
Vendégmunkás Kolozsváron. A futárcégeknek is szükségük van az ázsiai munkavállalókra
Fotó: Orbán Orsolya
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtottak be a munkaadók. Romániában évről évre egyre súlyosbodó munkaerőhiány észlelhető az építőiparban, élelmiszeriparban, közlekedésben, a HoReCa-ágazatban is, ezért a munkaerő-közvetítők a vendégmunkáskvóta megemelését kérik.
2025. október 23., 15:222025. október 23., 15:22
Eddig több mint 230 885 munkavállalási engedély iránti kérelem érkezett a Bevándorlási Főfelügyelőséghez (IGI), ami nagy mértékben meghaladja a kormányhatározatban megállapított harmadik országbeli vendégmunkás-határértéket, a 100 ezer főt. A Román Munkaerő-behozók Szövetsége (PIFM) hangsúlyozza, hogy a jelenlegi adatok és a piaci dinamika alapján
– számolt be a Digi24.ro hírportál. Az elmúlt években Románia munkaerőhiánnyal küzdött, amely minden fontosabb gazdasági ágazatban érezhető, az építőipartól a közlekedésen át a mezőgazdaságig, a szolgáltatásokig, a vendéglátósok, szállásadók ésidegenvezetők ágazatáig (HoReCa).
A kivándorlás, a csökkenő születési arányok és munkaképes népesség idősödése miatt
2025 októberéig az IGI 78 016 munkavállalási engedélyt adott ki, a fennmaradó kérelmeket pedig kvótahiány vagy az év elején elutasított iratok újbóli vizsgálata miatt késleltették. A bevándorlási hivatalhoz benyújtott kérelmekkel kapcsolatos helyzet miatt nagy nyomás nehezedik az adminisztratív rendszerre. A Román Munkaerő-behozók Szövetségének alelnöke, Elena Panțiru szerint jelenleg több mint 230 895 kérelmet nyújtottak be munkavállalási engedélyek iránt, több ezer egyéb kérelmet iktattak tartózkodási engedélyek meghosszabbítására, igazolás kiadására és családegyesítésre. Ezek a számok azt mutatják, hogy
„A külföldi munkaerő már nem ideiglenes megoldás, hanem a román gazdaság állandó valósága. A jelenlegi kvóta már nem tükrözi a munkaerőpiac dinamikáját, és korlátozza azoknak a vállalatoknak a fejlődését, amelyek sürgősen munkaerőre szorulnak. Romániának előre látható, rugalmas munkaerő-bevándorlási politikát kell elfogadnia, amely alkalmazkodik a jelenlegi helyzethez” – mondta Elena Panțiru.
Meglátása szerint a rugalmasság a kulcs: ha az ország abba a helyzetbe kerül, hogy kimerülnek a kvóták, a legjobb megoldás egy olyan tartalék-mechanizmus, amelyet gyorsan aktiválni lehet, anélkül, hogy új kormányzati döntésre lenne szükség. „Emellett a folyamatok teljes digitalizálása, a kétoldalú megállapodások kiterjesztése és az érintett intézmények adminisztratív kapacitásának növelése elengedhetetlen lépések az eljárások egyszerűsítése és a várakozási idők csökkentése érdekében” – tette hozzá Elena Panțiru.
Az alelnök felhívta a figyelmet a Bevándorlási Főfelügyelőségre nehezedő egyre nagyobb nyomásra is, amely hatalmas mennyiségű kérelmet kezel anélkül, hogy az emberi és logisztikai erőforrások arányosan növekednének.

A Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) eddig ebben az évben több mint 42 500 munkavállalási engedélyt adott ki külföldi állampolgároknak – számolt be egy szerdai szakmai rendezvényen Daniel Titirigi.
Kifejtette, a munkaerőhiány az összes gazdasági ágazatban érezhető, de a leginkább érintett továbbra is az építőipar, az élelmiszeripar és a HoReCa-ágazat, a mezőgazdaság, a közlekedés, a logisztika, valamint az ápolási és szociális segítségnyújtási ágazat.
„Ezek a területek nem működhetnek a külföldi munkavállalók hozzájárulása nélkül, akik a román gazdaság stabilitásának és fejlődésének elengedhetetlen erőforrásává váltak” – mutatott rá az alelnök. Mint mondta, a külföldi munkavállalók 2026-ra vonatkozó kvótájának a tényleges piaci kereslet alapján történő kiigazítása és rugalmas mechanizmusok bevezetése elengedhetetlen lépések Románia versenyképességének és a gazdasági tevékenységek folytonosságának fenntartása érdekében.
„Olyan megközelítést szeretnénk, amely adatokon, előrejelezhetőségeken és az állam, a munkáltatók és a nemzetközi partnerek közötti együttműködésen alapul. Csak így tudjuk a munkaerő-bevándorlás kezelését jó regionális gyakorlat modelljévé alakítani” – zárta Elena Panțiru.
Korábban azt nyilatkozta, hogy a külföldi munkavállalóknak egyértelmű céljuk van: pótolni a Romániában évről évre egyre súlyosbodó munkaerőhiányt.
amelyek akkor is betöltetlenek maradnak, miután a munkáltató minden törvényes eszközzel megpróbált helyi vagy európai munkavállalókat felvenni” – mondta az alelnök.

Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Átmeneti bérkülönbözetre lesznek jogosultak azok a közalkalmazottak, akiknek az új bértörvény alkalmazása után csökkenne a fizetésük. Az összeget havonta folyósítják 2031. december 31-éig.
szóljon hozzá!