
Elúszhat a juhászat támogatása, amennyiben a gazda nem köt hivatalos munkaszerződést a juhásszal
Fotó: Makkay József
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) támogatásában részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben részben vagy akár teljes egészében elveszíthetik a támogatásokat. Az új szabályozás a munkavállalói jogok védelmét célozza, ugyanakkor komoly aggodalmat keltett a juhágazatban a támogatások megvonása, ahol már most is súlyos munkaerőhiány és jelentős adminisztratív nehézségek nehezítik a mindennapi működést.
2026. április 04., 16:392026. április 04., 16:39
2026. április 04., 19:002026. április 04., 19:00
Jelentős változások lépnek életbe az állattenyésztési ágazatban, amelyek különösen érzékenyen érinthetik a juhágazat szereplőit. Az új szabályozás értelmében azok a gazdák, akik támogatásban részesülnek az APIA-tól, kötelesek lesznek hivatalos munkaszerződést kötni az általuk foglalkoztatott juhászokkal. Ennek elmulasztása esetén részben vagy akár teljes egészében elveszíthetik a támogatásokhoz való hozzáférést – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület portálja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan termelő, aki alkalmazottakat foglalkoztat, hivatalosan munkáltatónak minősül, és ennek megfelelő kötelezettségek terhelik.
A szabályozás célja ugyan a mezőgazdasági dolgozók helyzetének javítása, a gazdák szerint azonban a juhászat sajátos működési formája nehezen illeszthető be a klasszikus munkajogi keretek közé. A juhászok munkája folyamatos jelenlétet, állandó felügyeletet és rugalmas időbeosztást igényel, ezért a napi nyolcórás munkarend sok esetben egyszerűen nem alkalmazható.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ágazat már jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A gazdák szerint sok esetben nem az a probléma, hogy ne akarnák hivatalosan alkalmazni a juhászokat, hanem az, hogy a gyakorlatban ezt rendkívül nehéz megvalósítani. Ráadásul az új előírások nemcsak a jogi személyiséggel rendelkező gazdaságokra, hanem az egyéni gazdákra is vonatkoznak, ami a kisebb gazdaságokra további terheket ró.

A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.
Az állattenyésztők ezért rugalmasabb foglalkoztatási formák bevezetését sürgetik. Szerintük a napszámos rendszer vagy egy utalványalapú megoldás jobban alkalmazkodna az ágazat sajátosságaihoz, miközben a dolgozók jogviszonya is rendezett maradhatna.
A gazdák képviselői már egyeztetéseket kezdeményeztek a mezőgazdasági minisztériummal annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyszerre biztosítja a jogszabályok betartását és csökkenti a bürokratikus terheket. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ha nem születik gyors és működő kompromisszum, az hosszabb távon a juhágazat termelésének visszaeséséhez is vezethet, írja a falugazdász.ro portál.

Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!