Befagyasztott nyugdíjak és bérek, levágott kedvezmények: elfogadta a kormány a megszorításokról szóló rendeletet

– mondta az RMDSZ-es tárcavezető.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a kormányülés elején elmondta, hogy az Európai Bizottság legutóbbi, novemberi hivatalos előrejelzése, valamint a Nemzeti Előrejelzési Bizottság decemberi adatai sokkal pesszimistábbak voltak a szakértők várakozásainál.

„Ebben az évben nincsenek pénzügyi források a köztisztviselők fizetésének emelésére. Az állami foglalkoztatást befagyasztják” – közölte Marcel Ciolacu.

– mondta a kormányfő.

Rámutatott: senki sem vitathatja, hogy a kormánynak többletpénzt kellett biztosítania ahhoz, hogy a lakosság és a gazdaság számára változatlan szjnten tartsák az energia- és gázszámlákat, hogy növelték az egészségügyre szánt forrásokat, vagy hogy rekordösszegű infrastrukturális beruházásokat hajtottak végre.

A felelőtlen gazdasági magatartás ebben az időszakban automatikusan az ország hitelképességének leminősítését, a befektetők elüldözését és a nagyon magas kamatlábakon történő hitelfelvételt jelentené. Ez recessziót, csődöt és munkanélküliséget jelentene sok román számára” – mondta Ciolacu.

„Ezért döntöttünk úgy koalíciós partnereinkkel együtt, hogy ma elfogadjuk az úgynevezett salátarendeletet, hogy 2025-ig ellenőrzés alatt tartsuk a költségvetési hiányt, ahogyan azt a költségvetési tervben vállaltuk az Európai Bizottsággal szemben. A hiány csökkentésére 4 év helyett 7 évet kaptunk, és az első lépés az, hogy 2025-re 7 százalékra csökkentsük a hiányt. Ez azt jelenti, hogy továbbra is hozzáférhetünk az európai és a PNRR-alapokhoz, amelyek nagyon fontosak Románia további modernizálásához” – jelentette be a miniszterelnök.

„A megszorítás az volt, amikor 25 százalékkal csökkentették a fizetéseket, amikor az áfát 19-ről 24 százalékra emelték, vagy amikor iskolák és kórházak százait zárták be” – jegyezte meg.

Ciolacu egyúttal felszólította azokat a cégeket, amelyek továbbra is aluladóznak és profitjukat kiszervezik, hogy fizessenek tisztességesen, vagy távozzanak.

„Felszólítom azokat a cégeket, amelyek továbbra sem fizetik rendesen az adókat és továbbra is externalizálják a nyereségüket: nem terhelhetjük tovább az összes adóterhet azokra a vállalatokra, amelyek tisztességesek, amelyek beruháznak, termelnek és munkahelyeket teremtenek. Más szóval: fizessenek rendesen, vagy tűnjenek el” – mondta Ciolacu.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormány elfogadja az egyes adóügyi-költségvetési intézkedésekről szóló, salátarendeletet, a miniszterelnök elmondta, hogy „minden romániai cégtől hat hónapos árbefagyasztási moratóriumot és szolidaritást kér a lakossággal és a kormánnyal”.

„A ma meghozott intézkedések bizakodóvá tesznek bennünket abban, hogy az állami költségvetés januári összeállításakor megtaláljuk a pénzügyi forrásokat ahhoz, hogy vagy egyszeri támogatást nyújtsunk a kis- és közepes nyugdíjasoknak, vagy az év második felében az infláció mértékében indexáljuk a nyugdíjakat. Emellett fokozatosan, akár öt százalékponttal is csökkenteni fogjuk a munka adóterheit az alacsony keresetűek és a gyermekes családok esetében” – mondta Marcel Ciolacu.

A pénzügyminisztérium által közzétett szöveg szerint

A tervezet azt is előírja, hogy a túlórákat és a munkaszüneti napokon végzett munkát kizárólag szabadnappal lehet kompenzálni a közszférában. Ez alól csak a katonák, a rendőrök, a börtönőrök és a hegyimentők képezhetnek kivételt. Ők bérkiegészítésben részesülhetnek, ha nincsen mód arra, hogy 90 napon belül szabadnapot kapjanak a pluszmunkáért.

A katonák, rendőrök és börtönőrök béren kívüli juttatásait – különféle kompenzációk, kártérítések vagy lakbértámogatás – szintén befagyasztják a 2024. novemberi szinten.

A sürgősségi rendelet tervezete szerint 2025. január 1. és december 31. között a közintézmények 800 lej értékű üdülési utalványt adhatnak azoknak az alkalmazottaiknak, akiknek a nettó alapbére nem haladja meg a 8000 lejt. A 800 lej értékű utalvány csak legalább 1600 lej értékű turisztikai csomag vásárlása esetén használható fel.

A tervezet szerint

Ez alól kivételt képeznek azok az álláshelyek, amelyek jellegükből vagy a hozzájuk rendelt feladatkörből adódóan egyedieknek számítanak. Kivételt képeznek azok az álláshelyek is, amelyeknek a betöltését a sürgősségi rendelet elfogadása előtt jóváhagyta a kormány, továbbá a rezidensi állások és a kórházak orvosi posztok, mint ahogyan a vissza nem térítendő uniós alapokból finanszírozott projektekhez kapcsolódó álláshelyek is.

Egy másik előírás szerint befagyasztják a 2024. novemberi szinten a gyermeknevelési pótlékot (gyermekpénzt) és a sportolók életjáradékát is.

A pártok állami támogatása 25 százalékkal csökken 2025-ben az ideihez képest.

A tervezet előírja az egyetemi ösztöndíjak befagyasztását, és arról is rendelkezik, hogy a hallgatók csak a lakhelyük és az egyetemük szerinti települések közötti vonatjáratokon utazhatnak 90 százalékos kedvezménnyel.

Jövő év elejétől december 31-ig az óvodások és az elemisták nem kapnak mézet étrendkiegészítőként.

A 2025-2026-os tanévben az érdemösztöndíj 450 lej, a teljesítményserkentő ösztöndíj 300 lej, a szociális ösztöndíj 300 lej, a szakiskolai ösztöndíj szintén 300 lej lesz - olvasható a tervezetben.

Az osztalékadó a jelenlegi 8 százalékról 10 százalékra nő, és megszüntetik az IT-szektor, az építőipari, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat munkavállalóinak adókedvezményeit.

Emellett a tervek szerint ismét bevezették volna az úgynevezett oszlopadót, amelyet az ipari létesítmények után kell befizetni, és leltári értékük 1,5 százalékának felel meg, ám Marcel Ciolacu közlése szerint ezt egyelőre elhalasztják, előbb egyeztetnek az érintettekkel.

A munkáltatók arra panaszkodnak, hogy a kormány nem egyeztetett velük előzetesen az adóemelésekről.

Radu Burnete, a Concordia Munkáltatói Szövetség ügyvezető elnöke szerint a háromoldalú érdekegyeztető tanács szombati ülésén a kormány tervezett adóügyi intézkedéseit nem vitatták meg alaposan, az ezekkel kapcsolatos konzultációt januárra ígérték a kabinet képviselői.

A megszorító intézkedéseket egyébként Marcel Ciolacu második kormánya olyan előzmények után fogadta el, hogy a kormányfő – a PSD elnökjelöltjeként – november 21-én, három nappal az elnökválasztás első fordulója előtt még az ígérte, hogy nem fog adót emelni és nem vezet be új adókat. A nyilatkozatot annak kapcsán tette, hogy a választások előtt szintén általa vezetett kormány a becslések szerint a GDP közel 9 százalékát kitevő költségvetési hiányt halmozott fel.

„Készül a jövő évi költségvetés, amelyről konzultálni fogunk a szociális partnerekkel. Szeretnék nagyon egyértelmű lenni: 2024-ben nem fogunk adót emelni, és nem fogunk olyan új adókat bevezetni, amelyek a románokat és az üzleti környezetet terhelik” – mondta Marcel Ciolacu november 21-én egy üzletemberekkel tartott találkozón

A salátarendeletben meghatározott intézkedések pénzügyi hatása 2025-ben 133,37 milliárd lej lesz – derül ki a pénzügyminisztérium által vasárnap közzétett indoklásából.