Ciolacu cáfolja egykori pénzügyminisztere vádjait
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
2025. szeptember 09., 12:232025. szeptember 09., 12:23
Marcel Boloș az Antena 1 műsorában több részletet is elárult pénzügyminiszteri korszakáról, amely alatt a kormányzati kiadások túlságosan is bőségesnek bizonyultak, ami a jelenlegi hatalmas költségvetési hiányhoz vezetett. Boloș egy Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséből is elmesélt egy epizódot.
(román mondás arra, hogy egy cseppet sem érdekli – szerk. megj.)” – mondta a nemzeti liberális párti (PNL) politikus a koalíciós partner szociáldemokraták (PSD) akkori elnökéről és kormányfőjéről a Hotnews.ro portál szerint.
Boloș említette, hogy havonta jelentéseket küldött a miniszterelnöknek a költségvetési helyzetről.
Jelezte egyúttal: egyetlen dolgot sajnál a pénzügyminisztériumban végzett munkájával kapcsolatban, nevezetesen azt, hogy nem mondott le, pedig háromszor is megírta lemondását.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
„Nem beszélek durván a kollégáimmal vagy közeli barátaimmal. Sok hibám van, de ez nem tartozik közéjük” – fogalmazott Ciolacu.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint „saját feje után és választási célokra” több tízmilliárd lejt költött el a kormány tartalékalapjából. Álláspontjának alátámasztására közzétette a kormány által 2024-ben elkülönített összegeket.
„Amint látható, a pénz több mint 95 százaléka kizárólag működési kiadásokra ment, és a legnagyobb rész befektetések támogatására szolgált – amelyek többsége európai alapokból származik” – magyarázta Marcel Ciolacu.
„Az igazság az, hogy a pénzügyminiszter 2024-ben a klasszikus költségvetési kiigazítás helyett inkább a tartalékalapból származó pénzeszközök felhasználását részesítette előnyben, azzal érvelve, hogy így jobban ellenőrizheti a pénzeszközök kezelését. Végül is mindenki felelősséggel tartozik a saját döntéseiért. Egyáltalán nem szégyellem, hogy az általam vezetett kormány a tartalékalapból pénzt különített el infrastrukturális beruházásokra, európai alapokból társfinanszírozott projektekre, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetének kiegyensúlyozására.
És a következő időszakban több millió román állampolgár fog profitálni ezekből a beruházásokból, a diákoktól és tanároktól kezdve az orvosokig és ápolókig, a közúti fuvarozókig és a mezőgazdasági termelőkig” – szögezte le Marcel Ciolacu.
Mint ismeretes, az idei román költségvetés 7 százalékos hiánnyal számol a tavaly év végén regisztrált 9,4 százalék után. A Bolojan-kormánynak azonban igen nehéz dolga lesz; szakértők szerint igazából már most lehetetlennek tűnik a küldetés, így várhatóan a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerül visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik, mert előtte el kell fogadni azokat a jogszabályokat, amelyek egy kiszámítható büdzsé kidolgozását teszik lehetővé.
A tavasszal becsült 1,4 százalékról 0,7 százalékra módosította hétfőn közzétett őszi prognózisában az Európai Bizottság a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését.
Románia gazdasága „életjeleket mutat”, miután a harmadik negyedévben enyhe pozitív meglepetésről számoltak be – vallja Valentin Tătaru, az ING vezető közgazdásza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!