Elúszhat a juhászat támogatása, amennyiben a gazda nem köt hivatalos munkaszerződést a juhásszal
Fotó: Makkay József
Jelentős változás előtt áll az állattenyésztési ágazat: a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) támogatásában részesülő gazdáknak ezentúl hivatalos munkaszerződést kell kötniük az általuk foglalkoztatott juhászokkal, ellenkező esetben részben vagy akár teljes egészében elveszíthetik a támogatásokat. Az új szabályozás a munkavállalói jogok védelmét célozza, ugyanakkor komoly aggodalmat keltett a juhágazatban a támogatások megvonása, ahol már most is súlyos munkaerőhiány és jelentős adminisztratív nehézségek nehezítik a mindennapi működést.
2026. április 04., 16:392026. április 04., 16:39
2026. április 04., 19:002026. április 04., 19:00
Jelentős változások lépnek életbe az állattenyésztési ágazatban, amelyek különösen érzékenyen érinthetik a juhágazat szereplőit. Az új szabályozás értelmében azok a gazdák, akik támogatásban részesülnek az APIA-tól, kötelesek lesznek hivatalos munkaszerződést kötni az általuk foglalkoztatott juhászokkal. Ennek elmulasztása esetén részben vagy akár teljes egészében elveszíthetik a támogatásokhoz való hozzáférést – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület portálja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden olyan termelő, aki alkalmazottakat foglalkoztat, hivatalosan munkáltatónak minősül, és ennek megfelelő kötelezettségek terhelik.
A szabályozás célja ugyan a mezőgazdasági dolgozók helyzetének javítása, a gazdák szerint azonban a juhászat sajátos működési formája nehezen illeszthető be a klasszikus munkajogi keretek közé. A juhászok munkája folyamatos jelenlétet, állandó felügyeletet és rugalmas időbeosztást igényel, ezért a napi nyolcórás munkarend sok esetben egyszerűen nem alkalmazható.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy az ágazat már jelenleg is komoly munkaerőhiánnyal küzd. A gazdák szerint sok esetben nem az a probléma, hogy ne akarnák hivatalosan alkalmazni a juhászokat, hanem az, hogy a gyakorlatban ezt rendkívül nehéz megvalósítani. Ráadásul az új előírások nemcsak a jogi személyiséggel rendelkező gazdaságokra, hanem az egyéni gazdákra is vonatkoznak, ami a kisebb gazdaságokra további terheket ró.
A nyugati kereszténység március végére eső húsvétja miatt az üzletek „aranyárban” kínálják a bárányhúst Erdélyben. A magas ár fő oka a megélénkülő közel-keleti exportpiac, amely immár két éve ,,kiszippantja” az országból a hizlalt bárányokat.
Az állattenyésztők ezért rugalmasabb foglalkoztatási formák bevezetését sürgetik. Szerintük a napszámos rendszer vagy egy utalványalapú megoldás jobban alkalmazkodna az ágazat sajátosságaihoz, miközben a dolgozók jogviszonya is rendezett maradhatna.
A gazdák képviselői már egyeztetéseket kezdeményeztek a mezőgazdasági minisztériummal annak érdekében, hogy olyan megoldás szülessen, amely egyszerre biztosítja a jogszabályok betartását és csökkenti a bürokratikus terheket. Az ágazat szereplői attól tartanak, hogy ha nem születik gyors és működő kompromisszum, az hosszabb távon a juhágazat termelésének visszaeséséhez is vezethet, írja a falugazdász.ro portál.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!