Képünk illusztráció
Fotó: Gábos Albin
A kötelező lakásbiztosítás (PAD) megszüntetését célzó törvényjavaslatot terjesztett be a parlamentbe Cristi Berea, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, aki szerint az egyik ok, amiért a romániaiak nem biztosítják otthonaikat a törvényben előírt természeti katasztrófák ellen az, hogy fölöslegesnek tartják, mivel „a földrengések, földcsuszamlások és árvizek, bár súlyosak, nem tartoznak a polgárokat leggyakrabban érő katasztrófák közé”.
2024. március 03., 21:222024. március 03., 21:22
A szenátor azzal érvel, hogy jelenleg egy romániai állampolgár nem az általa megítélt legmagasabb kockázati tényező ellen biztosíthatja lakását, hanem kötelező módon a három természeti katasztrófa (földrengés, földcsuszamlás és árvíz) ellen kell biztosítást kötnie.
Az USR kezdeményezése azonban kimondja: minden lakást biztosítani kell valamely (leginkább valószínűsíthető) természeti katasztrófára – tájékoztat az Agerpres által idézett vasárnapi közleményében az alakulat.
„Az emberek úgy érzik, hogy fölöslegesen adják ki a pénzüket a kötelező lakásbiztosításra, ha eleve kötnek egy fakultatív biztosítást, amely amellett, hogy fedez mindent, amit a PAD is, sok más természeti katasztrófa vagy baleset esetén fedezetet nyújt. Románia azon kevés uniós országok egyike, ahol kötelező lakásbiztosítási rendszer van, a tagországok túlnyomó többsége fakultatív rendszereket hozott létre” – idézi a közlemény Cristi Berea szenátort.
A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy városi környezetben a természeti katasztrófák kockázata rendkívül alacsony, emiatt a lakástulajdonosok olyan biztosításokat részesítenek előnyben, amelyek gyakrabban előforduló helyzetekre nyújtanak fedezetet: véletlen árvíz, tűz, ingóságok vagy elektronikus berendezések megsemmisülése stb., ezekre pedig jelenleg csak a fakultatív biztosítások nyújtanak fedezetet, a PAD nem. Emellett számos fakultatív biztosítás kiterjed a földrengésekre és más természeti katasztrófákra is – mutat rá a közlemény.
A jogszabályalkotási kezdeményezés célja tehát a lakásbiztosítási rendszer hatékonyabbá tétele, valamint az állampolgárok mentesítése az alól, hogy gyakorlatilag kétszer fizessenek ugyanazért a dologért – szögezi le az USR.
Romániában a törvények módosítására lenne szükség a kártérítés és lakásbiztosítás terén az egyre gyakoribb viharok miatt – nyilatkozott Dumitru Țiplea Bihar megyei prefektus az Ebihoreanul.ro hírportálnak.
A februári törökországi katasztrófa, majd a Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!