Elúszhat a juhászat támogatása, amennyiben a gazda nem köt hivatalos munkaszerződést a juhásszal
Fotó: Makkay József
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) támogatásában részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben részben vagy akár teljes egészében elveszíthetik a támogatásokat. Az új szabályozás a munkavállalói jogok védelmét célozza, ugyanakkor komoly aggodalmat keltett a juhágazatban a támogatások megvonása, ahol már most is súlyos munkaerőhiány és jelentős adminisztratív nehézségek nehezítik a mindennapi működést.
2026. április 04., 16:392026. április 04., 16:39
2026. április 04., 19:002026. április 04., 19:00
Jelentős változások lépnek életbe az állattenyésztési ágazatban, amelyek különösen érzékenyen érinthetik a juhágazat szereplőit. Az új szabályozás értelmében azok a gazdák, akik támogatásban részesülnek az APIA-tól, kötelesek lesznek hivatalos munkaszerződést kötni az általuk foglalkoztatott juhászokkal. Ennek elmulasztása esetén részben vagy akár teljes egészében elveszíthetik a támogatásokhoz való hozzáférést – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület portálja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan termelő, aki alkalmazottakat foglalkoztat, hivatalosan munkáltatónak minősül, és ennek megfelelő kötelezettségek terhelik.
A szabályozás célja ugyan a mezőgazdasági dolgozók helyzetének javítása, a gazdák szerint azonban a juhászat sajátos működési formája nehezen illeszthető be a klasszikus munkajogi keretek közé. A juhászok munkája folyamatos jelenlétet, állandó felügyeletet és rugalmas időbeosztást igényel, ezért a napi nyolcórás munkarend sok esetben egyszerűen nem alkalmazható.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ágazat már jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A gazdák szerint sok esetben nem az a probléma, hogy ne akarnák hivatalosan alkalmazni a juhászokat, hanem az, hogy a gyakorlatban ezt rendkívül nehéz megvalósítani. Ráadásul az új előírások nemcsak a jogi személyiséggel rendelkező gazdaságokra, hanem az egyéni gazdákra is vonatkoznak, ami a kisebb gazdaságokra további terheket ró.
A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.
Az állattenyésztők ezért rugalmasabb foglalkoztatási formák bevezetését sürgetik. Szerintük a napszámos rendszer vagy egy utalványalapú megoldás jobban alkalmazkodna az ágazat sajátosságaihoz, miközben a dolgozók jogviszonya is rendezett maradhatna.
A gazdák képviselői már egyeztetéseket kezdeményeztek a mezőgazdasági minisztériummal annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyszerre biztosítja a jogszabályok betartását és csökkenti a bürokratikus terheket. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ha nem születik gyors és működő kompromisszum, az hosszabb távon a juhágazat termelésének visszaeséséhez is vezethet, írja a falugazdász.ro portál.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!