Sokan gondolják azt, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani
Fotó: Haáz Vince
A romániai alkalmazottak 44,5 százaléka másodállásból kénytelen kiegészíteni a jövedelmét az eJobs munkaerő-közvetítő portál friss felmérése szerint. A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei rávilágítanak: a másodállást vállalók 29,5 százaléka egyszerre két helyen dolgozik részmunkaidőben hétfőtől péntekig, 11,2 százalékuk hétfőtől péntekig teljes munkaidőben, hétvégén pedig részmunkaidőben dolgozik, 11,6 százalékuk alkalmanként vállal pluszmunkát, ha éppen több pénzre van szüksége, 3,8 százalékuk pedig csak részmunkaidőben, de több helyen dolgozik.
2023. május 17., 12:582023. május 17., 12:58
„Nem meglepő, hogy a pénz a fő ok, amiért a romániai alkalmazottak másodállást vállalnak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy 10 válaszadóból közel 6 nem keres eleget a főállásából ahhoz, hogy fedezze a havi kiadásait. További okként azt adták meg, hogy vagy pénzt kell félretenniük egy, a következő időszakban esedékes nagyobb vásárlásra, vagy azt, hogy szeretnének szakterületet váltani, és megpróbálnak egy másik iparágban dolgozni, hogy lássák, mi fekszik jobban, vagy azt, hogy pályájuk elején járnak, sok szabadidejük van, és azt szeretnék kihasználni, hogy többet keressenek.
– értékelte a felmérés eredményeit Ana Călugăru, az eJobs kommunikációs vezetője.
Kell a plusz pénz – ez a vezető ok a két munkahelyen dolgozó romániai alkalmazottak körében az eJobs állásközvetítő szakportál friss felmérése szerint.
Arra a kérdésre, hogy mennyi pluszpénzt keresnek másodállásukkal, 38,7 százalék mondta azt, hogy a főállásukban megkeresett összeg 20–30 százalékával pótolják még ki a családi büdzsét, 18,8 százalék 30–40 százalékkal, 14,9 százalék 40–50 százalékkal, 9,9 százalék pedig több mint 50 százalékkal egészíti ki jövedelmét. 13,4 százalékuk számára a második munkahely a fizetés megduplázását jelenti, míg 4,3 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, hogy a részmunkaidős vagy hétvégi munka jobban fizet, mint a főállás.
9,6 százalék legfeljebb 6 hónapig tudná ezt megtenni, 17,4 százalék pedig úgy látja, hogy akár egy évig is hajlandó lenne kompromisszumot kötni. A felmérésben résztvevők a fő hátrányokat abban látják, hogy egyrészt nem tudnak mindkét munkahelyen úgy teljesíteni, ahogy kellene, másrészt nem marad idejük a magánéletükre, de azt is felhozzák, hogy kimerültnek érzik magukat, és attól tartanak, az egészségükre is hatással lesz” – magyarázta Ana Călugăru.
További 12,1 százalék tenné ezt, ha már nem tudná fenntartani a munka és a magánélet egyensúlyát, és ugyanennyien maradnának az egyik munkahelyen, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
Ugyanakkor 7,4 százaléknak már van egy terve, és feladja, amint összegyűl a pénz egy tervezett nagyobb vásárlásra. Ugyanennyien tisztában vannak azzal, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani, míg 21,1 százalék szerint nincs okuk arra, hogy egy munkahelyen maradjanak.
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik.
„A felmérésben azokon kívül, akiknek már két vagy több munkahelyük van, olyan munkavállalók is részt vettek, akiknek egy munkahelyük van, de
míg 34 százalék elismeri, hogy szüksége lenne a plusz jövedelemre, de nem tudja, hogy megbirkózna-e a megnövekedett terheléssel. 25,2 százalék válaszolt úgy, hogy nem szándékozik változtatni ezen a téren” – árulta még el Ana Călugăru.
A felmérést 2023 áprilisa és májusa között végezték 1350 fős mintán.
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez még csak kezdet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt intézkedéssel készül csökkenteni a kormánykoalíció a villamos energia árát – jelentette be kedden az energiaügyi miniszter. A hatósági árplafon kivezetése és az áfa megemelése miatt sok esetben megkétszereződött az energia fogyasztói ára.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!