A vidéki csatornázásokra eurómilliók érkeztek Brüsszelből: a polgármesterek attól tartanak, hogy nem sikerül befejezni az elkezdett munkát
Fotó: Beliczay László
Mintegy 100 millió euró vidékfejlesztési uniós forrás lehívása vált kérdésessé amiatt, hogy a román kormány és az Európai Bizottság közötti tárgyalások elhúzódnak, miközben számos beruházás félkész állapotban van. A vidéki polgármesterek attól tartanak, hogy nem tudják a projekteket befejezni.
2025. november 27., 19:542025. november 27., 19:54
A Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) által támogatott projektek jövője, és ezzel együtt több száz település fejlesztési terve került veszélybe – tájékoztat a közép-erdélyi falugazdászokat foglalkoztató Pro Agricultura Egyesület honlapja, a falugazdasz.ro portál. Ha a román hatóságok nem jutnak gyors megállapodásra a projektek határidejének meghosszabbításáról, az országnak akár 100 millió eurónyi támogatást is vissza kell fizetnie, miközben számos beruházás félkész állapotban maradna.
A veszteség nem csupán pénzügyi lenne:
A települések vezetői egyhangúlag figyelmeztetnek: ha most elúsznak ezek a források, az évtizedes lemaradásokat konzerválhatja, és még azokban a falvakban is megtorpan a fejlődés, ahol már elindult egy pozitív irányú változás.
Az erdélyi magyar mezőgazdasági portál szerint a kormány képviselői és az Európai Bizottság szakértői között jelenleg is zajlanak az egyeztetések a határidők meghosszabbításáról. A folyamat azonban lassan halad, miközben a határidők közelednek. A kedvezményezettek szerint már most is késésben vannak, hiszen a legtöbb projektet súlyosan hátráltatták az elmúlt évek rendkívüli körülményei: a világjárvány, az energiaválság, az építőanyagok drasztikus drágulása és a munkaerőpiac feszültségei.
A beruházók és a polgármesterek mostanra kifejezetten attól tartanak, hogy a bürokratikus akadályok miatt nem sikerül időben befejezni a projekteket. Ha pedig a hosszabbítás elmarad, a településeknek akár a már elvégzett munkák költségeit is vissza kellhet fizetniük, ami több évre ellehetetlenítené a fejlesztési terveket.
A vidékfejlesztési szakemberek szerint a tét azonban nem pusztán a pénzügyi veszteség nagysága. Sok település számára az uniós források jelentik az egyetlen lehetőséget arra, hogy felzárkózzanak az ország fejlettebb részeihez. A csatornázás, az ivóvízhálózat kiépítése vagy korszerűsítése, az útfelújítások, a mezőgazdasági vállalkozások modernizációja és az öntözőrendszerek fejlesztése olyan alapvető beruházások, amelyek nélkül a vidéki térségek nem tudnak hosszú távon életképesek maradni.
Vidéken már most is komoly gondot okoz a fiatalok elvándorlása, a születésszám csökkenése és az infrastruktúra elöregedése. A helyi lakosok többsége évek óta várja azokat a fejlesztéseket, amelyek komfortosabb életfeltételeket teremtenek, és vonzóbbá teszik a településeket a családok számára.
Első látásra biztató statisztikák látnak napvilágot arról, hogy egyre többen visszaköltöznek falura, a városi életforma helyett tehát inkább a vidéket választják. Ez azonban csalóka trend. A jelenségről Szilágyi Ferenc egyetemi oktatót kérdeztük.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!