
Nagy a tét. Súlyos következményekkel járhat, ha a leendő kormány nem hozza meg mielőbb a deficitcsökkentő intézkedéseket
Fotó: Pixabay.com
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési deficit csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár, aki az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki luxemburgi ülésén Romániát képviselte.
2025. június 21., 12:012025. június 21., 12:01
Az Ecofin a pénteki ülésen – ahogy az várható volt – megállapította, hogy Románia az ajánlások ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket a költségvetési deficit csökkentésére, ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az államtitkár péntek este a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta,
Alin Andrieș rámutatott, mivel az ország nem tett lépéseket a bevételek növelésére, idén és jövőre még inkább mérsékelnie kell kiadásainak növekedési ütemét.

Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
Az Európai Bizottság legújabb ajánlása szerint a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben nem haladhatja meg a 2,8 százalékot, 2026-ban pedig a 2,6 százalékot. Az ezt követő évekre megszabott felső határ megegyezik az ország hét évre szóló deficitcsökkentési tervébe foglaltakkal – magyarázta az államtitkár az Agerpres szerint. Hozzátette, ez a nettó kiadási pálya biztosítani tudná, hogy 2030 végén az államháztartási hiány ne haladja meg a GDP 3 százalékát.
Az augusztusra várható újabb hitelminősítői értékelés kapcsán Alin Andrieș hangsúlyozta, egyelőre nehéz megmondani, hogy bekerül-e az ország a befektetésre nem ajánlott vagy bóvli (angolul: junk) minősítésű országok sorába.
– szögezte le az államtitkár.

A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Az Ecofin pénteki ülését követően kiadott közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án indult túlzottdeficit-eljárás, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jóval meghaladja a 3 százalékot.
A dokumentumban azt is leszögezték, hogy Románia nem adott kielégítő választ a Tanács 2025. január 21-én megfogalmazott ajánlásaira.
– nyomatékosították.
Mint ismeretes, az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló deficitcsökkentési tervét.
Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025–2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését.

Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Januári ajánlásában a Tanács azt várta el Romániától, hogy nettó kiadásainak nominális növekedési üteme
Mint ismeretes, Románia a bruttó hazai termék 9,3 százalékára rúgó költségvetési hiánnyal zárta a tavalyi évet, a 2025-ös évi állami költségvetésben pedig azt vállalta, hogy 7 százalék alá szorítja a deficitet. A kiadások és bevételek eddigi alakulása szerint ez a vállalás nagy valószínűség szerint nem teljesíthető, de sürgős lépésekre van szükség, mivel komoly európai uniós pénzek úszhatnak el, az államadósságot pedig nagyon magas kamatok mellett lehetne csak finanszírozni, az ország pedig kockáztatná a leminősítését.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!