
A vidéki csatornázásokra eurómilliók érkeztek Brüsszelből: a polgármesterek attól tartanak, hogy nem sikerül befejezni az elkezdett munkát
Fotó: Beliczay László
Mintegy 100 millió euró vidékfejlesztési uniós forrás lehívása vált kérdésessé amiatt, hogy a román kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások elhúzódnak, miközben számos beruházás félkész állapotban van. A vidéki polgármesterek attól tartanak, hogy nem tudják a projekteket befejezni.
2025. november 27., 19:542025. november 27., 19:54
A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) által támogatott projektek jövője, és ezzel együtt több száz település fejlesztési terve került veszélybe – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület honlapja, a falugazdasz.ro portál. Ha a román hatóságok nem jutnak gyors megállapodásra a projektek határidejének meghosszabbításáról, az országnak akár 100 millió eurónyi támogatást is vissza kell fizetnie, miközben számos beruházás félkész állapotban maradna.
A veszteség nem csupán pénzügyi lenne:
A települések vezetői egyhangúlag figyelmeztetnek: ha most elúsznak ezek a források, az évtizedes lemaradásokat konzerválhatja, és még azokban a falvakban is megtorpan a fejlődés, ahol már elindult egy pozitív irányú változás.
Az erdélyi magyar mezőgazdasági portál szerint a kormány képviselői és az Európai Bizottság szakértői között jelenleg is zajlanak az egyeztetések a határidők meghosszabbításáról. A folyamat azonban lassan halad, miközben a határidők közelednek. A kedvezményezettek szerint már most is késésben vannak, hiszen a legtöbb projektet súlyosan hátráltatták az elmúlt évek rendkívüli körülményei: a világjárvány, az energiaválság, az építőanyagok drasztikus drágulása és a munkaerőpiac feszültségei.
A beruházók és a polgármesterek mostanra kifejezetten attól tartanak, hogy a bürokratikus akadályok miatt nem sikerül időben befejezni a projekteket. Ha pedig a hosszabbítás elmarad, a településeknek akár a már elvégzett munkák költségeit is vissza kellhet fizetniük, ami több évre ellehetetlenítené a fejlesztési terveket.
A vidékfejlesztési szakemberek szerint a tét azonban nem pusztán a pénzügyi veszteség nagysága. Sok település számára az uniós források jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy felzárkózzanak az ország fejlettebb részeihez. A csatornázás, az ivóvízhálózat kiépítése vagy korszerűsítése, az útfelújítások, a mezőgazdasági vállalkozások modernizációja és az öntözőrendszerek fejlesztése olyan alapvető beruházások, amelyek nélkül a vidéki térségek nem tudnak hosszú távon életképesek maradni.
Vidéken már most is komoly gondot okoz a fiatalok elvándorlása, a születésszám csökkenése és az infrastruktúra elöregedése. A helyi lakosok többsége évek óta várja azokat a fejlesztéseket, amelyek komfortosabb életfeltételeket teremtenek, és vonzóbbá teszik a településeket a családok számára.

Első látásra biztató statisztikák látnak napvilágot arról, hogy egyre többen visszaköltöznek falura, a városi életforma helyett tehát inkább a vidéket választják. Ez azonban csalóka trend. A jelenségről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatót kérdeztük.
Románia digitális infrastruktúrája a legjobb a régióban, ám az ország eredményei a leggyengébbek – derül ki a digitalizáció állapotát vizsgáló nemzetközi elemzésből. Van internetünk és vannak számítógépeink, de alig használjuk őket.
Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.
Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.
Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.
A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.
Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.
Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.
Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.
szóljon hozzá!