Fotó: Haáz Vince
Az új nyugdíjtörvény kis lépést tesz a méltányosság és a fenntarthatóság felé azáltal, hogy megszünteti a rendszert torzító korrekciós tényezőket, és a nyugdíjemeléseket a társadalombiztosítási bevételek növekedésétől teszi függővé – fogalmazták meg elemzők a bukaresti kormánykoalíció által kidolgozott jogszabályjavaslat kapcsán. Ugyanakkor úgy látják, nincs biztosíték arra, hogy ezeket a rendelkezéseket nem módosítják majd politikai megfontolásból ismét sürgősségi rendeletekkel. Továbbá az új törvény sem oldja meg a rendszer fenntarthatósági problémáit, különösen, hogy közeledik az úgynevezett „dekrétum generáció” nyugdíjba vonulása.
2023. november 04., 11:342023. november 04., 11:34
„Megértem, miért bírálják ezt a törvényt. Úgy tűnik, nincs változás a régi törvényhez képest. Ám szerintem ez inkább egy pozitív szempont. A mi tapasztalataink és a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a nyugdíjtörvények területén nem lehet drámai, nagyon hirtelen változásokat végrehajtani, mert sok embert érint. Láttuk, mi történt néhány évvel ezelőtt Franciaországban. A változások nem is voltak olyan nagyok, de a felfordulás nagyon nagy volt. Nem hiszem, hogy ennek a területnek hűbelebalázs módjára kellene nekirontani, és nagy változásokat kellene kieszközölni” – jelentette ki az Economedia.ro gazdasági portál megkeresésére Aurelian Dochia közgazdász.
„Úgy tűnik, az elvek szintjén, a járulékfizetés és a fenntarthatóság tekintetében nem sok változás történt. Az a mechanizmus, hogy a nyugdíjakat minden évben az inflációval és a fizetésemelés mértékének felével igazítják ki, a korábbi jogszabályban is létezett” – mutatott rá Dochia, aki szerint a kulcstényező a nyugdíjak kiszámításának módja a pontrendszeren keresztül.
Pozitívumok és negatívumok
„Eddig ez egy önkényes elem volt. Minden évben bevezettek egy korrekciós tényezőt, amelyet Victor Ponta miniszterelnöksége alatt jelentettek be, ami torzította a rendszert.
– fogalmazta meg a gazdasági szakember. Úgy véli, most a nyugdíjak újraszámítása feloldja ezeket a méltánytalanságokat, még akkor is, ha azok, akiknek az újraszámítás után kevesebbet kellene kapniuk, a jelenlegi összegekkel maradnak.
A most kialakuló méltánytalanság idővel vissza fog fordulni, amint eltűnnek azok a nyugdíjasok, akik eddig élvezték az előnyöket, és új nyugdíjasok lépnek be a rendszerbe” – vélekedett Dochia, aki szerint a törvényt könnyebb lesz elfogadni, mert „fokozatosan alkalmazzák, és végül egyesek nem veszítenek el semmilyen előnyt”.
Fotó: Haáz Vince
Dochia ugyanakkor értékeli a fenntarthatósági elem bevezetését azzal a fékkel, amely figyelembe veszi a nyugdíjalap költségvetési bevételeinek növekedését, valamint azt az elvet, hogy a nyugdíjat minden évben az inflációval és az átlagbér növekedésével kell kiigazítani. „Ez hosszú távon biztosítja a rendszer egyensúlyát és fenntarthatóságát” – szögezte le.
Aurelian Dochia úgy látja, a pontrendszer bevezetése üdvözlendő, mivel ösztönzi az embereket arra, hogy tovább dolgozzanak.
„Még mindig elég sok különleges esetet tűr meg a törvény. Bohócok, táncosok is haszonélvezői voltak különleges esetekből. Ez nevetséges. És sok olyan kategória van a listán, amelyek esetében nem indokolt ez a pozitív diszkrimináció. Lehetett volna ebben több határozottság” – szögezte le.
„A Ponta- és Dragnea-kabinetek idején a kormány inkább a politikai megfontolásból hozott nyugdíjemelési intézkedéseket, és már nem tartotta tiszteletben a törvényt. Ha ismét egy voluntarista kormány jön, és szavazatokat akar szerezni, akkor ismét a feje tetejére áll az egész törvény. Sajnos abszolút minden rendelkezést meg lehet változtatni rendeleti úton” – mondta.
Adrian Codîrlașu, a CFA Románia Egyesület alelnöke úgy véli, bár jobb járulékfizetési és méltányossági elvet vezetnek be, alapvetően továbbra is ugyanazt a pénzt szedik be az állami társadalombiztosítási költségvetésbe.
– irányította rá a figyelmet az Economedia által megszólaltatott gazdasági elemző.
Adrian Codîrlașu szerint azonban nincs értelme annak az intézkedésnek, miszerint a munkavállalók 70 éves korukig dolgozhassanak, azaz 5 évvel többet fizessenek be a társadalombiztosítási költségvetésbe, és 5 évvel kevesebbet kapjanak nyugdíjba vonuláskor. „Amennyiben valaki eléri a nyugdíjkorhatárt, nyugdíjba mehet, de emellett tovább dolgozhat. Nem látom okát, hogy miért mondanának le egy jogukról. A kormány valószínűleg emelni akarja a nyugdíjkorhatárt, először fakultatívan, majd kötelezően” – vetítette előre a közgazdász.
„A nem »különlegesek« esetében a nyugdíjkorhatár gyorsabban emelkedik. És Románia az Európai Unió élén áll a nyugdíjkorhatár tekintetében, Bulgáriával együtt a legrövidebb várható élettartammal. Franciaországban alacsonyabb a nyugdíjkorhatár és magasabb a várható élettartam is – tette hozzá.
Fotó: Haáz Vince
„Az alapkezelők nem vethetnek ki jutalékot a járulékfizetőkre. A kormánynak a teljes pénzáramlásra kellett volna jutalékot kivetnie. Ez a rendelkezés az alapkezelőkre hárítja a terhet, csak azért, hogy az egyik kivonuljon a piacról, hogy a kormány elvehesse azt a pénzt. Ezzel szabotálják a rendszert” – fogalmazta meg.
A két közgazdász az Economedia cikke szerint ugyanakkor egyetért abban, hogy az új nyugdíjtörvény nem elegendő a hosszú távú fenntarthatósági problémák és az elkövetkező években felmerülő kihívások kezelésére, mint például a „dekrétum generáció” (a Nicolae Ceaușescu abortuszellenes rendelete nyomán születettek – szerk. megj.) nyugdíjba vonulása, a lakosság elöregedése vagy a folyamatos kivándorlás.
A mostani demográfiai előrejelzések például azon alapulnak, ahogyan a dolgok eddig alakultak. De nem tudjuk, hogyan fog alakulni a bevándorlás” – fogalmazott Aurelian Dochia. „Nagyon világos, hogy meg kell találnunk a hosszú távú fenntarthatóság biztosításának módját, mert a demográfiai változások, amelyeken keresztülmegyünk, egyre rosszabbá teszik a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok arányát. Románia jelenleg néhány jó évet él át, de 2030-tól a dolgok rosszabbra fordulnak” – mondta a közgazdász.
Adrian Codîrlașu is úgy látja, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságával kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak. „Át kellene térnünk a tőkefedezeti nyugdíjrendszerre, egyéni számlával, mindenki a saját pénzével. Az emberek még keményebben dolgoznának, és több pénzt kapnának. Az átállás valóban 15 évig tartana, de egyértelmű, hogy a jelenlegi rendszer nem működik, és egyre rosszabb lesz, mert a nyugdíjasok és az alkalmazottak közötti arány egyre romlik” – érvelt az elemző.
Az új nyugdíjtörvény 2024. január elsején hatályba lép, és ugyanakkor minden nyugdíj 13,8 százalékkal emelkedik – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu.
Január elsejétől minden nyugdíj az inflációs rátának megfelelő mértékben, vagyis 13,5 százalékkal nő – jelentette ki kedden Marcel Ciolacu miniszterelnök, azt ígérve, a készülő nyugdíjtörvény orvosolni fogja a rendszerben fennálló méltánytalanságokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!