A környezetvédelmi előírások bevezetése a kis- és a nagygazdaságokat egyaránt érinti
Fotó: Pinti Attila
Románia azzal a kéréssel fordult az Európai Bizottsághoz (EB), hogy 2024-ben is tekintsen el a GAEC 7 és a GAEC 8 környezetvédelmi normák alkalmazásától. Az Euroactiv portál úgy tudja, hogy a brüsszeli testületre nehezedő tagállami nyomás ellenére sem fog az EB eleget tenni a kérésnek.
2023. szeptember 07., 21:392023. szeptember 07., 21:39
2023. szeptember 08., 09:322023. szeptember 08., 09:32
A bukaresti szakminisztériumi kérés arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság a 2024-es pályázati évre is hosszabbítsa meg a mezőgazdasági üzemekben a parlagoltatás és a vetésforgó kötelező százalékos arányára vonatkozó mentességeket. A 12 nyelven elérhető, az Európai Unió intézményeihez közel álló Euractiv internetes portál azonban úgy tudja, hogy az EB nem fog eleget tenni a román kérésnek a testületre nehezedő tagállami nyomás növekedése ellenére sem.
Románia vezetésével a közelmúltban egy tagállami koalíció kampányt indított annak érdekében, hogy ez 2024-ben is folytatódjon.
A falugadasz.ro internetes oldal tájékoztatója szerint az ökológiai intézkedések lazításának célja az volt, hogy maximálják a gabonatermesztési kapacitást az EU-ban, az ukrajnai orosz invázió utáni gabonahiány miatti félelmekre. Ez azt jelentené, hogy a vetésforgó és a parlagoltatás, a biodiverzitás érdekében elkülönített mezőgazdasági területek kötelező érvényesítése alóli ideiglenes mentességeket jövő évre is meghosszabbítják. A rugalmasabb szabályokra vonatkozó kérés a 2023-as és 2024-es őszi-téli időszakban az állandó legelőhasználatra és a növénytermesztéshez szükséges talajelőkészítésre is vonatkozik.
Az EU-biztos szerint megváltoztak a körülmények
Az EU mezőgazdasági biztosa szerint kicsi a valószínűságe annak, hogy ezeket a kéréseket elfogadják. Janusz Wojciechowski azt is megemlítette, hogy a korábbi eltérések „kivételes helyzetben” születtek, de az EU végrehajtó szervének nincs joga újabb határozatot hozni ezzel kapcsolatban: a mentességek meghosszabbításáról szóló döntés egész jogalkotási eljárást igényel – magyarázta.
A mezőgazdasági biztos rámutatott, hogy az akkori döntés más kontextusban született, ahol a két nagy mezőgazdasági ország (Ukrajna és Oroszország) kulcsfontosságú élelmiszertermékeinek exportja zuhant, és a szélsőséges időjárási viszonyok miatt az EU gabonatermelését alacsonyabbnak gondolták.
– mutatott rá Janusz Wojciechowski, aki szerint az EU-nak talán nem kellene növelnie a megművelt területeit, mert gabonafelesleg van.
A kérdés vonatkozásában nagy a tanácstalanság. Az Euractiv megszólaltatott egy másik EB-tagot, aki nem volt ennyire határozott, állítása szerint az EU végrehajtó testülete még fontolgatja, hogy meghozza-e a döntést. Az illetékes kijelentette, hogy az EB „kora ősszel”, tehát a következő hetekben kíván ezzel foglalkozni. Így a döntés a téli és tavaszi vetések előtt megszületik – magyarázta.
A döntés a termelési becsléseken alapul, ezzel kapcsolatban azonban megjegyezte, hogy az EU végrehajtó hatóságának még mindig nincs elegendő információja egyes tagállamoktól a döntés meghozatalához. Ugyanis 10 tagállam még nem adott tájékoztatást a termelésről és a készletekről, noha jogilag kötelesek havonta adatokat szolgáltatni az alapvető élelmiszer- és takarmánykészletekről.
Az elutasító döntésnek a környezetvédők örülnének
Ha Brüsszel hivatalosan is megerősíti a mentességek meghosszabbításának mellőzéséről szóló döntést, ezt üdvözölni fogják azok a környezetvédelmi civil csoportok, akik többször is figyelmeztettek arra, hogy az éghajlati válsággal összefüggésben az EU nem engedheti meg magának, hogy feláldozza a környezetet az élelmiszerbiztonság oltárán.
Egy, a kérésre adandó pozitív brüsszeli döntés valószínűleg nem fog tetszeni az EU COPA–COGECA gazdálkodói szövetségének, amely a mentességek meghosszabbítását kérte az éghajlati viszonyok következő termőévre gyakorolt hatása miatt, írja a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura egyesület honlapja, a falugazdasz.ro.
Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint a 27 tagországra egységes zubbonyt húztak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!