
Nem bánnak vele kesztyűs kézzel. A befektetők menekülőeszközként tekintenek az aranyra, amitől meglódult az árfolyam
Fotó: Pixabay.com
Rekordot döntött hétfőn az arany árfolyama. A történtek oka, hogy az elmúlt időszakban a befektetők fokozott érdeklődést mutattak a nemesfém iránt, mivel attól tartanak, hogy a koronavírus-járvány terjedése, illetve az Amerikai Egyesült Államok és Kína közötti geopolitikai feszültség lassítani fogja a gazdasági helyreállás ütemét. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, ám az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni.
2020. július 28., 14:342020. július 28., 14:34
2020. július 28., 15:062020. július 28., 15:06
Rekordszintre, 1930 dollár fölé drágult az arany ára a hétfő reggeli ázsiai kereskedésben: 7.30-kor a sárga nemesfém ára unciánként 1,74 százalék (33,10 dollár) emelkedéssel 1930,50 dolláron állt, később pedig 1939 dollár fölé ugrott. Pénteken az augusztusi jegyzésű aranyár 7,50 dolláros drágulással rekordszinten, 1897,40 dolláron fejezte be a napot. Az előző zárórekord 2011 augusztusában született, 1891,90 dollárral.
Mint az MTI emlékeztet, 2000 óta hétszeresére nőtt az arany unciánkénti ára. A 2011-es csúcs után hat éven át ugyan csökkent, azóta azonban folyamatosan nő az ár, amely nominális összegét tekintve most érte el a rekordot. A Reuters által korábban idézett egyik szakértő szerint a bizonytalan gazdasági és politikai környezet miatti kiugróan nagy kereslet drágítja az aranyat, de gyors csökkenésbe válthat a nemesfém ára, ha ezek a körülmények megváltoznak.
Közben a bankok hozzáállása is megváltozott: míg a Covid–19-világjárvány előtt azt tanácsolták ügyfeleiknek, hogy vagyonuk kis hányadát tartsák csak aranyban, ma már azt mondják, a portfólió 10 százalékáig terjedő összeget érdemes befektetni a nemesfémbe.
„Az arany általában menekülőeszköz, árfolyamának emelkedése azt jelzi, hogy megnőtt iránta a kereslet, és csökkent a bizalom a más pénzpiaci eszközök – kötvények, részvények – iránt” – értékelt tegnap a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének oktatója. Hozzátette: ez általában a piacok volatilásának növekedésével, az árfolyamok ingadozásával jár együtt. Az árfolyamok esetében a koronavírus-járvány miatt a tavasszal volt egy nagymértékű visszaesés, azóta a visszapattanó időszaknak lehetünk tanúi, az árfolyamok újra megemelkedtek. Ám mivel a járványhelyzetet nem sikerült megnyugtatóan rendezni, a piacokon megnőtt a nyugtalanság, a bizalmatlanság, és ez magyarázza, hogy az arany ára ilyen jelentős mértékben megnövekedett.
– szögezte le Králik Lóránd.
Fotó: MTI
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ez nem kezelhető elkülönítve, hiszen az arany mellett még több menekülővaluta is van a devizapiacon. „Az arany drágulása mindenképpen piaci nyugtalanságot jelez, és jelenthet egy kibontakozó árfolyamesést a piacokon” – fogalmazta meg a szakértő. Ugyanakkor aláhúzta: az árfolyam mozgásából még nem lehet hosszú távú következtetéseket levonni, még sok tényező befolyásolhatja a pénzpiaci mozgásokat. Felidézte,
Akkor a görög adósságválsághoz kapcsolódott, Görögország és Ciprus csődközeli állapotba jutott, és úgy nézett ki, hogy az Európai Unió szintjén az eurózóna egyik tagja számára nem találnak erre gyors megoldást. Akkor tartós volt az arany árfolyam-emelkedése, másfél évig maradt 1800 dollár felett, és csak azután, 2012 végén esett vissza 1200 dollárra.
Ezt megelőzően viszont csak 1980 januárjában volt még kiemelkedően magas az arany ára, vagyis az iráni válság és az Amerikai Egyesült Államokban a hetvenes évek végén tapasztalt pénzügyi válság után.
– magyarázta Králik Lóránd, aki szerint a gazdaság állapota nagymértékben függ attól, hova fejlődik tovább a járványhelyzet.
„A koronavírus-válság kezelésének van egy ára, ez a költségvetéseket nyomja. Például az Amerikai Egyesült Államokban 1000 milliárd dolláros a Donald Trump által a családoknak folyósított segélyprogram. Az államadósságok jelentősen megemelkednek ebben az időszakban, beindulnak a pénznyomdák, a valuták pedig hígulnak, elértéktelenednek” – részletezte a folyamatot a szakértő, hangsúlyozva, hogy az arany árát és a további devizamozgásokat még nagyon sok tényező befolyásolhatja.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
szóljon hozzá!