Az idei nagy erősségű romániai földrengések nyomán megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma
Fotó: Facebook/INCDFP
A februári törökországi-szíriai katasztrófa, majd a nem sokkal utána bekövetkezett Gorj megyei földrengés nyomán egyértelműen megugrott a kötelező lakásbiztosítások száma Romániában, és ugyanilyen hatást váltott ki a júniusi Arad megyei nagy erősségű földmozgás is. Viszont az átlag így is alacsony, ráadásul megtörténhet, hogy a hirtelen félelem szülte elővigyázatosság nem bizonyul tartósnak. Ugyanis például hiába követeltek nemrég emberéletet is az árvizek, az élő kötvények száma – törvényi kötelezettség ide vagy oda – máris csökkenésnek indult. Összeállításunkban az egyre sűrűbben jelentkező természeti csapások láttán egyre elengedhetetlenebb lakásbiztosításokat járjuk körül.
2023. július 20., 10:002023. július 20., 10:00
Idén februárban a természeti csapásoktól való félelem vette át a „főszerepet” az energiaválság ellenére valahogy letudott tél, illetve az elhúzódó, emiatt sajnos „megszokottá” váló ukrajnai háború okozta mindennapi aggodalmaktól Romániában. A szörnyű törökországi-szíriai katasztrófa, majd a Gorj megyei és a júniusi Arad megyei, Erdély-szerte, határon túl is érzékelt földmozgások szokatlanul nagy erőssége alaposan ráijesztett a közvéleményre, hogy közben az elmúlt hetekben – a sajnos itthon és külföldön is rendszerint előforduló – árvizek okozzanak riadalmat.
A katasztrófahelyzet, illetve annak „tapintható” közelsége rendszerint ráébreszti az embereket arra, mennyire fontos az elővigyázatosság, ez pedig a lakásbiztosítások piacán is éreztette hatását.
Bizonyára mindez annak is betudható, hogy a romániai földmozgások szerencsére nem okoztak súlyos károkat, és egyelőre az árvizek is csak itt-ott, helyi szinten pusztítottak nálunk (igaz, emberéletet is követelve).
Villámárvíz öntötte el vasárnap az Arad megyei Solymosbucsát; egy, az áradás után eltűntnek nyilvánított személyt holtan találtak meg a házától mintegy öt kilométerre.
Ám a figyelmeztető jelek éppen elég okot adnak arra, hogy a polgárok felelősségteljesen tekintsenek a jövőbe – arról nem is beszélve, hogy törvény is kötelezi őket erre. Amit persze nem tartanak be.
A Kolozs megyei Tordaszentlászló RMDSZ-es polgármestere, Asztalos István például a minap a községben pusztító árvíz kapcsán a Krónikának úgy fogalmazott, a kötelező lakásbiztosítás ellenőrzése szerinte nem a polgármesteri hivatal hatáskörébe tartozik: sem a megyei tanács, sem más hivatalos szerv nem értesítette a polgármesteri hivatalokat arról, hogy ilyen kötelezettségeik is lennének.
Jelentős károkat okozó árvíz sújtotta a Kalotaszeg peremvidékén fekvő Tordaszentlászló község falvait. A felhőszakadás miatt keletkezett ár utakat mosott el, zöldségeskerteket és mezei szántóterületet tett tönkre, és több tíz lakás pincéit árasztotta el.
Pedig a 2008/260-as számú törvény másfél évtizede létezik, és bő egy évtizede lejárt a türelmi határidő is, melyet az alkalmazási módszertan elfogadásának szokásos halogatása miatt tologattak. A jogszabályban pedig világosan leírják: az évente kötelezően fizetendő biztosítási díj rendezésének elmaradása kihágásnak minősül, amelyet a polgármesternek vagy az általa felhatalmazott hivatalos személynek kell megállapítania, és az 100–500 lej közötti pénzbüntetést is neki kell kirónia.
Elvitte az ár a két székelyföldi kistérség, Erdővidék és Sepsiszék közötti közúti kapcsolatot is biztosító hidat a Kovászna megyei Nagyajtán – mondta el az MTI-nek vasárnap Bihari Edömér polgármester.
Mégpedig 2010 óta, amikor a gyakorlatban is bevezették a kötelező lakásbiztosítás (PAD) rendszerét. Az összegeket a természeti csapások elleni biztosítási alap (PAID) kezeli, amelyet anno 12 magántársaság hozott létre a törvény előírásai értelmében.
A biztosítás három természeti csapás: árvíz, földcsuszamlás és földrengés által okozott károk esetén használható fel. Ugyanakkor a kártérítés összege nem haladja meg a 20 ezer (vályogházak esetében 10 ezer) eurót, ami egy pusztító természeti csapás esetén csak a károk töredékét fedezheti, főleg a drága nagyvárosi ingatlanok esetében.
A természeti csapások elleni biztosítási alap (PAID) honlapján néhány kattintással bárki ellenőrizheti, van-e érvényben lévő kötelező lakásbiztosítása. Néhány személyes adat megadása után a rendszer e-mailben küld választ, meglévő kötvény esetén jelezve a számát, érvényességi határidejét, illetve hogy melyik társaság bocsátotta ki. A PAID honlapján online is meg lehet kötni a biztosítást, ugyanakkor felsorolják az immár 17 együttműködő társaságot is.
Eközben nemrég a parlament asztalára került egy, a 2008/260-as törvényt módosító tervezet, mely szerint a kötelező lakásbiztosítás díja 100 lejről 130 lejre emelkedik, viszont a természeti katasztrófák kártérítési összege 20 ezer euró marad. Arra a felvetésre, hogy 20 000 euróból nem lehet kijavítani egy természeti katasztrófában megsérült ingatlan tartószerkezetét, Cristian Roşu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) alelnöke áprilisban azt válaszolta: „ezért kell fakultatív biztosítást is kötni a lakásra”; a kötelező lakásbiztosítás kártérítési összege csak a szükségszerű minimális segítséget nyújtja, és a kölcsönösség elvén működik – tette hozzá.
Aztán február végén az Országos Biztosítók és Viszontbiztosítók Szövetsége (UNSAR) azt közölte, hogy az azt megelőző három hétben átlagosan 170 százalékkal megnőtt a kiadott lakásbiztosítási ajánlatok száma az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Az azonban még kérdéses volt, hogy hány esetben lett az ajánlatból szerződés. Hozzátették: 2023 elején az összesen 9,6 millió lakásból mintegy 7,8 millió nem volt biztosítva. Bár a földrengés az egyik olyan kockázat, amelytől a romániaiak a leginkább féltik az otthonukat, megerősítették, hogy országos szinten a lakások csupán 20 százaléka rendelkezett kötelező biztosítással, fakultatív biztosítása pedig a lakások alig 17 százalékának volt. Utóbbinak előfeltétele a kötelező biztosítás megléte.
A PAID honlapján közölt statisztikák szerint februárban – a török-szíriai, illetve a Gorj megyei földmozgások nyomán – valóban meredeken növekedésnek indult a lakásbiztosítások száma, majd szinttartás következett, hogy júniusban – az Arad megyei epicentrumú földrengés után – ismét szökjön egyet a görbe, a június 21-én jegyzett, 1 978 290 kötvényt jelentő rekordig.
A kötelező lakásbiztosítások számának alakulása 2023-ban
Fotó: Paid.ro/képernyőmentés
Nemrég a Bukarestben székelő Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának RMDSZ-es tagja is arról tájékoztatta lapunkat, hogy a természeti csapások „megmozgatták” a biztosítási piacot, azonban Birtalan József szerint országos szinten még mindig elenyésző a kötelező lakásbiztosítással rendelkezők száma. Kiemelte: annak ellenére is nagyon alacsony, hogy ez törvényileg kötelező és betartatása a polgármesteri hivatalokra hárul. Azonban a szakértő megerősítette: ennek a kötelezettségüknek nem tesznek eleget a polgármesteri hivatalok. „Van elég más bajuk, nem akarnak ilyen ellenőrzésekkel népszerűtlenekké válni” – érzékeltette a valós helyzetet Birtalan József.
Szerinte az emberek sok helyen abban reménykednek, hogy természeti katasztrófa esetén „majd segít az állam”, és felhozta azt a romániai mentalitást is, hogy „velünk nem történhet meg az, amit a televízióban látunk” az ország más vidékeiről. Birtalan szerint ez téves felfogás, hiszen a gyors ütemben változó éghajlat, időjárás miatt hasonló árvizekre gyakrabban kell számítani.
A kedd esti 5,2-es erősségű földrengés több száz házat és középületetet rongált meg az Arad megyei Gyorokon, köztük a helyi kórházat, öt háznak pedig beomlott a teteje vagy a fala.
Eközben például az európai éllovasok között szereplő Magyarországon 75 százalékos a lefedettség – az anyaországban inkább az ingatlanok alulbiztosítottsága jelent gondot, azaz a régi fedezet zömében nincs a lakások időközben megemelkedett értékéhez igazítva.
A kötelező lakásbiztosítás árvízkárok esetén is besegíthet
Fotó: Kovászna megyei prefektúra
Mindez igaz lehet sok romániai ingatlanra is, amelyeket természetesen fakultatív biztosítással is érdemes óvni. Kötelező kirovás egyébként az európai földrészen csak Törökországban és nálunk van, viszont a törökök legalább fele eleget tett kötelezettségének. Kiegészítő védőhálót egyrészt a PAD már említett alacsony fedezete miatt érdemes „kivetni”, másrészt jóval szélesebb körű védelmet lehet igényelni – pénztől függően szinte bármire.
A fakultatív biztosítások tárháza szinte végtelen, személyre szabott ajánlatok kérhetők a táraságoktól. Éppen ezért a díjszabás is széles skálán mozog.
„Állami segítség, amikor a katasztrófavédelem emberei kiszivattyúzzák a vizet a pincékből és a házakból, vagy ha lakhatatlanná válik a ház, a károsultakat iskolákban, sportcsarnokokban, kultúrotthonokban helyezik el, és ivóvizet és konzervet kapnak. Az államtól ennyi várható el, a többi az öngondoskodásé. Magyarán: lakásbiztosítást kell kötni” – érvelt korábban portálunknak Birtalan József.
Riadalmat okoznak az ismétlődő földrengések. Szakács Sándor kutató a Krónikának elmondta: földrengés-előrejelzés nem létezik, de azt a szakemberek meg tudják mondani, hogy az ország különböző térségeiben milyen erősségű földmozgásra lehet számítani.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!