Egy ideig még biztosan nem az euró lesz a hivatalos fi zetőeszköz Romániában
Fotó: Pixabay
„A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, inkább távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, amikor az Európai Bizottság jelentéséről kérdeztük, amely szerint az ország nemhogy közeledne, egyenesen távolodik az euróövezettől.
Románia jelenleg egyet sem teljesít az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül – derül ki az Európai Bizottság (EB) 2020. évi konvergenciajelentéséből. A dokumentum értelmében amúgy az euró bevezetésére európai uniós tagságuk okán kötelezett hét ország – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek – köztük Románia – pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól.
Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén. Ennek értelmében
Horvátország és Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.
Ugyanakkor egyetlen tagállam sem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II): az érintett tagállamnak az euróövezeti csatlakozást megelőzően legalább két éven át komoly feszültségektől mentesen részt kell vennie a mechanizmusban.
A közlemény megjegyzi ugyanakkor, hogy
a szerződésben szigorúan meghatározott módszertani előírásoknak megfelelően.
„Románia távolabb van az eurózónától, mint két évvel ezelőtt, amikor az Európai Központi Bank korábbi konvergenciajelentése készült” – értékelte az eredményeket a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. „A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, sőt távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, aki szerint
Hozzáfűzte: az ország ellen elindulhat a túlzott költségvetési deficit miatti európai uniós eljárás, hiszen az államháztartás hiánya már tavaly is meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) alapján arányosan kiszámolt 3 százalékos plafont, de a tavalyi 4,3 százalékhoz képest idénre már 9,2 százalékos deficitet vetítenek elő az uniós elemzők. Eközben – irányította rá figyelmünket a szakértő – a jelentésben arra hívják fel a figyelmet, hogy az aggasztó jelzések ellenére folytatódik az expanzív adópolitika, az állam nem a bevételek, hanem a kiadások, az államterhek további növelését tervezi.
Megjegyzik a jelentés készítői azt is, hogy gondot jelent a tervezett nyugdíjemelés, és hogy kiszámíthatatlan a gazdasági, üzleti környezet az országban. „A jelentésből egyértelműen az derül ki, hogy uniós szinten nem látnak Romániában kedvező perspektívákat az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése szempontjából” – szögezte le Králik Lóránd.
Fotó: 123RF
A konvergenciajelentés készítésekor négy tényezőt elemeznek: az árstabilitást, a fenntartható államháztartást, az árfolyam-stabilitást és a hosszú lejáratú kamatlábakat. A gazdasági szakértő rámutatott,
Ez azt jelenti, hogy ha egy ország oda bekerül, és tartani tudja a mutatókat, legkevesebb két éven belül csatlakozhat az euróövezethez. A most nyilvánosságra hozott, legújabb jelentésben már minden téren romlottak az ország mutatói – emelte ki Králik Lóránd. Mint részletezte, az árstabilitást jelző infláció a 2016–2018-as időszakban kedvező volt, de azóta felgyorsult a kormányzati döntések következtében, hiszen a költségvetési ágazatban eszközölt erőteljes bérnövekedésnek inflációgerjesztő hatása volt.
A rendezett és fenntartható államháztartás, a stabil költségvetés a második kritérium, ennek két eleme van: a költségvetési hiány és az államadósság. A szakértő felidézte, már tavaly kikerült a GDP-arányos 3 százalékos költségvetésihiány-plafonból, és a deficit elérte a 4,3 százalékot.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, az államadósság terén még nincsenek gondok, de mivel ez szorosan összefügg az államháztartás-hiánnyal, hiszen azt valamiből fedezni kell, e téren is aggasztó a növekedés mértéke.
Amúgy a jelentés szerint tavaly 35 százalékos volt Románia GDP-arányos államadóssága, idén a becslések szerint 46 százalékkal zár, és jövőre már 54 százalékra számítanak. Románia az államadósság terén is átlépheti a következő években a 60 százalékos plafont, hiszen a növekvő hiányt fedeznie kell, ez pedig aggasztó ütem, figyelmeztet az egyetemi oktató. Az árfolyam-stabilitás terén egyelőre Králik szerint nincs veszély, bár voltak kisebb kilengések, gyengült a lej az euróval szemben, ám ezt a folyamatot a Román Nemzeti Bank (BNR) ellenőrzés alatt tartja. „Ez a legkevésbé veszélyes kritérium, ám az EMR-II rendszerben ezen a téren is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni” – fogalmazott az elemző. A negyedik kritérium esetében, vagyis a hosszú lejáratú kamatlábak tekintetében is jelentősen eltér Románia a referenciaértéktől, hiszen míg 2,9 százalék lenne az optimális, nálunk ez 4,4 százalék.
„Általában több konvergenciakritérium teljesítése függ a monetáris politikától, ami a jegybank felelőssége, ám Románia jelenlegi helyzetében éppen ez minimalizálódik” – fejtette ki Králik az oktató.
– magyarázta Králik, aki szerint jelenleg az adópolitika felelőssége az elsődleges. „Amíg nem áll le a folyamat, hogy az üres zsákból osztogatnak a mindenkori kormányok, nem sikerül egyensúlyba hozni az állami költségvetést, az ország nem tud visszatérni a konvergenciaútra” – fogalmazta meg Králik Lóránd, aki erre a parlamenti választásokig nem lát esélyt, hiszen szerinte megszorító intézkedésekre lenne szükség, ami választási évben szavazatvesztéssel jár, ezt pedig a politikum nem fogja felvállalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!