Fotó: Gov.ro
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki szerdán Bukarestben Jan Kees Martijn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője a deficitcsökkentő intézkedéscsomag kapcsán, amely jelenleg alkotmánybírósági jogorvoslatra vár.
2023. október 04., 14:482023. október 04., 14:48
2023. október 04., 16:442023. október 04., 16:44
Az IMF csapata Jan Kees Martijn vezetésével szeptember 25. óta Bukarestben tartózkodik a román gazdaság éves felülvizsgálata céljából, és szerdán a küldöttségvezető sajtótájékoztatón ismertette a konklúziókat.
Az IMF szakértője szerint főként adóreformokra van szükség a költségvetési bevételek növelése és a méltányos és hatékony adóztatás érdekében. Kees Martijn úgy értékelte, hogy a következő két évben a román államnak a deficitcsökkentő csomagban előirányzottnál két százalékkal nagyobb bevételekre lenne szüksége. „További adóreformokra van szükség. A következő két évben a GDP több mint 2 százalékát kitevő bevételnövekedésre lesz szükség a nemrég elfogadott intézkedéscsomag által elért bevételnövekedésen felül” – mutatott rá a washingtoni székhelyű pénzintézet illetékese.
amennyiben a fogyasztás és a helyreállítási alapból (PNRR) támogatott beruházások továbbra is erősek maradnak.
Az IMF szerint az inflációs ráta 2024 végére 7 százalékról 4 százalékra csökken, de továbbra is a Román Nemzeti Bank (BNR) által kitűzött cél felett marad. Ugyanakkor a román jegybanknak azt javasolják, hogy ne csökkentse az alapkamatot.
tegye hatékonyabbá az áfabegyűjtést, vezessen be egy „megreformált” ingatlanadót, és fiskális intézkedésekkel ösztönözze a hatékony energiafelhasználást. A nemzetközi pénzintézet szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjának hatására jövőre 5 százalékra mérséklődik a költségvetési hiány, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy 3 százalék alá csökkenjen.
Az IMF megfelelőnek tartja a deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedések többségét. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a mikrovállalkozások adójának megemelése növeli a költségvetési bevételeket,
Ugyanakkor megállapítja: a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett árbevétel-arányos adó igazságtalan terhet ró az alacsony árrést alkalmazó cégekre. Az IMF közölte azt is, hogy a kormány kiadáscsökkentő intézkedései helyes lépések ugyan, de nem jelentenek majd jelentős megtakarításokat. Ráadásul – tették hozzá a közleményben – az idős lakosság támogatása, az oktatás és az egészségügy minőségének javítása jelentősen meg fogják terhelni a költségvetést.
A nemzetközi pénzintézet szakértői hangsúlyozzák, hogy az adórendszer módosításának átláthatóan kell történnie,
Ezért az IMF az adópolitikát megtervező pénzügyminisztériumi osztály létrehozását javasolja a kormánynak.
– jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a Jan Kees Martijn vezette küldöttséggel folytatott megbeszélésen. A kormány közleménye szerint a találkozón Ciolacu hangsúlyozta, hogy a román gazdaság növekedésének alapját a beruházások jelentik. „A kabinet kiemelten támogatja az infrastrukturális, ezen belül a közlekedési infrastruktúrát érintő projekteket, hiszen ezeknek van a legnagyobb multiplikátorhatásuk a gazdaságban. Nagy figyelmet fordítunk ugyanakkor az egészségügyi és az oktatási beruházásokra, mivel polgáraink életminőségének javítása is fontos számunkra” – fogalmazott.
Ugyanakkor valamennyi illetékes intézménynek - igazságügyi, pénzügyminisztérium, adóhatóság - előnyben kell részesítenie az adóelkerülés leküzdésére és a bevételek növelésére irányuló intézkedések bevezetését. Emellett a kormány által nemrég parlamenti felelősségvállalással elfogadott törvénytervezet megteremtette a minisztériumok számára a jogi keretet az alárendeltségükbe tartozó intézmények átszervezésére – magyarázta.
A kormány közleménye szerint az IMF-küldöttség vezetője, Jan Kees Martijn méltatta a román gazdaság növekedését és a régióban betöltött fontos szerepét. A kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagját „a jó irányba tett fontos lépésnek” nevezte és az ANAF megreformálását szorgalmazta. Jan Kees Martijn arra is rámutatott: a Román Nemzeti Bankkal folytatott megbeszélések során is kiderült, hogy a monetáris rendszer „egészséges” és „stabil”.
Az IMF rendszeresen konzultál valamennyi tagállamával. Romániának nincs hitelmegállapodása a Valutaalappal.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábbi 3,1 százalékról 2,4 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!