Vendégmunkás Kolozsváron. A futárcégeknek is szükségük van az ázsiai munkavállalókra
Fotó: Orbán Orsolya
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtottak be a munkaadók. Romániában évről évre egyre súlyosbodó munkaerőhiány észlelhető az építőiparban, élelmiszeriparban, közlekedésben, a HoReCa-ágazatban is, ezért a munkaerő-közvetítők a vendégmunkáskvóta megemelését kérik.
2025. október 23., 15:222025. október 23., 15:22
Eddig több mint 230 885 munkavállalási engedély iránti kérelem érkezett a Bevándorlási Főfelügyelőséghez (IGI), ami nagy mértékben meghaladja a kormányhatározatban megállapított harmadik országbeli vendégmunkás-határértéket, a 100 ezer főt. A Román Munkaerő-behozók Szövetsége (PIFM) hangsúlyozza, hogy a jelenlegi adatok és a piaci dinamika alapján
– számolt be a Digi24.ro hírportál. Az elmúlt években Románia munkaerőhiánnyal küzdött, amely minden fontosabb gazdasági ágazatban érezhető, az építőipartól a közlekedésen át a mezőgazdaságig, a szolgáltatásokig, a vendéglátósok, szállásadók ésidegenvezetők ágazatáig (HoReCa).
A kivándorlás, a csökkenő születési arányok és munkaképes népesség idősödése miatt
2025 októberéig az IGI 78 016 munkavállalási engedélyt adott ki, a fennmaradó kérelmeket pedig kvótahiány vagy az év elején elutasított iratok újbóli vizsgálata miatt késleltették. A bevándorlási hivatalhoz benyújtott kérelmekkel kapcsolatos helyzet miatt nagy nyomás nehezedik az adminisztratív rendszerre. A Román Munkaerő-behozók Szövetségének alelnöke, Elena Panțiru szerint jelenleg több mint 230 895 kérelmet nyújtottak be munkavállalási engedélyek iránt, több ezer egyéb kérelmet iktattak tartózkodási engedélyek meghosszabbítására, igazolás kiadására és családegyesítésre. Ezek a számok azt mutatják, hogy
„A külföldi munkaerő már nem ideiglenes megoldás, hanem a román gazdaság állandó valósága. A jelenlegi kvóta már nem tükrözi a munkaerőpiac dinamikáját, és korlátozza azoknak a vállalatoknak a fejlődését, amelyek sürgősen munkaerőre szorulnak. Romániának előre látható, rugalmas munkaerő-bevándorlási politikát kell elfogadnia, amely alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez” – mondta Elena Panțiru.
Meglátása szerint a rugalmasság a kulcs: ha az ország abba a helyzetbe kerül, hogy kimerülnek a kvóták, a legjobb megoldás egy olyan tartalék-mechanizmus, amelyet gyorsan aktiválni lehet, anélkül, hogy új kormányzati döntésre lenne szükség. „Emellett a folyamatok teljes digitalizálása, a kétoldalú megállapodások kiterjesztése és az érintett intézmények adminisztratív kapacitásának növelése elengedhetetlen lépések az eljárások egyszerűsítése és a várakozási idők csökkentése érdekében” – tette hozzá Elena Panțiru.
Az alelnök felhívta a figyelmet a Bevándorlási Főfelügyelőségre nehezedő egyre nagyobb nyomásra is, amely hatalmas mennyiségű kérelmet kezel anélkül, hogy az emberi és logisztikai erőforrások arányosan növekednének.
A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Kifejtette, a munkaerőhiány az összes gazdasági ágazatban érezhető, de a leginkább érintett továbbra is az építőipar, az élelmiszeripar és a HoReCa-ágazat, a mezőgazdaság, a közlekedés, a logisztika, valamint az ápolási és szociális segítségnyújtási ágazat.
„Ezek a területek nem működhetnek a külföldi munkavállalók hozzájárulása nélkül, akik a román gazdaság stabilitásának és fejlődésének elengedhetetlen erőforrásává váltak” – mutatott rá az alelnök. Mint mondta, a külföldi munkavállalók 2026-ra vonatkozó kvótájának a tényleges piaci kereslet alapján történő kiigazítása és rugalmas mechanizmusok bevezetése elengedhetetlen lépések Románia versenyképességének és a gazdasági tevékenységek folytonosságának fenntartása érdekében.
„Olyan megközelítést szeretnénk, amely adatokon, előrejelezhetőségeken és az állam, a munkáltatók és a nemzetközi partnerek közötti együttműködésen alapul. Csak így tudjuk a munkaerő-bevándorlás kezelését jó regionális gyakorlat modelljévé alakítani” – zárta Elena Panțiru.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a külföldi munkavállalóknak egyértelmű céljuk van: pótolni a Romániában évről évre egyre súlyosbodó munkaerőhiányt.
amelyek akkor is betöltetlenek maradnak, miután a munkáltató minden törvényes eszközzel megpróbált helyi vagy európai munkavállalókat felvenni” – mondta az alelnök.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Fitch Ratings általi megerősítése azt igazolja, hogy a nemzetközi partnerek bíznak a kormány döntéseiben – jelentette ki szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Fitch Ratings pénteken megerősítette Románia BBB-szintű befektetési ajánlású adósbesorolását, negatív kilátásokkal.
Határozott irányváltást követel az Európai Bizottságtól a cseh, a lengyel, a magyar, a szlovák, valamint a lett és a litván agrárkamara – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az MTI-vel.
A statisztikai intézet által jelzett technikai recesszió átmeneti jelenség, és nem jelent gazdasági válságot – jelentette ki pénteken Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Nem várattak magukra sokáig a pénteken bejelentett technikai recesszió első negatív következményei: a bankok sorra jelentik be, hogy a friss számadatok tükrében rontottak a román gazdaság 2026-os növekedési kilátásain.
Az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint 2025 negyedik negyedévében az euróövezetben és az EU-ban egyaránt 0,3 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, amikor 0,3 százalékkal, illetve 0,4 százalékkal javult a gazdaság teljesítménye.
Mit jelent a mostani technikai recesszió Románia gazdasága szempontjából? Más-e most a felállás, mint a korábbi technikai recessziók idején? Vannak-e legalább óvatos optimizmusra okot adó jelek? Hogyan tovább? Elemzői vélemények.
Tavaly a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal csökkent az ipari termelés Romániában 2024-hez képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Romániában bekövetkezett technikai recesszió a megkezdett átmenet „előre látható és elkerülhetetlen” költsége, mert a régi „gazdasági modell a falhoz szorított minket”.
Románia gazdasága 2025 negyedik negyedévében reálértékben 1,9 százalékkal csökkent a harmadik negyedévhez képest, az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adatai szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!