
Fotó: Pixabay.com
Ugyan a Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint 21 százalékkal bővült tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya, még mindig igen alacsony azoknak az aránya, akik hasonló kötvényeket kötnek. Döntő ok az alacsony vásárlóerő.
2018. április 13., 11:502018. április 13., 11:50
2018. április 13., 12:022018. április 13., 12:02
Valamivel több, mint ötödével, vagyis 21 százalékkal nőtt tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint. A szakemberek szerint azonban még
Kijelentésüket alátámasztja a statisztika is, ami szerint tavaly 24 százalékkal nőtt a hitelfelvételhez szükséges életbiztosítások állománya. Sokan döntenek ugyanakkor úgy, hogy egy befektetéssel egybekötött, úgynevezett unit linked típusú biztosítást kötnek meg – ezek száma 2017-ben 17 százalékkal bővült. Sokan határoztak ugyanakkor úgy, hogy kilépnek a hasonló konstrukcióból, 2016-hoz képest 40,53 százalékkal nőtt a visszavásárolt kötvények aránya.
A romániai biztosítási piac alig 25 százalékát teszik ki az életbiztosítások – jelentette ki tegnap a Krónika megkeresésére Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Mint magyarázta, a piacon 70-80 százalékos az általános biztosítások aránya, ennek is jelentős részét a kötelező biztosítások jelentik. A szakember meglátása szerint ez egy torz állapot, hiszen a nyugati országokban általában éppen fordítva alakulnak ezek az arányok. Ausztriában például tízszerese a biztosítási piac a romániainak, és ott éppen az életbiztosítások teszik ki a jelentős hányadát, meghaladva a 70 százalékot. Ez azt is jelentheti, hogy
„Amíg a középosztály, amely megengedheti magának, hogy az élete és a vagyona biztonságára gondoljon, nem izmosodik meg jobban, nem is számíthatunk ezen a téren látványos változásra” – szögezte le az ASF tagja.
Mint rámutatott, éppen amiatt, hogy szűk a piac, a biztosítótársaságok is nehezen találnak rést. Azok a társaságok, amelyek a kilencvenes évek derekán betörtek, ma is uralják a piacot, az utólag próbálkozók nem jártak sikerrel.
az országból. Biró Albin tapasztalatai szerint ebben az ágazatban az első öt évben általában nincs is nyereség, az első év bevételét például teljes egészében odaadják az ügynöknek. A szakértő szerint előrelépés volt, hogy az általános és az életbiztosítást teljesen különválasztották, még ha egy is a tulajdonos, két céget kell bejegyeztetnie a kétféle tevékenységre. Erre azért volt szükség, mert
„Ha a két tevékenység között van átjárhatóság, nagy a kísértés, hogy a sürgős, egy évre szóló kiadásokat ebből az alapból egészítsék ki, ezért kellett szétválasztani” – részletezte Biró Albin. Elmondta, a felügyelet az életbiztosításokkal történő adócsalást is sikeresen visszaszorította, korábban előfordult, hogy a cég átutalta a pénzt a megtakarításjellegű életbiztosítás-számlára, majd a kedvezményezett egy nap múlva ki is vette. Ennek úgy vetettek véget, hogy első körben egy évig, jelenleg hat hónapig kötelezően benn kell tartani a pénzt a számlán.
Biró Albin különben úgy látja, az életbiztosítások piacán visszafejlődött a klasszikus változat, amikor baj esetén fizet a biztosító nagyobb összeget, és erőre kapott a befektetésjellegű életbiztosítás, amikor az összeg egy részét különböző befektetésekkel kamatoztatják, és csak egy része fedezi a kockázatvállalást. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Krónikának Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Broker ügyvezetője. Mint ecsetelte,
Minél több kockázat szerepel a szerződésben, annál kevesebb pénz kerül a gyűjtőszámlára, ezt sokan nehezen értik meg, részletezte a bróker. Elmondta, amikor a szerződés lejártával visszavásárolják az összeget, sokan arra számítanak, hogy a teljes befizetett összeget visszakapják, holott a kockázatokat fedező rész nem kerül a befektetési alapba. Lőrincz Lehel kifejtette, a hiteligénylések növekedésével emelkedett az életbiztosítások száma is, hiszen nagyon sok hitelszerződés feltétele az érvényes életbiztosítás.
Az elmúlt napokban az ország napi gázfogyasztása megközelítette az 58 millió köbmétert, ami hozzávetőlegesen 17 százalékkal több a tavalyi hasonló időszak átlagánál.
A tavalyi év első 11 hónapjában 29,770 milliárd euró volt a külkereskedelmi mérleg hiánya, 4,3 százalékkal, azaz 299,6 millió euróval (1 százalékkal) kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A tavalyi harmadik negyedévben 9420 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 14,1 százalékkal nagyobb mint 2024 azonos időszakában; a kiadások átlagösszege 8079 lej volt, ami a jövedelem 85,8 százalékát jelentette.
Áprilisban, amikor a jelenlegi földgázárplafon lejár, nem várható áremelkedés, de a legrosszabb esetben meghosszabbítják az intézkedést – jelentette ki Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Tavaly az előző évhez képest 2,6 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában, összesen 545 510 jármű gördült le a gyártósorról.
Az Országos Statisztikai Hivatal (INS) kimutatást tett közzé, amelyben megjelölte azt a húsz országot, amelyekből a legtöbb turista érkezett a tavaly Romániába. Ebben a rangsorban Magyarország a 8. helyen áll.
Az Európai Unióban és az euróövezetben is 2,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben az előző év azonos időszakához képest; a tagállamok közül Románia jegyezte a legnagyobb visszaesést.
A múlt év januárja és novembere között a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában 2024 azonos időszakához képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A január elsején életbe lépett helyi adóemelések egyik leglátványosabb, egyúttal leghevesebben vitatott eleme az autóadó újraszámítása lett. Sok tulajdonos többszörös, óriási nagyságrendű ugrással szembesült.
szóljon hozzá!