
Mikor, hová és mennyi időre? Sok szempont határozza meg a nyaralást, a korosztályok között is eltérőek a preferenciák
Fotó: Haáz Vince
A 18 és 24 év közötti Z generáció nagyrészt július–augusztusban tervezi a nyaralást (64 százalék), míg a 45 év feletti érett korosztály pedig a többi népességhez képest inkább a szezonon kívül utazást preferálja (27 százalék a teljes minta 21 százalékával szemben) – világít rá egyebek mellett a Reveal Marketing Research szerdán kiadott közleményéből.
2024. július 31., 15:282024. július 31., 15:28
A közvélemény-kutató legfrissebb felmérésének eredményei szerint a romániai nyaralók 56 százaléka a főszezonban (július-augusztus) tervezte idei nyári nyaralását, ami 9 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly nyáron (65 százalék). 22 százalék választotta a május–júniusi időszakot, 21 százalék pedig a szeptemberi vagy később periódusban kíván elutazni.
A nyaralási időszak kiválasztásának fő szempontjai: a nyaralás tervezése (54 százalék), az ár (49 százalék), az időjárási viszonyok (42 százalék) és a gyermekek vakációja (18 százalék).
A kisebb gyermekkel utazó szülők nagyobb valószínűséggel vágynak teljes kikapcsolódásra (74 százalék), mint a gyermek nélküli vagy 18 év feletti gyermekes szülők (65 százalék). Emellett a 35–44 évesek nagyobb valószínűséggel vágynak új élményekre a nyaralás során (35 százalék a teljes minta 29 százalékával szemben), míg a sport- és szabadidős tevékenységeket különösen a férfiak (22 százalék a nők 11 százalékával szemben) és a 18–24 éves fiatalok (21 százalék a teljes minta 15 százalékával szemben) helyezik előtérbe.

Úgy tűnik, sokan nem engedhetik meg maguknak a külföldi nyaralást, a romániai lakosok egynegyede reméli, hogy 3000 lejből megússza a vakációzást – derül ki egy friss felmérésből.
A felmérés adataiból kiderül továbbá, hogy az emberek bő fele (54 százalék) csak egy nyaralást tervezett erre a nyárra, míg 30 százalékuk kettőt, 15 százalékuk pedig hármat vagy többet.
Ami az idei fő nyaralás hosszát illeti, a többség 7 napnál rövidebb (44 százalék) vagy 7–10 napos (36 százalék) időszakot említett.
A Z generáció (18–24 éves) képviselői körében 52 százalékra rúg azok aránya, akik a 7 napnál rövidebb nyaralást terveznek. Ezzel szemben a 35–44 évesek közül kiemelkednek a hosszabb nyaralást tervezők: 19 százalékuk 11–14 napos nyaralást említ (szemben a teljes minta 15 százalékával) és 12 százalékuk 14 napnál hosszabb nyaralást (szemben a teljes minta 6 százalékával).
„A kutatás tükrözi a romániai lakosság nyaralási terveinek alkalmazkodását a különböző gazdasági vagy éghajlati kihívásokkal szemben. Idén az a tendencia, hogy sokan a nyaralást a szezonon kívülre tervezik, és fokozottan érzékenyek a szélsőséges időjárási körülményekre, mint például a vörös hőségriasztás. Természetesen a nyári nyaralási preferenciákat nagymértékben meghatározzák más tényezők is, mint például az életkor vagy a családi állapot” – értékelt Marius Luican, a Reveal Marketing Research vezérigazgatója.

Minden harmadik romániai lakos idén külföldön nyaral, azok közül pedig, akik elhagyják az országot, a legtöbben pedig egy friss felmérés szerint olyan célpontokat választanak, mint Görögország, Törökország, Bulgária és Olaszország.

Amióta a fapados légitársaságok térhódítása nyomán polgárok széles köre számára elérhetővé vált a repülés, az utazni vágyók akár hónapokig is lesik, hogyan tudják a legolcsóbban beszerezni a repülőjegyet az áhított célpont felé. Kisokos utazni vágyóknak.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!