
Ciolacu cáfolja egykori pénzügyminisztere vádjait
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
2025. szeptember 09., 12:232025. szeptember 09., 12:23
Marcel Boloș az Antena 1 műsorában több részletet is elárult pénzügyminiszteri korszakáról, amely alatt a kormányzati kiadások túlságosan is bőségesnek bizonyultak, ami a jelenlegi hatalmas költségvetési hiányhoz vezetett. Boloș egy Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséből is elmesélt egy epizódot.
(román mondás arra, hogy egy cseppet sem érdekli – szerk. megj.)” – mondta a nemzeti liberális párti (PNL) politikus a koalíciós partner szociáldemokraták (PSD) akkori elnökéről és kormányfőjéről a Hotnews.ro portál szerint.
Boloș említette, hogy havonta jelentéseket küldött a miniszterelnöknek a költségvetési helyzetről.
Jelezte egyúttal: egyetlen dolgot sajnál a pénzügyminisztériumban végzett munkájával kapcsolatban, nevezetesen azt, hogy nem mondott le, pedig háromszor is megírta lemondását.

Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
„Nem beszélek durván a kollégáimmal vagy közeli barátaimmal. Sok hibám van, de ez nem tartozik közéjük” – fogalmazott Ciolacu.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint „saját feje után és választási célokra” több tízmilliárd lejt költött el a kormány tartalékalapjából. Álláspontjának alátámasztására közzétette a kormány által 2024-ben elkülönített összegeket.
„Amint látható, a pénz több mint 95 százaléka kizárólag működési kiadásokra ment, és a legnagyobb rész befektetések támogatására szolgált – amelyek többsége európai alapokból származik” – magyarázta Marcel Ciolacu.
„Az igazság az, hogy a pénzügyminiszter 2024-ben a klasszikus költségvetési kiigazítás helyett inkább a tartalékalapból származó pénzeszközök felhasználását részesítette előnyben, azzal érvelve, hogy így jobban ellenőrizheti a pénzeszközök kezelését. Végül is mindenki felelősséggel tartozik a saját döntéseiért. Egyáltalán nem szégyellem, hogy az általam vezetett kormány a tartalékalapból pénzt különített el infrastrukturális beruházásokra, európai alapokból társfinanszírozott projektekre, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetének kiegyensúlyozására.
És a következő időszakban több millió román állampolgár fog profitálni ezekből a beruházásokból, a diákoktól és tanároktól kezdve az orvosokig és ápolókig, a közúti fuvarozókig és a mezőgazdasági termelőkig” – szögezte le Marcel Ciolacu.
Mint ismeretes, az idei román költségvetés 7 százalékos hiánnyal számol a tavaly év végén regisztrált 9,4 százalék után. A Bolojan-kormánynak azonban igen nehéz dolga lesz; szakértők szerint igazából már most lehetetlennek tűnik a küldetés, így várhatóan a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerül visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.

Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!