Hirdetés

A gazdák számára előírt uniós környezetvédelmi szabálycsomag olyan, mint a medvekérdés: a Nyugatnak jó, Romániának kálvária

Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára •  Fotó: Pinti Attila

Az új környezetvédelmi előírások számos megszorítást tartalmaznak a nagyobb területen gazdálkodók számára

Fotó: Pinti Attila

Idén csak próbálgatták, de 2024-től „élesben” megy a területalapú támogatások fejében a gazdáktól megkövetelt környezetvédelmi előírások betartása. A Krónika által megszólaltatott mezőgazdasági szakember szerint önmagában nem a környezetvédelmi törekvésekkel van gond, hanem azzal, hogy a 27 tagországra egységes zubbonyt húznak, ami Romániában komoly jövedelemkiesést okozhat a mezőgazdasági termelők számára.

Makkay József

2023. augusztus 15., 09:552023. augusztus 15., 09:55

2023. augusztus 15., 12:462023. augusztus 15., 12:46

A 2023-tól életbe léptetett közös európai uniós agrárpolitika (KAP) több szempontból is átalakította az agrártámogatási rendszert, ami a területalapú mezőgazdasági támogatásokat és az agrárpályázatokat egyaránt érinti.

A területalapú támogatások esetében az új környezetvédelmi szabályok bevezetése a legfontosabb kihívás a gazdák számára.

Hirdetés

Mivel a mezőgazdasági termelőknek nem volt idejük felkészülni az új környezetvédelmi előírások betartására – akik ősszel vetettek, nem tudhatták, milyen új szabályokat vezet be idéntől Brüsszel –, ezért a 2023-as esztendő kivételnek számít az új uniós ciklusban bevezetettt szabályok alól a területalapú támogatások kifizetéséhez.

Haschi András, az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) Hargita megyei igazgatója a Krónikának nyilatkozva elmondta, hogy a kötelező parlagoltatásra szánt területet idén ki lehetett váltani különböző növényi kultúrákkal bevetett szántóterülettel. A teljes környezetvédelmi csomag alkalmazása azonban 2024-től már ,,élesben” történik, így

a gazdák az őszi szántással és vetéssel kell megalapozzák az APIA által megkövetelt környezetvédelmi előírások 2024-es betartását.

Elsősorban a nagygazdaságokat érintik az előírások

A székelyföldi szakember szerint a tíz hektárig terjedő kisgazdaságok tulajdonosainak van a legkönyebb dolga, mert rájuk nem érvényes területeik egy részének kötelező parlagoltatása. A területnagyság függvényében előírt öt-tíz árnyi lucerna vagy lóhere sem okozhat különösebb problémát. Mint ahogy az sem, hogy erre a birtoknagyságra a gazda köteles évente két fát ültetni, ami több éven át összefüggő védősövény is lehet földjei mellett.

,,Az új környezetvédelmi előírásokkal igazából a nagygazdaságok, a több száz, vagy több ezer hektáron termelő farmok tulajdonosai nem értenek egyet.

Az ezer hektáros farm például évi negyven hektár szántóterületet kell parlagoltasson, és összterületének további 7 százalékán – azaz 70 hektáron -, nitrogéntermelő növényt kell vessen.

Startból kiesik területének 11 százaléka olyan piacos növények termesztéséből, ami a farm bevételei szempontjából fontosak” – foglalta össze a nagytermelők által megfogalmazott ellenérveket Haschi András.

A környezetkímélő előírásokat tartalamzó GAEC 6, GAEC 7 és a GAEC 8 csomag a nagyobb területen gazdálkodó farmokat érinti érzékenyen. A szakember a hatos sorszámot viselő környezetvédelmi csomagból a nyári tarlóhántás beszüntetését hangsúlyozza. Az új uniós előírás megakadályozza a gazdákat abban, hogy a nyári aratást követően azonnal felszántsák területeiket. Erre csak később, őszi szántáskor kerülhet sor: ezzel védik a területet attól, hogy a szeles időjárás elhordja a talajfelszínt.

A GAEC 7-es csomag a kötelező vetésforgót írja elő. A gazdálkodók számára ez nem újdonság, hiszen eddig is széles körben bevett gyakorlatnak számított, amivel elkerülhetőek a több éves monokultúrák káros hatásai. Ez alól azok a területek képezhetnek kivételt, amelyek másodvetést is tartalmaznak. Haszchi András szerint ez a melegebb vidékekre érvényes, ahol a növények tenyészideje hosszabb, mint a zordabb időjárású Hargita megyében, ahol a másodvetés nem életképes.

A legtöbb vita azonban a 8-as környezetvédelmi csomagot övezi, amely a szántóterületek 4 százalékának a parlagoltatását és további 7 százalékán a fehérjedús, nitrogéntermelő növénytek vetését írja elő.

,,A parlagoltatás – a gazdák nyelvén a földek pihentetése –, azt jelenti, hogy az uniós előírás szerint tavasztól őszig, hat hónapon át nem szabad bevetni semmivel, a nagyobb gazosodást azonban meg lehet tárcsázással akadályozni” – magyarázza a Krónikának az APIA-s szakember.

A vadvédelem mintájára megalkotott mezőgazdasági környezetvédelem

Az Európai Bizottság kidolgozás alatt álló javaslatként fogalmazta meg az egységesen ötven százalékos növényvédőszer- és műtrágyahasználat csökkentését, így ez még nincs érvényben. Haschi András azonban arra figyelmeztet, hogy az APIA és a megyei növényvédelmi hivatalok szakemberei a gazdák permetezési naplóját is ellenőrzik, hogy melyik parcellában milyen szereket és milyen mennyiségben használtak fel. Itt is vannak környezetvédelmi előírások.

Folyóvizek és tavak szomszédságában nem szabad permetezni. Amennyiben ezt a szabályt a termelő megszegi, az APIA részéről szankciókra számíthat.

A mezőgazdasági kifizetési ügynökség Hargita megyei igazgatója szerint jogos elvárásnak tekinthető, hogy az Európai Unió vezetősége kiemelt figyelemet szentel a környezetvédelemnek, és arra törekszik, hogy a mezőgazdasági termelés mellett meg lehessen őrizni a természeti környezetet. A gondokat az uniós tagállamok szempontjából egységes elbirálásban látja.

A mezőgazdasági szakember az uniós környezetvédelmi előírásokat a medvekérdéshez hasonlítja. ,,Miután Nyugat-Európában mára minden medvét kiirtottak, megalkottak egy egységes, egész Európára érvényes vadvédelmi törvénycsomagot. Ezt

Idézet
Nyugaton gond nélkül alkalmazzák, nálunk viszont a betartatása hatalmas problémákba ütközik, mert a túlszaporodott medveállománnyal nem tud megbírkózni sem a mezőgazdaság, sem a lakosság.

Hasonló logika mentén működik az egységes uniós környezetvédelem is” – fogalmazta meg ellenérveit az APIA székelyföldi vezetője. Haschi András számításai szerint a különböző kiegészítő területalapú támogatások ellenére is a romániai gazdákat érintő környezetvédelmi szigorítások jelentős jövedelemkieséssel járnak, ami hátrányos a romániai mezőgazdaság teljesítményére.

korábban írtuk

Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája
Feláldoznák az uniós mezőgazdaságot a „zöldítésért” – 2023-ban lép életbe az EU új agrárpolitikája

Az Európai Parlament megszavazta az Európai Unió közös agrárpolitikáját. Az Európai Bizottság eredeti beterjesztéséhez képest a kelet-európai államok számára sok tekintetben kedvező változat született, ez azonban további egyeztetésekre szorul az Európai Tanáccsal. 

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 14., szerda

Velünk van a baj, nem pedig a gépekkel: Románia digitalizációs paradoxona

Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.

Velünk van a baj, nem pedig a gépekkel: Románia digitalizációs paradoxona
Hirdetés
2026. október 14., szerda

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben

Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben
2026. október 13., kedd

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása

Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása
2026. október 13., kedd

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait

Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai

A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai
2026. október 13., kedd

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára

Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára
2026. október 12., hétfő

Hosszú út vezet a gyárkaputól az árcéduláig – de mitől drágul meg közben a termék?

Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.

Hosszú út vezet a gyárkaputól az árcéduláig – de mitől drágul meg közben a termék?
Hirdetés
2026. október 12., hétfő

Romániában szálltak el legjobban a lakásárak, Magyarországon is két számjegyű volt a drágulás

Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.

Romániában szálltak el legjobban a lakásárak, Magyarországon is két számjegyű volt a drágulás
2026. október 10., szombat

Napelemre kész épületek: mire számítsunk az ország kötelezettségszegése közben?

Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.

Napelemre kész épületek: mire számítsunk az ország kötelezettségszegése közben?
2026. október 10., szombat

Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.

Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét
Hirdetés
Hirdetés