Egy ideig még biztosan nem az euró lesz a hivatalos fi zetőeszköz Romániában
Fotó: Pixabay
„A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, inkább távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, amikor az Európai Bizottság jelentéséről kérdeztük, amely szerint az ország nemhogy közeledne, egyenesen távolodik az euróövezettől.
Románia jelenleg egyet sem teljesít az euró bevezetéséhez szükséges négy gazdasági kritérium közül – derül ki az Európai Bizottság (EB) 2020. évi konvergenciajelentéséből. A dokumentum értelmében amúgy az euró bevezetésére európai uniós tagságuk okán kötelezett hét ország – Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Svédország – egyike sem felel meg valamennyi belépési feltételnek, egyesek – köztük Románia – pedig még távolodhatnak is a rég lefektetett szabályoktól.
Az EKB kétévente teszi közzé ezt a jelentést, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli EU-tagállamok által elért haladást az euróbevezetéshez való közeledés terén. Ennek értelmében
Horvátország és Svédország teljesíti az árstabilitási kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti az államháztartásra vonatkozó kritériumot, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország és Svédország teljesíti a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó kritériumot.
Ugyanakkor egyetlen tagállam sem teljesíti az átváltási árfolyamra vonatkozó kritériumot, mivel egyikük sem vesz részt az árfolyam-mechanizmusban (ERM II): az érintett tagállamnak az euróövezeti csatlakozást megelőzően legalább két éven át komoly feszültségektől mentesen részt kell vennie a mechanizmusban.
A közlemény megjegyzi ugyanakkor, hogy
a szerződésben szigorúan meghatározott módszertani előírásoknak megfelelően.
„Románia távolabb van az eurózónától, mint két évvel ezelőtt, amikor az Európai Központi Bank korábbi konvergenciajelentése készült” – értékelte az eredményeket a Krónika megkeresésére Králik Lóránd egyetemi adjunktus, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) gazdaságtudományi tanszékének oktatója. „A konvergencia közelítést jelent, ám a kétévente elkészülő jelentés alapján Románia esetében inkább divergencia áll fenn, az ország nem közeledik, sőt távolodik az eurózónától” – húzta alá a szakértő, aki szerint
Hozzáfűzte: az ország ellen elindulhat a túlzott költségvetési deficit miatti európai uniós eljárás, hiszen az államháztartás hiánya már tavaly is meghaladta a bruttó hazai termék (GDP) alapján arányosan kiszámolt 3 százalékos plafont, de a tavalyi 4,3 százalékhoz képest idénre már 9,2 százalékos deficitet vetítenek elő az uniós elemzők. Eközben – irányította rá figyelmünket a szakértő – a jelentésben arra hívják fel a figyelmet, hogy az aggasztó jelzések ellenére folytatódik az expanzív adópolitika, az állam nem a bevételek, hanem a kiadások, az államterhek további növelését tervezi.
Megjegyzik a jelentés készítői azt is, hogy gondot jelent a tervezett nyugdíjemelés, és hogy kiszámíthatatlan a gazdasági, üzleti környezet az országban. „A jelentésből egyértelműen az derül ki, hogy uniós szinten nem látnak Romániában kedvező perspektívákat az euróövezethez való csatlakozás feltételeinek teljesítése szempontjából” – szögezte le Králik Lóránd.
Fotó: 123RF
A konvergenciajelentés készítésekor négy tényezőt elemeznek: az árstabilitást, a fenntartható államháztartást, az árfolyam-stabilitást és a hosszú lejáratú kamatlábakat. A gazdasági szakértő rámutatott,
Ez azt jelenti, hogy ha egy ország oda bekerül, és tartani tudja a mutatókat, legkevesebb két éven belül csatlakozhat az euróövezethez. A most nyilvánosságra hozott, legújabb jelentésben már minden téren romlottak az ország mutatói – emelte ki Králik Lóránd. Mint részletezte, az árstabilitást jelző infláció a 2016–2018-as időszakban kedvező volt, de azóta felgyorsult a kormányzati döntések következtében, hiszen a költségvetési ágazatban eszközölt erőteljes bérnövekedésnek inflációgerjesztő hatása volt.
A rendezett és fenntartható államháztartás, a stabil költségvetés a második kritérium, ennek két eleme van: a költségvetési hiány és az államadósság. A szakértő felidézte, már tavaly kikerült a GDP-arányos 3 százalékos költségvetésihiány-plafonból, és a deficit elérte a 4,3 százalékot.
– hangsúlyozta a szakértő. Hozzátette, az államadósság terén még nincsenek gondok, de mivel ez szorosan összefügg az államháztartás-hiánnyal, hiszen azt valamiből fedezni kell, e téren is aggasztó a növekedés mértéke.
Amúgy a jelentés szerint tavaly 35 százalékos volt Románia GDP-arányos államadóssága, idén a becslések szerint 46 százalékkal zár, és jövőre már 54 százalékra számítanak. Románia az államadósság terén is átlépheti a következő években a 60 százalékos plafont, hiszen a növekvő hiányt fedeznie kell, ez pedig aggasztó ütem, figyelmeztet az egyetemi oktató. Az árfolyam-stabilitás terén egyelőre Králik szerint nincs veszély, bár voltak kisebb kilengések, gyengült a lej az euróval szemben, ám ezt a folyamatot a Román Nemzeti Bank (BNR) ellenőrzés alatt tartja. „Ez a legkevésbé veszélyes kritérium, ám az EMR-II rendszerben ezen a téren is szigorúbb feltételeknek kell megfelelni” – fogalmazott az elemző. A negyedik kritérium esetében, vagyis a hosszú lejáratú kamatlábak tekintetében is jelentősen eltér Románia a referenciaértéktől, hiszen míg 2,9 százalék lenne az optimális, nálunk ez 4,4 százalék.
„Általában több konvergenciakritérium teljesítése függ a monetáris politikától, ami a jegybank felelőssége, ám Románia jelenlegi helyzetében éppen ez minimalizálódik” – fejtette ki Králik az oktató.
– magyarázta Králik, aki szerint jelenleg az adópolitika felelőssége az elsődleges. „Amíg nem áll le a folyamat, hogy az üres zsákból osztogatnak a mindenkori kormányok, nem sikerül egyensúlyba hozni az állami költségvetést, az ország nem tud visszatérni a konvergenciaútra” – fogalmazta meg Králik Lóránd, aki erre a parlamenti választásokig nem lát esélyt, hiszen szerinte megszorító intézkedésekre lenne szükség, ami választási évben szavazatvesztéssel jár, ezt pedig a politikum nem fogja felvállalni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
A 2–3 évre fix kamatozással lekötött hitelek biztosítják a legalacsonyabb havi törlesztőrészleteket egy régi jelzálogkölcsön refinanszírozása esetén: költségük közel 20%-kal alacsonyabb a változó kamatozású ajánlatokhoz képest.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
A kereskedelmi szálláshelyeken jegyzett vendégérkezések száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 1,7 százalékkal csökkent tavaly 2024-hez képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!