
Ciolacu cáfolja egykori pénzügyminisztere vádjait
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
2025. szeptember 09., 12:232025. szeptember 09., 12:23
Marcel Boloș az Antena 1 műsorában több részletet is elárult pénzügyminiszteri korszakáról, amely alatt a kormányzati kiadások túlságosan is bőségesnek bizonyultak, ami a jelenlegi hatalmas költségvetési hiányhoz vezetett. Boloș egy Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséből is elmesélt egy epizódot.
(román mondás arra, hogy egy cseppet sem érdekli – szerk. megj.)” – mondta a nemzeti liberális párti (PNL) politikus a koalíciós partner szociáldemokraták (PSD) akkori elnökéről és kormányfőjéről a Hotnews.ro portál szerint.
Boloș említette, hogy havonta jelentéseket küldött a miniszterelnöknek a költségvetési helyzetről.
Jelezte egyúttal: egyetlen dolgot sajnál a pénzügyminisztériumban végzett munkájával kapcsolatban, nevezetesen azt, hogy nem mondott le, pedig háromszor is megírta lemondását.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
„Nem beszélek durván a kollégáimmal vagy közeli barátaimmal. Sok hibám van, de ez nem tartozik közéjük” – fogalmazott Ciolacu.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint „saját feje után és választási célokra” több tízmilliárd lejt költött el a kormány tartalékalapjából. Álláspontjának alátámasztására közzétette a kormány által 2024-ben elkülönített összegeket.
„Amint látható, a pénz több mint 95 százaléka kizárólag működési kiadásokra ment, és a legnagyobb rész befektetések támogatására szolgált – amelyek többsége európai alapokból származik” – magyarázta Marcel Ciolacu.
„Az igazság az, hogy a pénzügyminiszter 2024-ben a klasszikus költségvetési kiigazítás helyett inkább a tartalékalapból származó pénzeszközök felhasználását részesítette előnyben, azzal érvelve, hogy így jobban ellenőrizheti a pénzeszközök kezelését. Végül is mindenki felelősséggel tartozik a saját döntéseiért. Egyáltalán nem szégyellem, hogy az általam vezetett kormány a tartalékalapból pénzt különített el infrastrukturális beruházásokra, európai alapokból társfinanszírozott projektekre, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetének kiegyensúlyozására.
És a következő időszakban több millió román állampolgár fog profitálni ezekből a beruházásokból, a diákoktól és tanároktól kezdve az orvosokig és ápolókig, a közúti fuvarozókig és a mezőgazdasági termelőkig” – szögezte le Marcel Ciolacu.
Mint ismeretes, az idei román költségvetés 7 százalékos hiánnyal számol a tavaly év végén regisztrált 9,4 százalék után. A Bolojan-kormánynak azonban igen nehéz dolga lesz; szakértők szerint igazából már most lehetetlennek tűnik a küldetés, így várhatóan a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerül visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.

Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
szóljon hozzá!