Vidámabb nyugdíjaskor. A fakultatív harmadik pillér az egyik leghatékonyabb hosszú távú megtakarítási megoldás (képünk illusztráció)
Fotó: Veres Nándor
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után – közölte a Romániai Magánnyugdíjpénztárak Szövetsége (APAPR). Május végén a harmadik pillér 10 magánnyugdíjpénztára összesen közel 6,1 milliárd lejes összeget kezelt. Ugyanakkor szükség lenne az adólevonhatóság növelésére, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást.
2025. július 01., 22:012025. július 01., 22:01
A magánnyugdíjalap-kezelők eddig bruttó 5,2 milliárd lejnyi hozzájárulást könyveltek el és több mint 850 millió lej összeget fizettek ki. A harmadik pillér eddig összesen közel 1,7 milliárd lejnyi nyereséget eredményezett az összes felszámított díj levonása után a részvevőknek – idézte az APAPR adatait a News.ro portál.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.
Az önkéntes befizetések pilléréhez minden munkavállaló vagy egyéb szakmai jövedelmet szerző személy és a munkáltató is hozzájárulhat. Utóbbi a béren kívüli juttatási csomag részeként az alékalmazott személyes számlájára utalhat járulékot.
Annak érdekében, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei számára vonzóbbá tegyék ezt a hosszú távú megtakarítási formát, a magánnyugdíjpénztárak szövetsége elengedhetetlennek tartja a harmadik pillért érintő befizetések adólevonhatóságának növelését legalább évi két bruttó havi minimálbérre, ami megfelel a lakosság jövedelme – az elmúlt 16 évben bekövetkezett – növekedésének.
„Az elmúlt 3-4 évben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése az önkéntes nyugdíjrendszerek iránt, ami abban is megmutatkozik, hogy rekordszámú ügyfél kezdett el befizetni a harmadik pillérbe. Ezeket a fejleményeket – amelyek a lakosságjövedelmének növekedésén, valamint általában a magánnyugdíjakba vetett bizalmon alapulnak – tovább ösztönözheti az adólevonhatóság növelése, ami hosszú távon csökkentheti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást” – állapította meg a News.ro szerint Radu Crăciun, az APAPR elnöke.
mivel a nyugdíjalapok viszonylag alacsony kockázati profillal, versenyképes működési költségekkel, valós pozitív hozamokkal rendelkeznek, és az így megtakarított pénz hozzájárul a gazdaság élénkítéséhez a magánnyugdíjalapok kezelői által végrehajtott befektetések révén – vélik a szövetség képviselői.
Mint ismeretes, a magánnyugdíjalapok által kezelt pénz a következő években „értékelődhet fel” igazán. Ugyanis már idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan következményeivel hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Bár most még csak előre hozott, korengedményes visszavonulásról van szó, és az állami nyugdíjrendszert ostromló igazi nagy roham csak a jövő évtized elején indul, jó tudni, mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk hogyan teremthetnek még időben anyagi biztonságot saját maguknak időskorukra. Minderről Bilibok András kolozsvári szaktanácsadót faggattuk egy korábbi interjúnkban.
Idén elkezdődik mindaz, aminek beláthatatlan hatásaival hosszú évek óta riogatnak: nyugdíjba mennek az úgynevezett dekrétumgeneráció első tagjai. Mire számíthatnak az 1960-as évek végén születettek, illetve a náluk jóval fiatalabb generációk? Interjú.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!