Mikor, hová és mennyi időre? Sok szempont határozza meg a nyaralást, a korosztályok között is eltérőek a preferenciák
Fotó: Haáz Vince
A 18 és 24 év közötti Z generáció nagyrészt július–augusztusban tervezi a nyaralást (64 százalék), míg a 45 év feletti érett korosztály pedig a többi népességhez képest inkább a szezonon kívül utazást preferálja (27 százalék a teljes minta 21 százalékával szemben) – világít rá egyebek mellett a Reveal Marketing Research szerdán kiadott közleményéből.
2024. július 31., 15:282024. július 31., 15:28
A közvélemény-kutató legfrissebb felmérésének eredményei szerint a romániai nyaralók 56 százaléka a főszezonban (július-augusztus) tervezte idei nyári nyaralását, ami 9 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly nyáron (65 százalék). 22 százalék választotta a május–júniusi időszakot, 21 százalék pedig a szeptemberi vagy később periódusban kíván elutazni.
A nyaralási időszak kiválasztásának fő szempontjai: a nyaralás tervezése (54 százalék), az ár (49 százalék), az időjárási viszonyok (42 százalék) és a gyermekek vakációja (18 százalék).
A kisebb gyermekkel utazó szülők nagyobb valószínűséggel vágynak teljes kikapcsolódásra (74 százalék), mint a gyermek nélküli vagy 18 év feletti gyermekes szülők (65 százalék). Emellett a 35–44 évesek nagyobb valószínűséggel vágynak új élményekre a nyaralás során (35 százalék a teljes minta 29 százalékával szemben), míg a sport- és szabadidős tevékenységeket különösen a férfiak (22 százalék a nők 11 százalékával szemben) és a 18–24 éves fiatalok (21 százalék a teljes minta 15 százalékával szemben) helyezik előtérbe.
Úgy tűnik, sokan nem engedhetik meg maguknak a külföldi nyaralást, a romániai lakosok egynegyede reméli, hogy 3000 lejből megússza a vakációzást – derül ki egy friss felmérésből.
A felmérés adataiból kiderül továbbá, hogy az emberek bő fele (54 százalék) csak egy nyaralást tervezett erre a nyárra, míg 30 százalékuk kettőt, 15 százalékuk pedig hármat vagy többet.
Ami az idei fő nyaralás hosszát illeti, a többség 7 napnál rövidebb (44 százalék) vagy 7–10 napos (36 százalék) időszakot említett.
A Z generáció (18–24 éves) képviselői körében 52 százalékra rúg azok aránya, akik a 7 napnál rövidebb nyaralást terveznek. Ezzel szemben a 35–44 évesek közül kiemelkednek a hosszabb nyaralást tervezők: 19 százalékuk 11–14 napos nyaralást említ (szemben a teljes minta 15 százalékával) és 12 százalékuk 14 napnál hosszabb nyaralást (szemben a teljes minta 6 százalékával).
„A kutatás tükrözi a romániai lakosság nyaralási terveinek alkalmazkodását a különböző gazdasági vagy éghajlati kihívásokkal szemben. Idén az a tendencia, hogy sokan a nyaralást a szezonon kívülre tervezik, és fokozottan érzékenyek a szélsőséges időjárási körülményekre, mint például a vörös hőségriasztás. Természetesen a nyári nyaralási preferenciákat nagymértékben meghatározzák más tényezők is, mint például az életkor vagy a családi állapot” – értékelt Marius Luican, a Reveal Marketing Research vezérigazgatója.
Minden harmadik romániai lakos idén külföldön nyaral, azok közül pedig, akik elhagyják az országot, a legtöbben pedig egy friss felmérés szerint olyan célpontokat választanak, mint Görögország, Törökország, Bulgária és Olaszország.
Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!