Váltáskényszerben. Nagyon sok alkalmazott inkább vált, mintsem béremelést kérne
Fotó: Pexels.com
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik. Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő szerint a jövőtől való aggodalom is váltásra készteti az alkalmazottak egy részét, úgy érzik, muszáj jobban fizető állást keresniük, különben nem birkóznak meg a növekvő inflációval, nem tudják fizetni a télre várt magas energiaszámlákat.
2022. augusztus 22., 08:542022. augusztus 22., 08:54
Tízből öt munkavállaló legalább egyszer munkahelyet váltott az elmúlt két évben, derül ki az eJobs Románia állásközvetítő platform legfrissebb felméréséből. A kutatás eredményei szerint azok, akik új állást kerestek, arra hivatkoztak, hogy nagyobb fizetést akartak, illetve túl nagy volt a régi munkahelyükön a megterhelés.
A munkahelyet váltók egyharmada pedig azért volt kénytelen új állás után nézni, mert a korábbi munkaadójuk elbocsátotta őket. A válaszadók 40 százaléka állítja, hogy 2019 óta nem váltott munkahelyet, amit a világjárvány és az azt követő gazdasági következmények által teremtett zavaros helyzetben a stabilitás iránti fokozott igény motivált.
Az eJobs elemzése szerint a romániai munkaerőpiacon jelenleg nagy a kereslet, így könnyen lehet váltani, ám a többség ezt mégis csak jól megalapozott indokkal lépi meg: magasabb fizetést, rugalmasabb munkaidőt, karrierépítési lehetőséget választanak, vagy rákényszeríti őket az elbocsátás.
„Máskülönben elég nehéz új jelentkezőket bevonzani, mert kevesen akarnak váltani, ha a munkaadók nem rukkolnak elő egy nagyon vonzó ajánlattal” – idézte a közlemény Raluca Dumitrát, a legnagyobb romániai álláskereső platform marketingvezetőjét.
Szakemberek szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt két évben munkahelyet váltók 40 százalékát a magasabb fizetés motiválta, 14 százalékuk a megterhelésre panaszkodott, 12 százalék pedig azért keresett más munkát, mert már nem szerette azt, amit addig végzett. 27 százalékukat eközben elbocsátották, 3 százalék pedig azért nézett új állás után, mert a munkáltató nem volt hajlandó biztosítani a távmunka lehetőségét.
Jó részük az elbocsátottak közül került ki, akik elvesztették az ágazat stabilitásába vetett bizalmukat. A gazdasági kontextus és a stabilitás iránti igény visszatérő elemként jelenik meg az ilyen karrierváltásról szóló döntésben, mivel ritkán fordul elő, hogy egy másik munkahely keresésekor ilyen sokan egy teljesen új iparágban szeretnének dolgozni” – vonta le a következtetést Raluca Dumitra.
A Cristinaprofeanu.ro állásközvetítő ügynökség felméréséből eközben arra derült fény, hogy a romániai alkalmazottak 70 százaléka legalább 20 százalékkal nagyobb bért szeretne, de a fizetésemelés kérése helyett inkább munkahelyet vált. „Ez egy paradox helyzet. Sok munkavállaló arra hivatkozva vált állást, hogy kevés a bére, de még csak meg sem próbál nagyobb fizetést kérni a munkaadójától” – állapította meg Cristina Profeanu, a felmérést végző ügynökség vezetője.
A humánerőforrás-szakértő elmondta, a munkaadók nagy része nem fizetésemeléssel, hanem rugalmas munkaidővel, a pihenőszabadság növelésével, ajándékutalványokkal, szakmai képzéssel és a távmunka lehetőségével próbálja megtartani az értékes alkalmazottjait. Emlékeztetett arra, hogy Romániában jelentősen csökkent a munkavállalók száma, a 2019-ben nyilvántartott 4,2 millióról a 2021-ben jegyzett 3,8 millióra.
„Világos és elérhető célokat kell kitűzniük a beosztottak számára, ugyanakkor rugalmas munkaidőt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az alkalmazottaknak a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartását” – nyilatkozta Cristina Profean.
„Az emberek elveszítették a türelmüket, akik a pandémia alatt még kivártak, most sorozatban nyújtják be a felmondásukat” – erősítette meg a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő is.
Kifejtette: meglepő módon a nyári hónapokban is sokan váltanak, holott korábban ez az időszak a szabadságolásról, a vakációról szólt, és csak szeptemberben gondolkodtak el a munkavállalók az esetleges váltáson. A humánerőforrás-szakértő szerint a fluktuáció hátterében több tényező áll. Egyrészt nagyon kevés a képzett, jó munkaerő a piacon, folyamatosan zajlik a vadászat a szakemberekért, a meghirdetett állásokra egyre kevesebben jelentkeznek.
Fotó: 123RF
Másik oldalon érzékelhető a pánik, hogy lépni kell, nagyobb fizetésre van szükség, az alkalmazottak attól tartanak, hogy ősztől nagymértékben megnőnek a kiadásaik, a magas energiaszámlák megterhelik a családi költségvetést.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Hozzátette: sok munkaadó ugyanakkor nem tudja legalább a 15 százalékosra elővetített infláció mértékében emelni a béreket, mert ez elég nagy megterhelést jelent egy nagyobb létszámú vállalatnál.
„Az elmúlt időszakban, ha a cég nem tudta bevállalni az általános fizetésemelést, inkább a kulcsemberekre koncentrált, és őket próbálta megtartani. A költségvetés előre megvan, az alapján tudják, mit tudnak bevállalni, viszont gondot jelent, ha valakinek ellenajánlatot kell adni, és a korábbi bére kétszeresét kéri. Az is segít, hogy az étkezési utalványokat megemelték 30 lejre, ez 600 lej pluszjövedelmet jelent, ha havi 20 napot dolgozik a munkavállaló” – fejtette ki Vitályos Erzsébet.
Ő maga azt tapasztalta, általában felteszik a kérdést a távozó alkalmazottnak, hogy miért nem jelezte korábban elégedetlenségét, ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy kivártak, megértették, hogy a pandémia alatt visszaesett a piac, de ha az idei év első negyedében sem kaptak béremelést, új lehetőségek után néztek.
Ha érzékelik is az elégedetlenséget, de nincs fedezet béremelésre, akkor a cég elveszítheti az embereit. Általában a multinacionális cégek ígérnek akkora bért, amit egy kisebb hazai cég már nem tud megadni, különösen, ha erre nem is volt felkészülve” – részletezte Vitályos Erzsébet.
Arra is kitért, a fiatal munkavállalók hatékonyabban tárgyalnak, a mostani negyvenesek még ahhoz vannak szokva, hogy ha valaki keményen dolgozik, a munkaadója majd megjutalmazza, és úgyis megemeli a bérét, ám a valóság az, hogy ha nem kéri, ez ritkán történik meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!