
Aranybánya. Az energetikai cégek jókora hasznot hajtottak a román államnak
Fotó: Rostás Szabolcs
Továbbra is az energetikai cégek a legnyereségesebb állami vállalatok – derül ki a legfrissebb összesítésből.
2024. július 22., 21:282024. július 22., 21:28
Az Országos Kereskedelmi Nyilvántartási Hivatal (ONRC) és a Termene.ro platform által közzétett, az Economedia gazdasági portál által ismertetett adatok szerint a Hidroelectrica, a Romgaz és a Nuclearelectrica azok az állami tulajdonú vállalatok, amelyek 2023-ban a legnagyobb nyereséget érték el.
A Hidrolectrica továbbra is az első helyen áll az állami tulajdonú vállalatok rangsorában, ugyanúgy, mint 2022-ben. A tíz legnyereségesebb állami vállalat tavaly összesen 14,4 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A tavalyi év fontos volt a Hidroelectrica számára, mivel bevezették a céget a bukaresti tőzsdére (BVB).
A Hidroelectrica tőzsdére való bevezetésének tervei már több mint egy évtizede felmerültek, de csak 2023 júliusában valósultak meg, mivel a kormány azt kockáztatta, hogy elveszíti az uniós újjáépítési támogatásokból (PNRR) származó forrásokat, ha a lépés nem történik meg.
a helyi piac kapitalizációja pedig meghaladta a 40 milliárd eurót, amivel Közép- és Kelet-Európa harmadik legnagyobb piacává vált. A Hidroelectrica részvényesei a román állam az Energiaügyi Minisztériumon keresztül (80,06 százalék) és a Proprietatea Alap (19,94 százalék).
A Romgaz továbbra is a második helyen áll a rangsorban, jóval a Hidroelectrica mögött, 2,6 milliárd lejes nettó nyereséggel, ami a Termene.ro-n közzétett adatok szerint 2022-hez képest enyhe, 4 százalékos növekedést jelent.
Az OMV Petrom és a Romgaz tavaly jelentette be döntését a Neptun Deep, a Fekete-tenger romániai felségvizei legnagyobb földgázprojektjének fejlesztéséről. A két vállalat közölte, hogy akár 4 milliárd eurót is befektet a projekt fejlesztési szakaszába, amely során mintegy 100 milliárd köbméter földgázt fog kitermelni. A földgázkitermelés várhatóan 2027-ben kezdődik. A cégek arra számítanak, hogy Románia az EU legnagyobb gáztermelőjévé válik.
A dobogó harmadik fokán szintén egy energetikai vállalat, a Nuclearelectrica áll, amely 2023-ban 2,5 milliárd lejes nettó nyereségről számol be, ami 10 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben.
2022 végén a NuScale Power és a RoPower aláírta a szerződést az első romániai SMR- (azaz kis moduláris reaktorokból álló) erőmű első fázisának tervezési és kivitelezési munkálataira (FEED). Bár a NuScale Power és az amerikai Utah állam egyik ügynöksége 2023 novemberében bejelentette, hogy megállapodtak a vállalat kis moduláris reaktorprojektjének megszüntetéséről, a NuScale akkor azt közölte, hogy reményei szerint Romániában, Kazahsztánban, Lengyelországban és Ukrajnában is építenek majd SMR-eket.
A 2023-ban magas nyereséget elérő állami cégek listáján ott van még a bukaresti Henri Coandă repülőtér (453 millió lejes nettó nyereség 2023-ban), az Állami Nyomdavállalat (320 millió lejes nettó nyereség), a Romsilva erdészeti vállalat (226 millió lejes nettó nyereség) és a konstancai kikötő is (195 millió lejes nettó nyereség).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!