságra, amely meglehetősen világosan jellemzi a moldovai elit valódi hozzáállását Gagauziához, a gagauzokhoz és a Moldovai Köztársaságon belüli autonóm entitásokhoz. A parlament 1994. december 23-án elfogadta a 344. számú törvényt a Gagauz Autonóm Területi Egység különleges jogállásáról. Ezt követően a parlament ugyanezen a napon elfogadta a 345. számú határozatot Gagauz Autonóm Területi Egység (Gagauz Eri) különleges jogállásáról szóló 344. számú törvény végrehajtásáról.
Ezt követően az újonnan kidolgozás alatt álló törvényeknek és rendeleteknek is figyelembe kellett volna venniük a 344. számú törvény követelményeit és rendelkezéseit. Harmincegy év elteltével megállapíthatjuk, hogy sem a Moldovai Köztársaság kormánya, sem a parlamentje nem módosította az összes korábban elfogadott törvényt és egyéb jogszabályt, és az újak kidolgozásakor gyakorlatilag nem veszik figyelembe a „gagauz autonómia törvényét”, a 344. számú jogszabályt.
A Gagauz Autonóm Területi Egység különleges jogállásáról szóló törvény jogi vákuumban maradt. Ez arra utalhat, hogy a konfliktus 1994-es békés rendezését a moldovai elitek nem valódi megoldásként, hanem ideiglenes haladékként, olyan vereségként értelmezték, amelybe akkor Moszkva és Ankara nyomása alatt voltak kénytelenek beletörődni. A 344. számú törvényt kívülről kényszerítették rá Chișinăura, és naivitásuk folytán a gagauz fél és a külső szövetségesei Chișinăut jelölték meg a törvény végrehajtásának és betartásának „garanciájaként”. Ebben az összefüggésben nem meglepő, hogy Chișinău figyelmen kívül hagyja saját jogalkotási aktusait és a Gagauziának adott garanciákat.
– Gagauzia saját törvényhozó és végrehajtó szervekkel rendelkezik, önálló parlamentje és kormánya van. Magyarázza el olvasóinknak, hogyan működik gazdasági szempontból az autonóm régió. Milyen költségvetési bevételek maradnak helyi szinten, és milyen forrásokra támaszkodhat a köztársasági kormány által végrehajtott újraelosztásokat követően?
– Gagauzia költségvetésének kialakítása nem különbözik jelentősen az ország többi járásáétól. Elmondható, hogy az autonómia költségvetésében marad a régióban működő jogi és természetes személyek jövedelemadója, valamint a Gagauziában előállított áruk és szolgáltatások után fizetett áfa és jövedéki adók 100%-a. Az összes többi adó azonban a Moldovai Köztársaság központi költségvetésébe kerül. A moldovai hatóságok saját belátásuk szerint, a területi igényekhez igazodva döntenek a transzferek és a tőkebefektetések sorsáról.
A Moldovai Köztársaság más járásaiban a helyzet súlyosabb: ott a transzferek a helyi költségvetések akár 80%-át vagy még többet is elérnek. Általánosságban elmondható, hogy a központi elosztási rendszer gátolja a régiók önálló fejlődését, amennyiben azok célkitűzéseit és irányvonalát nem hangolják össze Chișinăuval. Másképpen fogalmazva: a politikailag nem lojális régiókat – amilyen Gagauzia is – elkerülhetetlenül „büntetik”, ahogyan ez gyakran megtörtént a múltban, illetve napjainkban is.
Sergei Manastyrly, a chișinăui Balkan-Centre Elemzési, Kutatási és Prognózis Központ vezetője
Fotó: Facebook/Sergei Manastyrly
– Hogyan jellemezné a Comrat és Chișinău közötti kapcsolatot? Hogyan alakult ez a viszony az elmúlt három évtizedben, és a sajtóban megjelent információk szerint miért vált feszültebbé az utóbbi években?
– A Comrat és Chișinău közötti kapcsolatok nem csupán az utóbbi években romlottak meg. Az elmúlt harminc év során rendkívül összetett, többdimenziós viszonyról beszélhetünk. Egyes moldovai politikusok kezdettől fogva megvetéssel kezelték Gagauziát, és megtagadták a gagauzoktól az autonómiához való jogot. Ők nyíltan „szeparatistáknak” nevezik a gagauzokat, vagy úgy vélik, hogy a gagauz nép tartozik Chișinăunak. Más moldovai politikusok mindent megtettek annak érdekében, hogy úgy tegyenek, mintha Gagauzia nem is létezne, mintha optikai illúzió volna. A politikusok egy harmadik csoportja – köztük néhány volt államfő is – éveken át manipulálta a gagauz népet, saját céljaira használva Gagauziát. Nehéz megmondani, hogy e három viselkedésforma közül melyik a károsabb.
Többször történtek kísérletek egy normális párbeszéd kialakítására, és ehhez jogi alapot is teremtettek külső partnerek – az Egyesült Államok, az Európai Unió, valamint Oroszország és Törökország –, ennek ellenére harmincegy év alatt egyik ilyen kísérlet sem hozott számottevő sikert.
– Egyesek azzal vádolták a gagauz választókat, hogy a legutóbbi moldovai elnökválasztáson többségük az „oroszbarátnak” tartott jelöltre szavazott, nem pedig Maia Sandura. Miért nem bíznak a gagauzok Maia Sanduban és az általa képviselt kormánykoalícióban?
– A legutóbbi moldovai elnökválasztáson nem volt oroszbarát jelölt: mind Maia Sandu, mind Alexandr Stoianoglo régóta a Moldovai Köztársaság európai integrációjának híve. Sandu kampánystábja a választások előestéjén oroszbarát nézetekkel vádolta Stoianoglót, de ez csupán szokásos választási hazugság volt, amelyet semmilyen érv nem támasztott alá. Azonos feltételek mellett Stoianoglónak jelentős előnye volt Sanduval szemben Gagauziában – etnikailag ő maga is gagauz, Comratból származik. Javítson ki, ha tévedek: egy etnikai magyar jelölt esetében a romániai elnöki tisztségre a Székelyföld lakói is aktívabban szavaznának, mint bárki másra. Másrészt Maia Sandu már elvesztette a gagauzok bizalmát: 2019-ben, miniszterelnökként, amikor a 2020-as elnökválasztásra készült, megígérte, hogy megkezdi a gagauz autonómia és a köztársasági központ közötti hatáskörök elhatárolásáról szóló program kidolgozását. Ez szó szerint az, amit a gagauzok kezdettől fogva követeltek: többek között a moldovai törvények módosítását, hogy azok végre vegyék figyelembe a Gagauz Autonóm Területi Egység különleges jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit. Maia Sandu jelenleg második elnöki mandátumát tölti, és pártja, a PAS másodszor van hatalmon.
A Gagauz Autonóm Tartomány térképen
Fotó: Makkay József
– Az elmúlt évtizedekben sok gagauz fiatal tanult az Oroszországi Föderáció és Törökország egyetemein, és jelentős részük dolgozott külföldön. Mennyiben változott ez a helyzet az utóbbi időben? Mekkora ma a migráció mértéke, és melyek a fő irányai?
– Az utóbbi években maga a migráció jellege változott meg. Korábban ez ideiglenes munkavállalást jelentett: három hónapra vagy fél évre utaztak el. A fiatalok gyermekeiket a nagyszülők gondjaira bízták, ők pedig Törökországba, Oroszországba vagy az Európai Unió országaiba mentek dolgozni, és rendszeresen pénzt küldtek haza a megélhetésre. Ma Moldova lakói nem egyszerűen elmennek az országból, hanem magukkal viszik a családjukat, gyermekeiket, gyakran a szüleiket is. Eladják a megmaradt tulajdonukat, vagy egyszerűen hátrahagyják azt. Ez már a munkaképes lakosság jelentős részének végleges kivándorlása.
Gyakran ennek során a román állampolgárságot választják. Ami azokat a gagauzokat illeti, akik korábban Törökországban vagy Oroszországban dolgoztak, közülük is sokan ezekben az országokban telepedtek le, állampolgárságot szereztek, és családjukkal együtt élnek honfitársi közösségekben. A Sandu-kormányzat által bevezetett korlátozások megnehezítették az Oroszországból Moldovába irányuló pénzátutalásokat. Ez sok gagauzt arra késztetett, hogy kerülőutakat keressen: például török vagy ázsiai bankokon keresztül intézzék az utalásokat, vagy ismerősök révén, kézről kézre juttassák el a pénzt.
– Romániában a politikai diskurzusban gyakran hangzik el az az állítás, hogy Maia Sandu garanciát jelent az orosz befolyás csökkentésére a Moldovai Köztársaságban, és az ország európai integrációs pályára állítására. Hogyan értékeli Ön ezt a felfogást? Hogyan tekintenek a kisebbségek – különösen az orosz és a gagauz kisebbség – az Európai Unióhoz való közeledés folyamatára?
– Ezek meglehetősen felszínes kijelentések, amelyek primitív politikai propagandát képviselnek. Teljesen ellentétesen látom Maia Sandu szerepét Moldovában: a román propagandistákkal ellentétben szociológiai felmérések és népszavazások adataira tudok támaszkodni. Szerény véleményem szerint Maia Sandu a Kreml érdekei szempontjából ideális moldovai elnök. Az az agresszív következetesség, amellyel oroszellenes, sőt időnként ruszofób narratívákat terjeszt, súlyos pénzügyi kudarcokkal és állandó gazdasági válsággal párosulva, jobban hitelteleníti az Európai Uniót és az eurointegrációt, mint tíz úgynevezett „oroszbarát” párt együttvéve. Nem Kreml-beli propaganda az, hogy a Sandu-adminisztráció európai szintre emelte a tisztviselők és a képviselők fizetését, miközben a nyugdíjakat nyomorúságosan alacsonyan hagyta. Ez a moldovai valóság.
A gagauz elnöki (baskan) hivatal
Fotó: Makkay József
Amikor a Nyugat-barát tisztviselők csillogó, populista kijelentései disszonanciába kerülnek a korrupt elit valóságával és az üres hűtőszekrényekkel, akkor az európai integráció az egyszerű moldovai polgárok számára délibábbá válik. Így például személy szerint Sandu és köre felelős azért, hogy a 2024-es, az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló népszavazáson a Moldovai Köztársaság lakosainak 49 százaléka ellenezte azt.
Maia Sandu beszélhet a választásokba való „orosz beavatkozásról”, „300 ezer megvásárolt szavazatról” és hasonlókról, de a moldovai kormány rendőrsége és biztonsági szolgálatai mindeddig mintegy 16 ezer úgynevezett „választási korrupciós” esetet regisztráltak. Ráadásul azzal kapcsolatban is kérdések merülnek fel, hogy mit neveztek „választási korrupciónak”. Ha külső befolyásról és választási beavatkozásról beszélünk – ami kétségtelenül valós fenyegetés –, akkor miért ne említenénk meg az Európai Bizottság beavatkozását a 2024-es moldovai elnökválasztásba? Amikor az EB magas rangú tisztviselői és az Európai Parlament képviselői nyíltan kampányoltak az egyik jelölt mellett, és európai szolgálatok online cenzúramechanizmusokat alkalmaztak a közösségi hálózatokon e jelölt támogatására – ez nem beavatkozás?
Van egy kényesebb kérdés is Chișinău számára: vajon Sandu nyert volna 2024-ben, illetve a PAS győzött volna 2025-ben e példátlan brüsszeli és bukaresti támogatás nélkül?
Akkor valójában milyen erősek a Nyugat-barát politikai erők Moldovában, ha a győzelemhez ilyen aktív és nagyszabású külső támogatásra van szükségük?
A mai moldovai cenzúra – a Szovjetunió időszakához hasonlóan – nem teszi lehetővé, hogy ezeket a kérdéseket nyíltan és átfogóan megvitassák a televízióban és a közösségi médiában.
Ugyanakkor semmilyen cenzúra nem tilthatja meg Moldova lakosainak, hogy erről a konyhában vagy a kávézókban beszélgessenek.
Chișinăui látkép
Fotó: Makkay József
Befejező része következik
Az utóbbi időben a moldovai és a romániai sajtó hangulatkeltő cikkekkel esett neki a Moldovai Köztársaságban működő Gagauz Autonóm Tartománynak, amelyről azt írják, hogy lakosságának többsége oroszbarát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.
Milyen az, amikor egy írót egy film kapcsán kérdeznek a legtöbbször, mi a történelmi regény szerepe, miért döntött amellett, hogy a Hunyadi-korszakról ír regénysorozatot? – többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Bán Mór író Tusványoson.
A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Nicușor Dan független államfőjelölt a Becsületes Románia című választási programjával az ország közigazgatási átszervezésére törekszik. A Krónikának nyilatkozó bukaresti főpolgármester a román–magyar kapcsolatok javításáról is kifejtette véleményét.
A kalotaszentkirályi Felszeg Gyöngye Néptánccsoport legfontosabb kihívásként azt tűzte ki célul, hogy bevonja a fiatalokat a hagyományok átélésébe, és arra ösztönzi őket, hogy a szívükön viseljék az ügyet. Néptáncaival a Felszeg Gyöngye bejárta Európát.
Tanulságos gondolatokat igyekszenek átadni dalszövegeik által a kolozsvári Karaván együttes tagjai, akik közös válaszukban ünnepi koncertjeikről, új lemezükről, jövő évi terveikről beszéltek az Erdélyi Naplónak.
Advent első vasárnapja jelenti a karácsonyi ünnepkör, és egyben az egyházi év kezdetét. Az ünnepre való készülődés, a lelki nyugalom megtalálásának időszaka ez. Erről beszélgetünk Bukovinszky Csáki Tünde marosvásárhelyi református lelkipásztorral.
Gőzerővel dolgozik az első nagylemezén a szászrégeni DreamFlow zenekar, amely november közepén megnyerte az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) által szervezett Legszebb Erdélyi Magyar Dal (LEMD) pályázat fődíját.
Közel nyolcvan tagot számlál, négy csoportra osztva működik a bálványosváraljai Árvalányhaj Néptánccsoport, amely idén ünnepli megalakulásának 26. évfordulóját. Hunyadi Tünde projektfelelős a kezdetekről, legfőbb céljaikról beszélt az Erdélyi Naplónak.
Tartalmilag az Isten és ember, ember és ember közti kapcsolatot, annak mélypontjait, az izgatottságot, fájdalmat, gyönyört, panaszt, vigaszt jeleníti meg és közvetíti dalain keresztül a kolozsvári ps:alter zenekar.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!