Fotó: Barabás Ákos
A kormány által csütörtökön jóváhagyott új nyugdíjtörvény szerint több mint 4,7 millió személy nyugdíját számolják újra egy új képlet mentén. A jogszabályjavaslat a parlamentbe kerül megvitatásra és elfogadásra.
2023. november 10., 11:382023. november 10., 11:38
Az Agerpres által idézett tervezet szerint 2024. január elsejétől 13,8 százalékkal 1785 lejről 2032 lejre nő a nyugdíjpont értéke, 2024. szeptember elsejétől pedig
A nyugdíjjogosultságot legalább 15 év járulékfizetés után lehet megszerezni, de ebbe az időszakba nem számítják bele a nem járulékfizetéses időszakokat (egyetemi tanulmányok, katonai szolgálat, betegszabadság, munkanélküliség, kitoloncolás, börtön vagy politikai fogva tartás ideje). Ugyanakkor
„Az új törvény célja, hogy korrigálja az egyenlőtlenségeket az azonos ideig dolgozó, de eltérő években nyugdíjba vonuló személyek, a férfiak és nők, illetve a minimális szociális juttatásban részesülők között” – szögezte le a kormány.
(legtöbb 3 év és 6 hónappal). Ugyanakkor a 25 évnél hosszabb hozzájárulási időszakokért további pontokat adnak a következő képlet szerint: +0,5 pont/év jár a 26. munkaévtől a 30. munkaévig, +0,75 pont/év a 31. munkaévtől a 35. munkaévig, valamint +1 pont/év a 36. munkaévtől.
13. fizetés, órabér, jutalmak, prémiumok stb. A nyugdíjakat évente január 1-jén az inflációs ráta átlagával és a bruttó átlagbér reálnövekedésének 50 százalékával emelik. Önkéntes nyugdíjbiztosítási szerződéssel legfeljebb 6 év szolgálati idő vásárolható meg. A törvény szerint a következő nyugdíjtípusok lesznek: öregségi, rokkantsági, korkedvezményes, illetve túlélő hozzátartozói nyugdíj.
Koalíciós botrányt okozott a bukaresti kormánykoalíció két pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) közt a kormány által bejelentett nyugdíjemelés ügye.
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – vélik elemzők.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!