A román tárgyalódelegáció résztvevői a határmenti együttműködési megbeszéléseken
Fotó: Temes Megyei Tanács
A Temes megyei Csanád és a magyarországi Magyarcsanád között a második világháború idején lerombolt Maros híd újraépítéséről állapodott meg szombaton, Temesváron a román és magyar fél. A tárgyalásokon arról is egyezség született, hogy még idén állandó jelleggel megnyitják a román-szerb-magyar hármashatár térségében az Óbéba-Kübekháza határátkelőt.
2023. július 31., 14:512023. július 31., 14:51
2023. július 31., 15:532023. július 31., 15:53
A román-magyar határmenti együttműködés keretében szombaton a bukaresti szállításügyi és gazdasági minisztérium, az országos közútkezelő társaság (CNAIR), a Temes megyei tanács és a magyarországi Határrendészet küldöttsége találkozott Temesváron.
A bánsági megbeszéléseken két fontos infrastrukturális fejlesztési terv került terítékre: a Temes megyei Csanád és a magyarországi Magyarcsanád között újraépítendő közúti híd a Maroson, és a hosszú évek óta ,,jegelt” állandó határátkelő megnyitása a román-magyar-szerb hármashatárnál, a Triplex Confiniumnál Óbéba és Kübekháza között. A magyar-szerb oldalon – Kübekháza és Rábé között – 2019. októberében nyitották meg az állandó határátkelőt.
A bánsági megbeszélésen napirendre került a magyarországi szakemberek által tíz évvel ezelőtt elkészített hídterv is. Ennek kivitelezéséhez az Orbán-kormány részfinanszírozással járult volna hozzá, eddig azonban a román fél részéről nem volt érdemi fogadókézség. Ezt Alin Nica, Temes megyei tanácselnök is elismerte. A megyei tanács sajtószolgálata szerint
A második világháború idején megsemmisült Maros-híd pillérei még jól láthatók a folyó medrében. Tervek szerint az új híd a régi helyén épülne fel. A két ország között megnyíló új határátkelő a Bánság dél-nyugati régióját kötné össze az Arad és Szeged között húzódó M43-as autópálya-szakasszal.
Az eseményről beszámoló megyei tanácsi sajtószolgálat azonban arról nem tesz említést, hogy előreláthatóan mikorra készülne el az új Maros-híd.
A bánsági találkozón napirendre került az Óbéba és Kübekháza között évente egyszer megynyitásra kerülő határátkelő folyamatos működtetése is. Amint arról korábban beszámoltunk,
Ennek előzményeként a Szociáldemokrata Párt (PSD) három Temes megyei képviselője és a szerb kisebbség parlamenti képviselője 2019. decemberében törvénytervezetet nyújtott be a bukaresti parlamentbe, amely arra kötelezte a román kormányt, hogy kezdeményezzen diplomáciai tárgyalásokat a magyar féllel az új nemzetközi határállomás létrehozásáról. A 2020. januárjában nagy többséggel elfogadott törvény ellen Klaus Iohannis államfő emelt óvást az alkotmánybíróságon. Az államfő szerint az új törvénnyel a parlament beavatkozott a kormány és az államelnöki intézmény hatáskörébe. Az alkotmánybíróság helyt adott az óvásnak és a törvényt alkotmánysértőnek minősítette, ezzel a határátkelő megnyitása lekerült napirendről.
A hétvégi, bánsági találkozón egyezség született a román és magyar fél között az Óbéba és Kübekháza közötti határátkelőről is. A román kormány részéről ígéret született, hogy szeptemberben minisztériumközi megállapodással kap zöld utat Bukarestben az állandó határátkelő megnyitása.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!