
Leállítaná a pénzügyi kilengéseket: Tánczos Barna kormányülés utáni sajtótájékoztatója
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Románia jövőre nem engedheti meg magának a ,,kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – szögezte le a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
2024. december 30., 18:202024. december 30., 18:20
2024. december 30., 19:412024. december 30., 19:41
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a hétfői kormányülést követő nyilatkozatában kifejtette, hogy ki kell javítani az előző kormány túlköltekezését, hogy kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható költségvetése legyen az országnak 2025-ben.
Az RMDSZ azért vállalta a kormányzást és a nehéz döntéseket, hogy visszavigyük a józan észt és a polgárok tiszteletét a döntéshozatalba. Ha nem biztosítottuk volna a kormánytöbbséget, nélkülünk káosz lenne. Éppen ezért a ma elfogadott fiskális-gazdasági intézkedésekről szóló salátarendeletben biztosítottuk, hogy továbbra is ki tudjuk fizetni a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, béreket és juttatásokat, miközben lefaragtuk az állami kiadásokat, megszüntetjük a kivételeket és fenntartjuk a beruházások finanszírozását” – jelentette ki az RMDSZ-politikus.
„Jogos elvárása a polgároknak és a magánszektornak az állam karcsúsítása és a kiadások csökkentése. Éppen ezért a rendeletben vállalt intézkedések teljes hatásának 95%-át az állami kiadások csökkentése teszi ki. A költségvetési kiadások 126 milliárd lejes csökkentésével szemben az adóintézkedések becsült hatása a magánszektorra 7,1 milliárd lejes hozzájárulást jelent. A következő év a szolidaritás éve kell legyen, amelyben a gazdaságnak az állami és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra kell támaszkodnia, egyensúlyt teremtve a kiadások és bevételek között, stabilizálva az államháztartást” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
A sürgősségi rendelet főbb előírásai közé tartozik a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérének és bérpótlékainak, valamint az állami nyugdíjaknak a 2024. novemberi szinten való megtartása, a polgármesterek és megyei tanácselnökök speciális nyugdíjának az elhalasztása, az állami intézmények hatékonyabbá tétele és működési kiadásának csökkentése. A magánszektorban megszűnnek az adóügyi kedvezmények az IT-szektorban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozóknak, az osztalékadó 10%-os lesz, és csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó adóküszöb.
hosszútávú fejlődését és a költségvetési hiány fenntartható csökkentését abban a nehéz gazdasági helyzetben, amelybe az előző évek felelőtlen döntései kormányozták az országot” – mondta a pénzügyminiszter.
Tánczos Barna azt is hangsúlyozta, nem akarnak még több terhet róni a vállalkozói szférára, ezért igyekeznek úgy felépíteni a 2025-ös költségvetést, hogy ne legyen szükség sem a jövedelemadó, sem az áfa növelésére.
A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2025-re vállalt költségvetési hiánycélt mindenképpen tartani kell majd. ,,Nem engedhetjük meg magunknak a kilengéseket, semmilyen irányba” – fogalmazott, hozzátéve, ha bizonyos költségekre nincs pénzügyi keret, azt még januárban közölni kell, fel kell vállalni a döntést.

Bár Marcel Ciolacu azt ígérte, hogy nem lesznek adóemelések, az általa vezetett új kormány hétfőn elfogadta azt a megszorító csomagot, amely új adók bevezetése mellett adókedvezményeket töröl el, és befagyasztja a nyugdíjakat és a közalka

Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó az eredetileg tervezett 1,5 százalék helyett 1 százalékos lesz – jelentette be a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
2 hozzászólás