
Ciolacu cáfolja egykori pénzügyminisztere vádjait
Fotó: Angelo Brezoianu/Agerpres
Marcel Boloș, aki az első Ciolacu-kormány pénzügyminisztere volt 2023 júniusától 2024 decemberéig, azt állítja, hogy többször is figyelmeztette Marcel Ciolacut a növekvő költségvetési hiányra, de kijelentését nem vették figyelembe a kormányban.
2025. szeptember 09., 12:232025. szeptember 09., 12:23
Marcel Boloș az Antena 1 műsorában több részletet is elárult pénzügyminiszteri korszakáról, amely alatt a kormányzati kiadások túlságosan is bőségesnek bizonyultak, ami a jelenlegi hatalmas költségvetési hiányhoz vezetett. Boloș egy Marcel Ciolacu miniszterelnökkel folytatott beszélgetéséből is elmesélt egy epizódot.
(román mondás arra, hogy egy cseppet sem érdekli – szerk. megj.)” – mondta a nemzeti liberális párti (PNL) politikus a koalíciós partner szociáldemokraták (PSD) akkori elnökéről és kormányfőjéről a Hotnews.ro portál szerint.
Boloș említette, hogy havonta jelentéseket küldött a miniszterelnöknek a költségvetési helyzetről.
Jelezte egyúttal: egyetlen dolgot sajnál a pénzügyminisztériumban végzett munkájával kapcsolatban, nevezetesen azt, hogy nem mondott le, pedig háromszor is megírta lemondását.
Hétfőn a bukaresti szenátus és a képviselőház közös plenáris ülést tartott, melynek során a kormány az adó- és költségvetési reform második csomagjának öt törvénytervezetéért vállalt felelősséget.
„Nem beszélek durván a kollégáimmal vagy közeli barátaimmal. Sok hibám van, de ez nem tartozik közéjük” – fogalmazott Ciolacu.
Ugyanakkor a volt miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint „saját feje után és választási célokra” több tízmilliárd lejt költött el a kormány tartalékalapjából. Álláspontjának alátámasztására közzétette a kormány által 2024-ben elkülönített összegeket.
„Amint látható, a pénz több mint 95 százaléka kizárólag működési kiadásokra ment, és a legnagyobb rész befektetések támogatására szolgált – amelyek többsége európai alapokból származik” – magyarázta Marcel Ciolacu.
„Az igazság az, hogy a pénzügyminiszter 2024-ben a klasszikus költségvetési kiigazítás helyett inkább a tartalékalapból származó pénzeszközök felhasználását részesítette előnyben, azzal érvelve, hogy így jobban ellenőrizheti a pénzeszközök kezelését. Végül is mindenki felelősséggel tartozik a saját döntéseiért. Egyáltalán nem szégyellem, hogy az általam vezetett kormány a tartalékalapból pénzt különített el infrastrukturális beruházásokra, európai alapokból társfinanszírozott projektekre, valamint az oktatás és az egészségügy helyzetének kiegyensúlyozására.
És a következő időszakban több millió román állampolgár fog profitálni ezekből a beruházásokból, a diákoktól és tanároktól kezdve az orvosokig és ápolókig, a közúti fuvarozókig és a mezőgazdasági termelőkig” – szögezte le Marcel Ciolacu.
Mint ismeretes, az idei román költségvetés 7 százalékos hiánnyal számol a tavaly év végén regisztrált 9,4 százalék után. A Bolojan-kormánynak azonban igen nehéz dolga lesz; szakértők szerint igazából már most lehetetlennek tűnik a küldetés, így várhatóan a legoptimistább forgatókönyvek szerint is valahová 8 százalék körülre sikerül visszaszorítani a hiányt az elfogadott és tervezett deficitcsökkentő intézkedéscsomagokkal.

Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
szóljon hozzá!