A román mezőgazdaság alulteljesít, a folyamatos árubőség importból származik
Fotó: Eurostat
Lesújtó képet fest a román mezőgazdaság tavalyi helyzetéről az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Románia továbbra is uniós kullogó, a mezőgazdaság termelékenysége 2024-ben közel 17 százalékkal zsugorodott. A Krónika által megkérdezett szakpolitikus szerint sok jóra ebben az esztendőben sem számíthatunk.
2025. január 07., 08:572025. január 07., 08:57
Florin Barbu román mezőgazdasági miniszter újbóli kinevezése előtti meghallgatásán, 2024 karácsonya előtt azzal büszkélkedett, hogy a rendszerváltás óta eltelt 35 esztendőben a tavalyi volt az első olyan év, amikor a mezőgazdasági szaktárca rekord összegből, közel hétmilliárd euróból gazdálkodhatott, aminek jelentős része viszont uniós forrás volt. Ennek ellenére
Ezt bizonyítják az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak a 2024. december végén az uniós tagállamok agráriumáról közzétett becslései. Az Európai Unió mezőgazdasága tavaly összességében 1,6 százalékkal nőtt, miközben az agráriumban dolgozó munkaerő létszáma egy százalékkal csökkent.
Munkatermelékenység szempontjából azonban nagy eltérések vannak a tagországok között. Az Eurostat adatai szerint 13 tagállamban nőtt a mezőgazdasági munkatermelékenység, míg 14-ben stagnált, vagy a 2023-as szintnél jóval alacsonyabb volt. A legnagyobb mértékű növekedést Lettország (+46,9%), Luxemburg (+27,1%) és Svédország (+22,5%) adta, a kullogók sorában pedig Románia (-16,8%), Magyarország (-15,5%) és Lengyelország (-12,5%) vezet a legmeredekebb csökkenéssel.
Az uniós statisztika szerint az EU mezőgazdasági termelékenysége 2024-ben 37,2%-kal volt magasabb 2015-höz képest, összességében tehát az elmúlt tíz esztendőben számottevő növekedés született. Igaz,
Az Európai Unió 14 tagállamában csökkent a mezőgazdaság termelékenysége, legnagyobb mértékben Romániában
Fotó: Eurostat
Egy másik uniós statisztika szerint a mezőgazdasági termékek átlagára 2023-hoz képest 2 százalékkal csökkent, míg a mezőgazdaságban felhasznált áruk és szolgáltatások (inputok) átlagára 6%-kal volt kisebb az előző esztendőben mért értékeknél. Igaz, az árcsökkenés csak részben mérsékelte a 2021-ben és 2022-ben tapasztalt meredek emelkedést.
2024-ben jelentős eltérések mutatkoztak az egyes mezőgazdasági termékek árainak alakulásában. Jelentős növekedés volt az olívaolaj (+30%), a burgonya (+12%) és a gyümölcsök (+7%), valamint a marhahús (+2%) és a tej (+1%) esetében. Ezzel szemben
A mezőgazdaságban fogyasztott áruk és szolgáltatások között mérsékelten nőtt a vetőmagok és az ültetési anyagok ára, valamint az állat-egészségügyi kiadások (+3%). A műtrágyák és talajjavító szerek (–18%), a takarmányok (–11%) és az energia kenőanyagok (–8%) ára azonban meredeken csökkent, és mind a növényvédő szerek, mind a peszticidek esetében kisebb mértékben csökkent (–2 %).
Az uniós statisztikák által jegyzett gyenge romániai agrárteljesítmény okát Magyar Lóránd Szatmár megyei parlamenti képviselő, a mezőgazdasági szakbizottság tagja az aszálykár következményeiben látja. ,,A román mezőgazdaságot hosszú évek óta szárazság sújtja, miközben az öntözőrendszerek nagyon lassú ütemben épülnek. Ez lehet a fő oka a mezőgazdasági termelékenység folyamatos zsugorodásának” – összegezte portálunknak az RMDSZ-es politikus.
azonban ennek kiegészítésére nem volt elegendő kormányfinanszírozás a fejlesztésekre. Ami a továbbiakban sem fog jó irányba változni, ezért tartja az RMDSZ-képviselő ,,fantazmagóriának” a PSD-s mezőgazdasági miniszternek a romániai irrigációs programokba történő 16 milliárd eurós finanszírozási elképzeléseit.
,,Ha az Európai Bizottság beleegyezne, az országos helyreállítási terv (PNRR) átalakításával nyerhetnénk némi pénzt az öntözési rendszerek bővítésére, de ez messze áll a miniszter által elképzelt csillagászati összegtől, a 16 milliárd eurótól. A román költségvetés állapotát nézve semmi remény arra, hogy ekkora forrást állami finanszírozásból lehessen kipótolni a következő években” – mutatott rá portálunknak az RMDSZ szakpolitikusa.
Ne eseti jelleggel nyújtsanak támogatást, hanem évről évre lehessen anyagilag megerősíteni a sertés-, vagy más ágazatok fejlődését – fogalmazott portálunknak Magyar Lóránd. Az RMDSZ-es politikus szerint nagy reményeket nem lehet fűzni az idei esztendő agrárpolitikájához. Egyrészt az ország ,,kifelé megy” az EU-s forrásokból – az uniós agrárpályázatok zömét tavaly meghirdették –, másrészt a román költségvetés olyan lefaragásokat tartalmaz, amit a román agrárágazat is meg fog szenvedni.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter minden idők legnagyobb irrigációs beruházásának tartja az öntözőrendszerekbe történő, a következő négy évre tervbe vett, 16 milliárd eurós befektetést. Florin Barbu számos más mezőgazdasági programot is felfuttatna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!