Vidámabb nyugdíjaskor. A fakultatív harmadik pillér az egyik leghatékonyabb hosszú távú megtakarítási megoldás (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után – közölte a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (APAPR). Május végén a harmadik pillér 10 magánnyugdíjpénztára összesen közel 6,1 milliárd lejes összeget kezelt. Ugyanakkor szükség lenne az adólevonhatóság növelésére, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást.
2025. július 01., 22:012025. július 01., 22:01
A magánnyugdíjalap-kezelők eddig bruttó 5,2 milliárd lejnyi hozzájárulást könyveltek el és több mint 850 millió lej összeget fizettek ki. A harmadik pillér eddig összesen közel 1,7 milliárd lejnyi nyereséget eredményezett az összes felszámított díj levonása után a részvevőknek – idézte az APAPR adatait a News.ro portál.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Az önkéntes befizetések pilléréhez minden munkavállaló vagy egyéb szakmai jövedelmet szerző személy és a munkáltató is hozzájárulhat. Utóbbi a béren kívüli juttatási csomag részeként az alékalmazott személyes számlájára utalhat járulékot.
Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei számára vonzóbbá tegyék ezt a hosszú távú megtakarítási formát, a magánnyugdíjpénztárak szövetsége elengedhetetlennek tartja a harmadik pillért érintő befizetések adólevonhatóságának növelését legalább évi két bruttó havi minimálbérre, ami megfelel a lakosság jövedelme – az elmúlt 16 évben bekövetkezett – növekedésének.
„Az elmúlt 3-4 évben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése az önkéntes nyugdíjrendszerek iránt, ami abban is megmutatkozik, hogy rekordszámú ügyfél kezdett el befizetni a harmadik pillérbe. Ezeket a fejleményeket – amelyek a lakosságjövedelmének növekedésén, valamint általában a magánnyugdíjakba vetett bizalmon alapulnak – tovább ösztönözheti az adólevonhatóság növelése, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást” – állapította meg a News.ro szerint Radu Crăciun, az APAPR elnöke.
mivel a nyugdíjalapok viszonylag alacsony kockázati profillal, versenyképes működési költségekkel, valós pozitív hozamokkal rendelkeznek, és az így megtakarított pénz hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez a magánnyugdíjalapok kezelői által végrehajtott befektetések révén – vélik a szövetség képviselői.
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jövő év első felében lezárul a Mega Image és a Profi fúziója – az Ahold Delhaize Csoport tagjai, a Mega Image és a Profi Rom Food 2026. március 31-től egyetlen jogi személyként működnek tovább, ám helyi márkáikat továbbra is megtartják.
Idén októberben 2024 azonos hónapjához képest átlagosan 8 százalékkal, 2025 szeptemberéhez viszonyítva 1 százalékkal nőttek a belföldi és exportértékesítési ipari termelői árak – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szerdán közzétett adataiból.
Az Európai Unió Tanácsának elnöksége és az Európai Parlament képviselői ideiglenes megállapodásra jutottak az orosz földgáz importjának fokozatos megszüntetésére vonatkozó szabályozásról – tájékoztatta az MTI-t a két uniós intézmény szerdán.
Idén novemberben 36 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában, a száz százalékban elektromos autók értékesítése azonban 114 százalékkal nőtt – közölte a Gépkocsigyártók és -importőrök Egyesülete (APIA).
Bár a kakaó világpiaci ára 2025-ben többéves rekordok után látványosan visszaesett, a csokoládé továbbra sem lett olcsóbb a boltok polcain.
A Prahova és Dâmbovița megye vízellátása terén bekövetkezett krízis nyomán leállt a brazi-i erőmű működése. Az OMV-Petrom létesítménye fedezi Románia energiaellátásának tíz százalékát.
A tavalyi szint alatt maradnak a szeszes italokra kivetett jövedéki adókból származó bevételek a pénzügyminisztérium hivatalos adatai.
Újabb ipari nagyberuházást jelentettek be Debrecenben: román–kínai együttműködésben vonatgyár épül a városban – adta hírül a Világgazdaság.
Idén októberben a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5,9 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,2 százalékponttal alacsonyabb, mint szeptemberben – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Adóhatóság (ANAF) egy online felület elindítására készül, amely a lefoglalt áruk átlátható értékesítését szolgálja – jelentette be az intézmény vezetője, Adrian Nicușor Nica.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!