Leállítaná a pénzügyi kilengéseket: Tánczos Barna kormányülés utáni sajtótájékoztatója
Fotó: Facebook/Tánczos Barna
Románia jövőre nem engedheti meg magának a ,,kilengéseket”, amit belefoglalnak a költségvetésbe, azt tiszteletben kell tartani – szögezte le a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna.
2024. december 30., 18:202024. december 30., 18:20
2024. december 30., 19:412024. december 30., 19:41
Tánczos Barna pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes a hétfői kormányülést követő nyilatkozatában kifejtette, hogy ki kell javítani az előző kormány túlköltekezését, hogy kiegyensúlyozott, méltányos és fenntartható költségvetése legyen az országnak 2025-ben.
Az RMDSZ azért vállalta a kormányzást és a nehéz döntéseket, hogy visszavigyük a józan észt és a polgárok tiszteletét a döntéshozatalba. Ha nem biztosítottuk volna a kormánytöbbséget, nélkülünk káosz lenne. Éppen ezért a ma elfogadott fiskális-gazdasági intézkedésekről szóló salátarendeletben biztosítottuk, hogy továbbra is ki tudjuk fizetni a jelenlegi szinten a nyugdíjakat, béreket és juttatásokat, miközben lefaragtuk az állami kiadásokat, megszüntetjük a kivételeket és fenntartjuk a beruházások finanszírozását” – jelentette ki az RMDSZ-politikus.
„Jogos elvárása a polgároknak és a magánszektornak az állam karcsúsítása és a kiadások csökkentése. Éppen ezért a rendeletben vállalt intézkedések teljes hatásának 95%-át az állami kiadások csökkentése teszi ki. A költségvetési kiadások 126 milliárd lejes csökkentésével szemben az adóintézkedések becsült hatása a magánszektorra 7,1 milliárd lejes hozzájárulást jelent. A következő év a szolidaritás éve kell legyen, amelyben a gazdaságnak az állami és európai uniós forrásokból finanszírozott beruházásokra kell támaszkodnia, egyensúlyt teremtve a kiadások és bevételek között, stabilizálva az államháztartást” – hangsúlyozta Tánczos Barna.
A sürgősségi rendelet főbb előírásai közé tartozik a köztisztviselők és a közalkalmazottak bérének és bérpótlékainak, valamint az állami nyugdíjaknak a 2024. novemberi szinten való megtartása, a polgármesterek és megyei tanácselnökök speciális nyugdíjának az elhalasztása, az állami intézmények hatékonyabbá tétele és működési kiadásának csökkentése. A magánszektorban megszűnnek az adóügyi kedvezmények az IT-szektorban, az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgozóknak, az osztalékadó 10%-os lesz, és csökken a mikrovállalkozásokra vonatkozó adóküszöb.
hosszútávú fejlődését és a költségvetési hiány fenntartható csökkentését abban a nehéz gazdasági helyzetben, amelybe az előző évek felelőtlen döntései kormányozták az országot” – mondta a pénzügyminiszter.
Tánczos Barna azt is hangsúlyozta, nem akarnak még több terhet róni a vállalkozói szférára, ezért igyekeznek úgy felépíteni a 2025-ös költségvetést, hogy ne legyen szükség sem a jövedelemadó, sem az áfa növelésére.
A miniszter hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a 2025-re vállalt költségvetési hiánycélt mindenképpen tartani kell majd. ,,Nem engedhetjük meg magunknak a kilengéseket, semmilyen irányba” – fogalmazott, hozzátéve, ha bizonyos költségekre nincs pénzügyi keret, azt még januárban közölni kell, fel kell vállalni a döntést.
Bár Marcel Ciolacu azt ígérte, hogy nem lesznek adóemelések, az általa vezetett új kormány hétfőn elfogadta azt a megszorító csomagot, amely új adók bevezetése mellett adókedvezményeket töröl el, és befagyasztja a nyugdíjakat és a közalka
Az ipari létesítményekre kivetett úgynevezett oszlopadó az eredetileg tervezett 1,5 százalék helyett 1 százalékos lesz – jelentette be a hétfői kormányülést követő sajtótájékoztatóján Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás