
Több szempontból is előnyös lenne az ablakcserére meglebegtetett roncsprogram a környezetvédelmi tárca vezetője szerint
Fotó: Veres Nándor
Miután a lakásokból elillanó meleg levegő 40 százaléka az ablakokon keresztül távozik, és nyáron is nagy szerepük van a beáramló hőmennyiség szabályozásában, az ablakcserére is roncsprogram kiírását helyezte kilátásba a környezetvédelmi minisztérium.
2025. február 27., 15:042025. február 27., 15:04
Ez azt jelentené, hogy az ablakok megfelelően szigetelő nyílászáróra történő cseréjére is lehetne állami támogatást igényelni a Környezetvédelmi Alaptól – ahogy új autókra, traktorokra vagy éppen háztartási gépekre is írtak már ki roncsprogramot.

A mezőgazdasági minisztérium május 31-ig elindítja a tavaly beharangozott roncstraktor programot. A falugazdász hálózat tájékoztatása szerint a roncstraktor program keretében pályázó gazdáknak maguknak kell feltölteniük az iratokat a rendszerbe.
Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter minap arról beszélt, hogy egy hasonló programnak többszörös haszna lenne, hiszen
(Utóbbi kijelentése arra utalhat, hogy a napokban felmerült, a napelemprogram keretében nyújtott támogatások nagy része Kínába vándorol, hiszen ott gyártják a legtöbb berendezést.)

Változások várhatók idén Románia egyik legnépszerűbb állami támogatási konstrukciójában, az új autók vásárlását ösztönző roncsprogramokban.
A környezetvédelmi tárca vezetője ugyanakkor nem árult el további részleteket az ablakok roncsprogramjáról, így nem tudni azt sem, hogy mikor jöhet, mint ahogy azt sem, hogy mekkora összeggel finanszírozná meg az állam az érdeklődőket, illetve hogy hány háztartás támogatására gondoltak.

A Környezetvédelmi Alap Igazgatóságának (AFM) 9,3 milliárd lejes költségvetést hagyott jóvá a kormány erre az évre, amelyből egy milliárd lejt a Plusz roncsautópogram finanszírozására fordít az intézmény – számolt be szerdán Mircea Fechet.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!