Nagy a tét. Súlyos következményekkel járhat, ha a leendő kormány nem hozza meg mielőbb a deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Pixabay.com
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési deficit csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár, aki az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki luxemburgi ülésén Romániát képviselte.
2025. június 21., 12:012025. június 21., 12:01
Az Ecofin a pénteki ülésen – ahogy az várható volt – megállapította, hogy Románia az ajánlások ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket a költségvetési deficit csökkentésére, ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az államtitkár péntek este a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta,
Alin Andrieș rámutatott, mivel az ország nem tett lépéseket a bevételek növelésére, idén és jövőre még inkább mérsékelnie kell kiadásainak növekedési ütemét.
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
Az Európai Bizottság legújabb ajánlása szerint a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben nem haladhatja meg a 2,8 százalékot, 2026-ban pedig a 2,6 százalékot. Az ezt követő évekre megszabott felső határ megegyezik az ország hét évre szóló deficitcsökkentési tervébe foglaltakkal – magyarázta az államtitkár az Agerpres szerint. Hozzátette, ez a nettó kiadási pálya biztosítani tudná, hogy 2030 végén az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Az augusztusra várható újabb hitelminősítői értékelés kapcsán Alin Andrieș hangsúlyozta, egyelőre nehéz megmondani, hogy bekerül-e az ország a befektetésre nem ajánlott vagy bóvli (angolul: junk) minősítésű országok sorába.
– szögezte le az államtitkár.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Az Ecofin pénteki ülését követően kiadott közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án indult túlzottdeficit-eljárás, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jóval meghaladja a 3 százalékot.
A dokumentumban azt is leszögezték, hogy Románia nem adott kielégítő választ a Tanács 2025. január 21-én megfogalmazott ajánlásaira.
– nyomatékosították.
Mint ismeretes, az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló deficitcsökkentési tervét.
Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025–2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Januári ajánlásában a Tanács azt várta el Romániától, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési üteme
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, de sürgős lépésekre van szükség, mivel komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!