
Stabilitási bónuszt adnának a fiatalok első fizetése mellé
Fotó: Freepik
Az első állásukat elfoglaló fiatalok két évig havi 1000–1250 lej állami bónuszt kapnának első fizetésük mellett a kormány által előterjesztett törvénytervezet szerint, amely a legalább három kiskorú gyermekkel rendelkező anyákat is támogatná az álláskeresésben, hasonlóan más hátrányos helyzetű csoportokhoz, például a volt fogvatartottakhoz. A munkanélküliek számára nyújtott támogatott foglalkoztatásra való jogosultság korhatára pedig az európai normáknak megfelelően 45-ről 50 évre emelkedik.
2025. november 11., 16:522025. november 11., 16:52
A Szociáldemokrata Párt (PSD) korábban jelezte, azt szeretné, ha a foglalkoztatási támogatásról szóló törvény, így az első fizetés mellé járó pótlék is a kormány által elfogadandó 3. intézkedéscsomag része lenne, a gazdasági intézkedésekről szóló törvénytervezettel együtt – emlékeztet a Profit.ro portál. A foglalkoztatás, a fiatalok támogatására irányuló intézkedések költségeit nagyrészt európai alapokból, valamint bizonyos megtakarításokból kellene fedezni.
Az első munkahely elfoglalását támogató „stabilitási bónusz” bevezetése a foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben részt nem vevő fiatalok (angol rövidítése NEET) felkarolását célozza a munkaerőpiacon.
Az intézkedés fő célja a fiatalok legális foglalkoztatása és hosszú távú megtartása a munkaerőpiacon, hozzájárulva ezzel a fiatalok munkanélküliségének csökkentéséhez, a társadalmi kirekesztés megelőzéséhez és a be nem jelentett munkavégzés visszaszorításához.
Ugyanakkor bővülnek a kategóriák, amelyek esetén a munkáltatók támogatásban részesülhetnek, ha az illető szegmensbe tartozó személyeket vesznek fel. Így a támogatásra jogosultak lesznek:
Ezáltal támogatják azokat a munkáltatókat, akik aktívan hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez és a kiszolgáltatott helyzetű emberek integrációjához.
A törvényjavaslat a munkanélküliek foglalkoztatási támogatásra való jogosultsági korhatárának 45-ről 50 évre történő emelését is előírja. Az intézkedés célja a bevált európai gyakorlatokkal való harmonizáció és a támogatás jobb célzása azok számára, akik valóban nehézségekkel küzdenek a munkaerőpiacra való visszatérésben.
Az „Első munkahely” intézkedés végrehajtása, a stabilitási bónusz nyújtása 2025 decemberében becslések szerint 2,3 millió lej költségvetési kiadást generálhat, ami 2300 kedvezményezettnek felel meg. 2026-ra az intézkedés becsült költsége 196,17 millió lej, ami 28 ezer, támogatásban részesülő fiatalra vonatkozik.
Eközben az országos munkaerő-elhelyező ügynökség az Európai Unió 2021-2027-es oktatási programja révén 226 millió eurós finanszírozási forrásokkal rendelkezik hasonló célokra.

A romániai munkaerőpiacon a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők keresnek állást leggyakrabban, eközben az autószerelők és vízvezeték-szerelők iránt a legnagyobb a kereslet.

A romániai munkaerőpiac 2025 első három hónapjában visszaesett a korábbi év azonos időszakához viszonyítva, a legaktívabb álláskeresők jelenleg a 25 és 34 év, illetve a 18 és 24 év közöttiek.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!