
Bár kötelező, a romániai lakások alig több mint 24 százalékára kötöttek biztosítást
Fotó: Pixabay
Bár 2010. július 15-e óta valamennyi romániai lakásnak kötelező biztosítással kellene rendelkeznie, még mindig nem érte el a 25 százalékot a bebiztosított otthonok aránya. Úgy tűnik viszont, hogy tavaly megnőtt és rekordot döntött a lakásbiztosítási kedv.
2025. január 04., 09:382025. január 04., 09:38
Elérte a 2,342 milliót az érvényes kötelező biztosítással rendelkező lakások száma 2024 végére, ami 14,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest, miközben a kifizetett kárkifizetések 19,4 százalékkal 19,32 millió lejre csökkentek – vont mérleget friss elemzésében a Profit.ro gazdasági portál a kötelező lakásbiztosításokat kibocsátó PAID Románia által nyilvánosságra hozott adatsorok alapján.
A kötvényekből befolyó összegekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, de az elemzés szerint ez várhatóan magasabb lesz, mint 2023-ban, amikor több mint kétmillió kötvényből álló portfólió mellett 205,29 millió lejre rúgott.

Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy fakultatív lakásbiztosítást is csak akkor lehet kötni, ha van kötelező kötvény is, így például azok, akik jelzáloghitel miatt be kell biztosítaniuk otthonukat, egyben kötelező kötvénnyel is rendelkeznek, ugyanígy azok is, akik a nagyobb biztonság érdekében kötnek fakultatív biztosítást.
A természeti katasztrófák elleni biztosítás esetében a lakásokat építési szempontból két kategóriába sorolják:
2024 végén 996 122 lakóházra (804 876 ház 2023-ban, 729 809 2022-ben és 727 972 2021-ben) és 1,346 millió lakásra (1,242 millió 2023-ban, 1,15 millió 2022-ben és 1,09 millió 2021-ben) volt érvényes, PAID által kiállított, PAD-nak nevezett szerződés, többségük – 71,5 százalék (74,7 százalék 2023-ban, 74,9 százalék 2022-ben és 74,8 százalék 2021-ben) – városi környezetben.

A kötelező lakásbiztosítás (PAD) megszüntetését célzó törvényjavaslatot terjesztett be a parlamentbe Cristi Berea, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora.
A PAID-portfólióba tartozó legtöbb kötvényt Erdélyben – 20,8 százalék (21,5 százalék 2023-ban, 22 százalék 2022-ben és 22,1 százalék 2021-ben), Bukarestben – 18,4 százalék (19,9 százalék 2023-ban, 20,3 százalék 2022-ben és 19,8 százalék 2021-ben) és Munténiában – 19,8 százalék (18,4 százalék 2023-ban, 18,5 százalék 2022-ben és 18,6 százalék 2021-ben) kötötték meg.
Az ellenkező póluson Bukovina és Máramaros áll, egyenként alig több mint 3 százalékkal, ami változatlan 2023-hoz képest.
Arányaiban Erdélyben kötötték meg a legtöbb lakásbiztosíátst
Fotó: Haáz Vince
Cosmin Tudor, a PAID helyettes igazgatója tavaly októberben a Digi 24 hírtelevíziónak úgy nyilatkozott, nincsenek információi arról, hogy létezne az országban olyan polgármester, aki elrendelte volna olyan lakástulajdonos megbírságolását, aki nem kötött biztosítást, holott az ő hatáskörük lenne a kötelező lakásbiztosításokra vonatkozó jogszabály értelmében.

A februári törökországi katasztrófa, majd a Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is.
Egyáltalán nem elhanyagolható az az összeg, amivel a hagyományos fogyasztók villanyszámláját „terheli meg” a napelemes prosumerek számának robbanásszerű növekedése – állítja az energiaszolgáltatók szövetsége.
A deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, mégpedig a pazarlás visszaszorításával és szerkezeti reformokkal – jelentette ki Iancu Guda közgazdász, Ilie Bolojan tiszteletbeli tanácsadója.
Akárcsak hétfőn, kedden is gyengült a román fizetőeszköz több fontos devizához képest, Kolozsváron pedig olyan valutaváltó is akad, ahol 5,16 lejt kérnek egy euróért.
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly novemberben az előző havi 1116 milliárd lejről 1121 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az áram ára a következő időszakban legalább 10–15 százalékkal csökkenhet, a magas tarifák egyik oka Romániában a kereskedelmi piac működése – jelentette be Bogdan Ivan.
A romániai engedélyezett sertés- és sertéshústermelők helyzete kritikus a felvásárlási árak gyors csökkenése miatt, miközben a tényleges termelési költségek emelkednek.
Az árnyomás továbbra is magas, és az infláció látványos lassulása csak az év második felében következhet be – így értékeltek közgazdászok.
Tavaly a bruttó belföldi villamosenergia-fogyasztás 0,9 százalékkal, a lakosság fogyasztása pedig 1 százalékkal mérséklődött 2024-hez képest – közölte hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közölt adatai szerint a villamos energia, a kávé és kakaó ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
Florin Barbu mezőgazdasági tárcavezető bejelentette: a héten törvényjavaslatot terjeszt be, amely 20 százalékra korlátozza az összes élelmiszertermék kereskedelmi árrését, ha az infláció meghaladja az 5 százalékot.
szóljon hozzá!