A vidéki csatornázásokra eurómilliók érkeztek Brüsszelből: a polgármesterek attól tartanak, hogy nem sikerül befejezni az elkezdett munkát
Fotó: Beliczay László
Mintegy 100 millió euró vidékfejlesztési uniós forrás lehívása vált kérdésessé amiatt, hogy a román kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások elhúzódnak, miközben számos beruházás félkész állapotban van. A vidéki polgármesterek attól tartanak, hogy nem tudják a projekteket befejezni.
2025. november 27., 19:542025. november 27., 19:54
A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) által támogatott projektek jövője, és ezzel együtt több száz település fejlesztési terve került veszélybe – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület honlapja, a falugazdasz.ro portál. Ha a román hatóságok nem jutnak gyors megállapodásra a projektek határidejének meghosszabbításáról, az országnak akár 100 millió eurónyi támogatást is vissza kell fizetnie, miközben számos beruházás félkész állapotban maradna.
A veszteség nem csupán pénzügyi lenne:
A települések vezetői egyhangúlag figyelmeztetnek: ha most elúsznak ezek a források, az évtizedes lemaradásokat konzerválhatja, és még azokban a falvakban is megtorpan a fejlődés, ahol már elindult egy pozitív irányú változás.
Az erdélyi magyar mezőgazdasági portál szerint a kormány képviselői és az Európai Bizottság szakértői között jelenleg is zajlanak az egyeztetések a határidők meghosszabbításáról. A folyamat azonban lassan halad, miközben a határidők közelednek. A kedvezményezettek szerint már most is késésben vannak, hiszen a legtöbb projektet súlyosan hátráltatták az elmúlt évek rendkívüli körülményei: a világjárvány, az energiaválság, az építőanyagok drasztikus drágulása és a munkaerőpiac feszültségei.
A beruházók és a polgármesterek mostanra kifejezetten attól tartanak, hogy a bürokratikus akadályok miatt nem sikerül időben befejezni a projekteket. Ha pedig a hosszabbítás elmarad, a településeknek akár a már elvégzett munkák költségeit is vissza kellhet fizetniük, ami több évre ellehetetlenítené a fejlesztési terveket.
A vidékfejlesztési szakemberek szerint a tét azonban nem pusztán a pénzügyi veszteség nagysága. Sok település számára az uniós források jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy felzárkózzanak az ország fejlettebb részeihez. A csatornázás, az ivóvízhálózat kiépítése vagy korszerűsítése, az útfelújítások, a mezőgazdasági vállalkozások modernizációja és az öntözőrendszerek fejlesztése olyan alapvető beruházások, amelyek nélkül a vidéki térségek nem tudnak hosszú távon életképesek maradni.
Vidéken már most is komoly gondot okoz a fiatalok elvándorlása, a születésszám csökkenése és az infrastruktúra elöregedése. A helyi lakosok többsége évek óta várja azokat a fejlesztéseket, amelyek komfortosabb életfeltételeket teremtenek, és vonzóbbá teszik a településeket a családok számára.
Első látásra biztató statisztikák látnak napvilágot arról, hogy egyre többen visszaköltöznek falura, a városi életforma helyett tehát inkább a vidéket választják. Ez azonban csalóka trend. A jelenségről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!