
Fotó: Pixabay.com
Ugyan a Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint 21 százalékkal bővült tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya, még mindig igen alacsony azoknak az aránya, akik hasonló kötvényeket kötnek. Döntő ok az alacsony vásárlóerő.
2018. április 13., 11:502018. április 13., 11:50
2018. április 13., 12:022018. április 13., 12:02
Valamivel több, mint ötödével, vagyis 21 százalékkal nőtt tavaly a Romániában megkötött életbiztosítások állománya a biztosítási piacért is felelős Pénzügyi Felügyelet (ASF) legfrissebb jelentése szerint. A szakemberek szerint azonban még
Kijelentésüket alátámasztja a statisztika is, ami szerint tavaly 24 százalékkal nőtt a hitelfelvételhez szükséges életbiztosítások állománya. Sokan döntenek ugyanakkor úgy, hogy egy befektetéssel egybekötött, úgynevezett unit linked típusú biztosítást kötnek meg – ezek száma 2017-ben 17 százalékkal bővült. Sokan határoztak ugyanakkor úgy, hogy kilépnek a hasonló konstrukcióból, 2016-hoz képest 40,53 százalékkal nőtt a visszavásárolt kötvények aránya.
A romániai biztosítási piac alig 25 százalékát teszik ki az életbiztosítások – jelentette ki tegnap a Krónika megkeresésére Biró Albin, a Pénzügyi Felügyelet (ASF) tagja. Mint magyarázta, a piacon 70-80 százalékos az általános biztosítások aránya, ennek is jelentős részét a kötelező biztosítások jelentik. A szakember meglátása szerint ez egy torz állapot, hiszen a nyugati országokban általában éppen fordítva alakulnak ezek az arányok. Ausztriában például tízszerese a biztosítási piac a romániainak, és ott éppen az életbiztosítások teszik ki a jelentős hányadát, meghaladva a 70 százalékot. Ez azt is jelentheti, hogy
„Amíg a középosztály, amely megengedheti magának, hogy az élete és a vagyona biztonságára gondoljon, nem izmosodik meg jobban, nem is számíthatunk ezen a téren látványos változásra” – szögezte le az ASF tagja.
Mint rámutatott, éppen amiatt, hogy szűk a piac, a biztosítótársaságok is nehezen találnak rést. Azok a társaságok, amelyek a kilencvenes évek derekán betörtek, ma is uralják a piacot, az utólag próbálkozók nem jártak sikerrel.
az országból. Biró Albin tapasztalatai szerint ebben az ágazatban az első öt évben általában nincs is nyereség, az első év bevételét például teljes egészében odaadják az ügynöknek. A szakértő szerint előrelépés volt, hogy az általános és az életbiztosítást teljesen különválasztották, még ha egy is a tulajdonos, két céget kell bejegyeztetnie a kétféle tevékenységre. Erre azért volt szükség, mert
„Ha a két tevékenység között van átjárhatóság, nagy a kísértés, hogy a sürgős, egy évre szóló kiadásokat ebből az alapból egészítsék ki, ezért kellett szétválasztani” – részletezte Biró Albin. Elmondta, a felügyelet az életbiztosításokkal történő adócsalást is sikeresen visszaszorította, korábban előfordult, hogy a cég átutalta a pénzt a megtakarításjellegű életbiztosítás-számlára, majd a kedvezményezett egy nap múlva ki is vette. Ennek úgy vetettek véget, hogy első körben egy évig, jelenleg hat hónapig kötelezően benn kell tartani a pénzt a számlán.
Biró Albin különben úgy látja, az életbiztosítások piacán visszafejlődött a klasszikus változat, amikor baj esetén fizet a biztosító nagyobb összeget, és erőre kapott a befektetésjellegű életbiztosítás, amikor az összeg egy részét különböző befektetésekkel kamatoztatják, és csak egy része fedezi a kockázatvállalást. Hasonló tapasztalatokról számolt be a Krónikának Lőrincz Lehel, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Broker ügyvezetője. Mint ecsetelte,
Minél több kockázat szerepel a szerződésben, annál kevesebb pénz kerül a gyűjtőszámlára, ezt sokan nehezen értik meg, részletezte a bróker. Elmondta, amikor a szerződés lejártával visszavásárolják az összeget, sokan arra számítanak, hogy a teljes befizetett összeget visszakapják, holott a kockázatokat fedező rész nem kerül a befektetési alapba. Lőrincz Lehel kifejtette, a hiteligénylések növekedésével emelkedett az életbiztosítások száma is, hiszen nagyon sok hitelszerződés feltétele az érvényes életbiztosítás.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint 2025 októberében 11 786 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 27-tel többnek, mint előző hónapban.
A mesterséges intelligencia segítségével „bármilyen szemét” eladható a közösségi médiában – jelentette ki Adrian Asoltanie pénzügyi tanácsadó, aki a befektetési csalások veszélyére hívja fel a figyelmet.
A karácsonyi ajándékokra szánt családi költségvetés csökkent Romániában az áremelkedések miatt.
Idén január elejétől október végéig 46 917 vállalkozás szűnt meg Romániában, 32,4 százalékkal több, mint tavaly ugyanebben az időszakban – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) által közzétett adatokból.
Az év első tíz hónapjában 11 969 személy vett részt a munkaerő-elhelyező ügynökség (ANOFM) felnőttképzési programjaiban.
Az idei év első tíz hónapjában több mint 31 600 építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, 4,1 százalékkal többet, mint 2024 azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az uniós országokból érkező valamennyi sertéshússzállítmány ellenőrzését kéri Florin Barbu mezőgazdasági miniszter az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóságtól (ANSVSA) az afrikai sertéspestis veszélye miatt.
Az az elvi döntés született a koalícióban, hogy minden kivételt törölnek az állami fizetés és a nyugdíj halmozását szabályozó új tervezetből, leszámítva a vonatkozó alkotmánybírósági döntésekben megjelölteket Ilie Bolojan szerint.
Megerősítette az elnöki hivatal, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagjai elemezték a magyar MVM csoport és a német E.ON közötti tranzakciót.
szóljon hozzá!