
Fotó: Gov.ro
A kormány költségvetési csomagjának célja a költségvetési hiány csökkentése, de számos más programra is szükség van a hatékonyság és általában a bevételek növelése érdekében – jelentette ki szerdán Bukarestben Jan Kees Martijn, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője a deficitcsökkentő intézkedéscsomag kapcsán, amely jelenleg alkotmánybírósági jogorvoslatra vár.
2023. október 04., 14:482023. október 04., 14:48
2023. október 04., 16:442023. október 04., 16:44
Az IMF csapata Jan Kees Martijn vezetésével szeptember 25. óta Bukarestben tartózkodik a román gazdaság éves felülvizsgálata céljából, és szerdán a küldöttségvezető sajtótájékoztatón ismertette a konklúziókat.
Az IMF szakértője szerint főként adóreformokra van szükség a költségvetési bevételek növelése és a méltányos és hatékony adóztatás érdekében. Kees Martijn úgy értékelte, hogy a következő két évben a román államnak a deficitcsökkentő csomagban előirányzottnál két százalékkal nagyobb bevételekre lenne szüksége. „További adóreformokra van szükség. A következő két évben a GDP több mint 2 százalékát kitevő bevételnövekedésre lesz szükség a nemrég elfogadott intézkedéscsomag által elért bevételnövekedésen felül” – mutatott rá a washingtoni székhelyű pénzintézet illetékese.
amennyiben a fogyasztás és a helyreállítási alapból (PNRR) támogatott beruházások továbbra is erősek maradnak.
Az IMF szerint az inflációs ráta 2024 végére 7 százalékról 4 százalékra csökken, de továbbra is a Román Nemzeti Bank (BNR) által kitűzött cél felett marad. Ugyanakkor a román jegybanknak azt javasolják, hogy ne csökkentse az alapkamatot.
tegye hatékonyabbá az áfabegyűjtést, vezessen be egy „megreformált” ingatlanadót, és fiskális intézkedésekkel ösztönözze a hatékony energiafelhasználást. A nemzetközi pénzintézet szerint a kormány deficitcsökkentő csomagjának hatására jövőre 5 százalékra mérséklődik a költségvetési hiány, de további lépésekre van szükség ahhoz, hogy 3 százalék alá csökkenjen.
Az IMF megfelelőnek tartja a deficitcsökkentő csomagba foglalt intézkedések többségét. Az Agerpres hírügynökség által idézett dokumentum szerint a mikrovállalkozások adójának megemelése növeli a költségvetési bevételeket,
Ugyanakkor megállapítja: a nagyvállalatokra és a bankokra kivetett árbevétel-arányos adó igazságtalan terhet ró az alacsony árrést alkalmazó cégekre. Az IMF közölte azt is, hogy a kormány kiadáscsökkentő intézkedései helyes lépések ugyan, de nem jelentenek majd jelentős megtakarításokat. Ráadásul – tették hozzá a közleményben – az idős lakosság támogatása, az oktatás és az egészségügy minőségének javítása jelentősen meg fogják terhelni a költségvetést.
A nemzetközi pénzintézet szakértői hangsúlyozzák, hogy az adórendszer módosításának átláthatóan kell történnie,
Ezért az IMF az adópolitikát megtervező pénzügyminisztériumi osztály létrehozását javasolja a kormánynak.
– jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a Jan Kees Martijn vezette küldöttséggel folytatott megbeszélésen. A kormány közleménye szerint a találkozón Ciolacu hangsúlyozta, hogy a román gazdaság növekedésének alapját a beruházások jelentik. „A kabinet kiemelten támogatja az infrastrukturális, ezen belül a közlekedési infrastruktúrát érintő projekteket, hiszen ezeknek van a legnagyobb multiplikátorhatásuk a gazdaságban. Nagy figyelmet fordítunk ugyanakkor az egészségügyi és az oktatási beruházásokra, mivel polgáraink életminőségének javítása is fontos számunkra” – fogalmazott.
Ugyanakkor valamennyi illetékes intézménynek - igazságügyi, pénzügyminisztérium, adóhatóság - előnyben kell részesítenie az adóelkerülés leküzdésére és a bevételek növelésére irányuló intézkedések bevezetését. Emellett a kormány által nemrég parlamenti felelősségvállalással elfogadott törvénytervezet megteremtette a minisztériumok számára a jogi keretet az alárendeltségükbe tartozó intézmények átszervezésére – magyarázta.
A kormány közleménye szerint az IMF-küldöttség vezetője, Jan Kees Martijn méltatta a román gazdaság növekedését és a régióban betöltött fontos szerepét. A kormány deficitcsökkentő intézkedéscsomagját „a jó irányba tett fontos lépésnek” nevezte és az ANAF megreformálását szorgalmazta. Jan Kees Martijn arra is rámutatott: a Román Nemzeti Bankkal folytatott megbeszélések során is kiderült, hogy a monetáris rendszer „egészséges” és „stabil”.
Az IMF rendszeresen konzultál valamennyi tagállamával. Romániának nincs hitelmegállapodása a Valutaalappal.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a kormányoknak folytatniuk kell a költségvetési hiány csökkentését, annak ellenére, hogy támogatni kívánják a háztartásokat az energia- és élelmiszerárak emelkedése közepette.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a korábbi 3,1 százalékról 2,4 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!