
A környezetvédelmi előírások bevezetése a kis- és a nagygazdaságokat egyaránt érinti
Fotó: Pinti Attila
Románia azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz (EB), hogy 2024-ben is tekintsen el a GAEC 7 és a GAEC 8 környezetvédelmi normák alkalmazásától. Az Euroactiv portál úgy tudja, hogy a brüsszeli testületre nehezedő tagállami nyomás ellenére sem fog az EB eleget tenni a kérésnek.
2023. szeptember 07., 21:392023. szeptember 07., 21:39
2023. szeptember 08., 09:322023. szeptember 08., 09:32
A bukaresti szakminisztériumi kérés arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság a 2024-es pályázati évre is hosszabbítsa meg a mezőgazdasági üzemekben a parlagoltatás és a vetésforgó kötelező százalékos arányára vonatkozó mentességeket. A 12 nyelven elérhető, az Európai Unió intézményeihez közel álló Euractiv internetes portál azonban úgy tudja, hogy az EB nem fog eleget tenni a román kérésnek a testületre nehezedő tagállami nyomás növekedése ellenére sem.
Románia vezetésével a közelmúltban egy tagállami koalíció kampányt indított annak érdekében, hogy ez 2024-ben is folytatódjon.
A falugadasz.ro internetes oldal tájékoztatója szerint az ökológiai intézkedések lazításának célja az volt, hogy maximálják a gabonatermesztési kapacitást az EU-ban, az ukrajnai orosz invázió utáni gabonahiány miatti félelmekre. Ez azt jelentené, hogy a vetésforgó és a parlagoltatás, a biodiverzitás érdekében elkülönített mezőgazdasági területek kötelező érvényesítése alóli ideiglenes mentességeket jövő évre is meghosszabbítják. A rugalmasabb szabályokra vonatkozó kérés a 2023-as és 2024-es őszi-téli időszakban az állandó legelőhasználatra és a növénytermesztéshez szükséges talajelőkészítésre is vonatkozik.
Az EU-biztos szerint megváltoztak a körülmények
Az EU mezőgazdasági biztosa szerint kicsi a valószínűságe annak, hogy ezeket a kéréseket elfogadják. Janusz Wojciechowski azt is megemlítette, hogy a korábbi eltérések „kivételes helyzetben” születtek, de az EU végrehajtó szervének nincs joga újabb határozatot hozni ezzel kapcsolatban: a mentességek meghosszabbításáról szóló döntés egész jogalkotási eljárást igényel – magyarázta.
A mezőgazdasági biztos rámutatott, hogy az akkori döntés más kontextusban született, ahol a két nagy mezőgazdasági ország (Ukrajna és Oroszország) kulcsfontosságú élelmiszertermékeinek exportja zuhant, és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az EU gabonatermelését alacsonyabbnak gondolták.
– mutatott rá Janusz Wojciechowski, aki szerint az EU-nak talán nem kellene növelnie a megművelt területeit, mert gabonafelesleg van.
A kérdés vonatkozásában nagy a tanácstalanság. Az Euractiv megszólaltatott egy másik EB-tagot, aki nem volt ennyire határozott, állítása szerint az EU végrehajtó testülete még fontolgatja, hogy meghozza-e a döntést. Az illetékes kijelentette, hogy az EB „kora ősszel”, tehát a következő hetekben kíván ezzel foglalkozni. Így a döntés a téli és tavaszi vetések előtt megszületik – magyarázta.
A döntés a termelési becsléseken alapul, ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy az EU végrehajtó hatóságának még mindig nincs elegendő információja egyes tagállamoktól a döntés meghozatalához. Ugyanis 10 tagállam még nem adott tájékoztatást a termelésről és a készletekről, noha jogilag kötelesek havonta adatokat szolgáltatni az alapvető élelmiszer- és takarmánykészletekről.
Az elutasító döntésnek a környezetvédők örülnének
Ha Brüsszel hivatalosan is megerősíti a mentességek meghosszabbításának mellőzéséről szóló döntést, ezt üdvözölni fogják azok a környezetvédelmi civil csoportok, akik többször is figyelmeztettek arra, hogy az éghajlati válsággal összefüggésben az EU nem engedheti meg magának, hogy feláldozza a környezetet az élelmiszerbiztonság oltárán.
Egy, a kérésre adandó pozitív brüsszeli döntés valószínűleg nem fog tetszeni az EU COPA–COGECA gazdálkodói szövetségének, amely a mentességek meghosszabbítását kérte az éghajlati viszonyok következő termőévre gyakorolt hatása miatt, írja a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura egyesület honlapja, a falugazdasz.ro.

Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint a 27 tagországra egységes zubbonyt húztak.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!