A vidéki csatornázásokra eurómilliók érkeztek Brüsszelből: a polgármesterek attól tartanak, hogy nem sikerül befejezni az elkezdett munkát
Fotó: Beliczay László
Mintegy 100 millió euró vidékfejlesztési uniós forrás lehívása vált kérdésessé amiatt, hogy a román kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások elhúzódnak, miközben számos beruházás félkész állapotban van. A vidéki polgármesterek attól tartanak, hogy nem tudják a projekteket befejezni.
2025. november 27., 19:542025. november 27., 19:54
A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) által támogatott projektek jövője, és ezzel együtt több száz település fejlesztési terve került veszélybe – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület honlapja, a falugazdasz.ro portál. Ha a román hatóságok nem jutnak gyors megállapodásra a projektek határidejének meghosszabbításáról, az országnak akár 100 millió eurónyi támogatást is vissza kell fizetnie, miközben számos beruházás félkész állapotban maradna.
A veszteség nem csupán pénzügyi lenne:
A települések vezetői egyhangúlag figyelmeztetnek: ha most elúsznak ezek a források, az évtizedes lemaradásokat konzerválhatja, és még azokban a falvakban is megtorpan a fejlődés, ahol már elindult egy pozitív irányú változás.
Az erdélyi magyar mezőgazdasági portál szerint a kormány képviselői és az Európai Bizottság szakértői között jelenleg is zajlanak az egyeztetések a határidők meghosszabbításáról. A folyamat azonban lassan halad, miközben a határidők közelednek. A kedvezményezettek szerint már most is késésben vannak, hiszen a legtöbb projektet súlyosan hátráltatták az elmúlt évek rendkívüli körülményei: a világjárvány, az energiaválság, az építőanyagok drasztikus drágulása és a munkaerőpiac feszültségei.
A beruházók és a polgármesterek mostanra kifejezetten attól tartanak, hogy a bürokratikus akadályok miatt nem sikerül időben befejezni a projekteket. Ha pedig a hosszabbítás elmarad, a településeknek akár a már elvégzett munkák költségeit is vissza kellhet fizetniük, ami több évre ellehetetlenítené a fejlesztési terveket.
A vidékfejlesztési szakemberek szerint a tét azonban nem pusztán a pénzügyi veszteség nagysága. Sok település számára az uniós források jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy felzárkózzanak az ország fejlettebb részeihez. A csatornázás, az ivóvízhálózat kiépítése vagy korszerűsítése, az útfelújítások, a mezőgazdasági vállalkozások modernizációja és az öntözőrendszerek fejlesztése olyan alapvető beruházások, amelyek nélkül a vidéki térségek nem tudnak hosszú távon életképesek maradni.
Vidéken már most is komoly gondot okoz a fiatalok elvándorlása, a születésszám csökkenése és az infrastruktúra elöregedése. A helyi lakosok többsége évek óta várja azokat a fejlesztéseket, amelyek komfortosabb életfeltételeket teremtenek, és vonzóbbá teszik a településeket a családok számára.
Első látásra biztató statisztikák látnak napvilágot arról, hogy egyre többen visszaköltöznek falura, a városi életforma helyett tehát inkább a vidéket választják. Ez azonban csalóka trend. A jelenségről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!