
Elemzők szerint a valós költségvetési hiány sokkal magasabb, mint amiről eredetileg tudott a Bolojan-kormány
Fotó: Erdélyi Napló grafika
Fel sem merül, hogy Románia költségvetési deficitje elérje a GDP 11 százalékát – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő. A miniszterelnök a napokban elismerte, hogy Románia képtelen teljesíteni a költségvetési hiánycélt.
2025. szeptember 10., 16:542025. szeptember 10., 16:54
2025. szeptember 10., 16:592025. szeptember 10., 16:59
Az amerikai-román kereskedelmi kamara AmCham CEO Business Forum 2025 című rendezvényén részt vevő államelnököt az újságírók a deficittel kapcsolatban a médiában megjelent különféle számadatokról kérdezték. Mint ismert, Romániának 9,3 százalékos költségvetési deficitje volt tavaly, és ezt az adatot közölte az Európai Bizottsággal is.
Ami pedig a kormánykoalíción belüli megbeszéléseket illeti, Nicușor Dan hangsúlyozta: azt szeretné, ha azok „kevésbé a nyilvánosság előtt, inkább a partnerek között” zajlanának.
Ilie Bolojan miniszterelnök a napokban közölte, hogy a költségvetési hiány ebben az évben minden bizonnyal 8 százaléknál magasabb lesz. „Nem hiszem, hogy le tudjuk zárni az idei évet 8%-os deficit alatt. A pénzügyminisztérium elő fog állni a pontos becslésekkel a szeptember folyamán kidolgozandó költségvetés-kiigazítás ismertetésekor” – jelentette ki a kormányfő, aki azzal magyarázta a hiánycél teljesítésének elmaradását, hogy még nem éreztetik hatásukat az elvárt mértékben a kormány augusztusban hatályba lépett adó- és áfaemelési intézkedései.
Mint arról beszámoltunk, az első Ciolacu-kormányban, 2023 júniusa és 2024 decembere között pénzügyminiszteri tisztséget betöltő Marcel Boloș azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban. „Amikor azt mondtam neki: »miniszterelnök úr, a költségvetési hiány kezd kicsúszni a kezünkből«, ő azt válaszolta, hogy a nemi szervének fáj a költségvetési hiány (román mondás arra, hogy egy cseppet sem érdekli – szerk. megj.)” – mondta a nemzeti liberális párti (PNL) politikus a koalíciós partner szociáldemokraták (PSD) akkori elnökéről és kormányfőjéről.
Uniós összevetésben Romániában a legmagasabb a költségvetés hiánya, még úgy is, hogy a tavalyi év utolsó trimeszterében jegyzett 9,6 százalékról 2025 első negyedévében a GDP 7,5 százalékára csökkent. A bukaresti kormány 7 százalékos hiánycélt rögzített az erre az évre kidolgozott költségvetésben, erről azonban már hónapokkal ezelőtt kiderült, hogy nem reális cél, hiszen már az év első hat hónapjában 3,62 százalékra ugrott a deficit.

Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!