Nagy a tét. Súlyos következményekkel járhat, ha a leendő kormány nem hozza meg mielőbb a deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Pixabay.com
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési deficit csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár, aki az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki luxemburgi ülésén Romániát képviselte.
2025. június 21., 12:012025. június 21., 12:01
Az Ecofin a pénteki ülésen – ahogy az várható volt – megállapította, hogy Románia az ajánlások ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket a költségvetési deficit csökkentésére, ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az államtitkár péntek este a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta,
Alin Andrieș rámutatott, mivel az ország nem tett lépéseket a bevételek növelésére, idén és jövőre még inkább mérsékelnie kell kiadásainak növekedési ütemét.
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
Az Európai Bizottság legújabb ajánlása szerint a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben nem haladhatja meg a 2,8 százalékot, 2026-ban pedig a 2,6 százalékot. Az ezt követő évekre megszabott felső határ megegyezik az ország hét évre szóló deficitcsökkentési tervébe foglaltakkal – magyarázta az államtitkár az Agerpres szerint. Hozzátette, ez a nettó kiadási pálya biztosítani tudná, hogy 2030 végén az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Az augusztusra várható újabb hitelminősítői értékelés kapcsán Alin Andrieș hangsúlyozta, egyelőre nehéz megmondani, hogy bekerül-e az ország a befektetésre nem ajánlott vagy bóvli (angolul: junk) minősítésű országok sorába.
– szögezte le az államtitkár.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Az Ecofin pénteki ülését követően kiadott közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án indult túlzottdeficit-eljárás, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jóval meghaladja a 3 százalékot.
A dokumentumban azt is leszögezték, hogy Románia nem adott kielégítő választ a Tanács 2025. január 21-én megfogalmazott ajánlásaira.
– nyomatékosították.
Mint ismeretes, az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló deficitcsökkentési tervét.
Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025–2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Januári ajánlásában a Tanács azt várta el Romániától, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési üteme
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, de sürgős lépésekre van szükség, mivel komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!