Nicușor Dan a deficitről: évek óta közepes pizzáért fizetünk, de nagy pizzát eszünk, és a különbséget valakinek állnia kell

Ami a hiányt illeti, emlékeztetett, van egy munkacsoport, amelyet múlt héten hoztak létre, és minden nap dolgoznak.

„Az első tervezetet csütörtökön szándékoznak bemutatni a pártok vezetőségének. A politikai vita onnan indul majd” – fejtette ki Dan.

És komolyan gondoljuk mind a hiány csökkentését, mind az Európai Bizottsággal és a pénzügyi szférával, a befektetőkkel való kapcsolatunkat” – szögezte le az államfő.

Újságírói kérdésre a pizzaevéshez hasonlította a kialakult hiányt:

„Az elmúlt néhány évben történt viszont egy jó dolog, 26 százalékról 30 százalékra nőttek a GDP-arányos bevételek. Amint erősítjük az ANAF-ot, visszaszorítjuk az adóelkerülést, ez az arány növekedni fog. A probléma az, hogy az állami kiadások túlságosan megnőttek, és ezt ki kell igazítanunk” – szögezte le Nicușor Dan.

A deficitcsökkentő intézkedéseket firtató újságírói kérdésre azt mondta, nem jött még el az a pillanat, amikor ki lehetne mondani, hogy valamiben sikerült volna megállapodni.

„Nagyon sok lehetőség van terítéken. Egy olyan sem került szóba, amely kapcsán konszenzus lenne. Ez is a csomag egyik intézkedése. Nem erősíthetem meg a 2500 lejes küszöböt sem. Ez egy folyamatban levő egyeztetés”.

Egy újságíró arra is rákérdezett, hogy számára mit jelent az, hogy „nagy nyugdíj”.

„Nem tudom megmondani. Mit jelent a »nagy«? A 10 000 lejes nyugdíj nagy nyugdíj. Azt mondtam az adózásról, hogy addig nem nyilatkozom, amíg nem állapodunk meg erről a csomagról” – szögezte le.

A 10 000 lejnél nagyobb nyugdíjak esetleges megadózása kapcsán azt mondta, hogy ez is egy terítéken levő intézkedés.

Amikor pedig arról kérdezték, hogy mikortól nem fogják beleszámítani a deficitbe a védelmi kiadásokat, így válaszolt:

Másrészt ezt a hiányt valahonnan, hitelfelvételből finanszírozni kell. Még ha ezek az összegek nem is esnek bele a 3 százalékos célba, akkor is hitelből kell finanszírozni”.

Közölte, hogy az új kormány megalakulása és a deficitcsökkentő intézkedések kidolgozása után az igazságszolgáltatásra fog összpontosítani. Azt is bejelentette, hogy tárgyalni fog az ügyészségek vezetőivel.

Nicușor Dan úgy gondolja, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) élére új civil igazgatót kell kinevezni, és nagy valószínűséggel a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) élére is új vezető kerül. Kijelentette, hogy ki fogja értékelni a kormányőrség (SPP) jelenlegi igazgatója, Lucian Pahonțu tevékenységét is a kormányalakítás és a költségvetéssel kapcsolatos problémák megoldása után. „A személyes biztonságomért és az elnöki hivatal biztonságáért felel, és nyilvánvalóan együtt kell dolgoznunk” – mondta az államfő Pahonțuról.

Mivel az adócsalás nemzetbiztonsági kérdés, foglalkozniuk kell vele, és információkat kell találniuk erről a problémáról, de a szerepüknek meg kell állnia abban, hogy ezeket az információkat az ANAF és az ügyészek rendelkezésére bocsátják. A SRI civil igazgatójának ez lehet a fő feladata. Ne jussunk el oda, hogy a szolgálatok a szükségesnél jobban beavatkozzanak” – válaszolta arra a kérdésre, amely a szolgálatoknak az adócsalás elleni küzdelemben való szerepét firtatta.

A közigazgatási átszervezés témája is terítékre került a sajtótájékoztatón, aminek kapcsán az államfő leszögezte: erre 2028 előtt nem kerülhet sor, hiszen négy évre megválasztott polgármesterek, tanácsosok vannak. Ám meglátása szerint 2027-ig el kell gondolkodni a témán.

„A következő időszakban beszélhetünk a közigazgatási egységek és megyei közgyűlések konkrét tevékenységének korlátozásáról” – tette hozzá.

„Nem, mostanáig a deficittel és a kormánnyal, valamint a külföldi kötelezettségekkel foglalkoztam” – felelte, jelezve, hogy a kormányalakítás 1–3 hetet vesz igénybe, és azt követően az igazságszolgáltatás mellett fontos kérdés lesz.

„A 2024-es elnökválasztás érvénytelenítése után az Egyesült Államok némileg bizalmatlan volt Romániával szemben, de ezzel kapcsolatban nem hangzottak el hivatalos jelzések, állásfoglalások” – mutatott rá az államfő. Nicușor Dan szerint mostanra „nagyjából sikerült túllépni ezen a bizalmatlanságon”, és a két ország közötti stratégiai partnerség keretei között folytatódnak a tárgyalások, több szinten.

„Egy esetleges magas szintű látogatást technikai egyeztetéseknek kell megelőzniük” – tette hozzá.

korábban írtuk

Adóemelések, új adók, privatizáció? Egyelőre nincs konszenzus a pártok között a hiánycsökkentő intézkedésekről

Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.