Váltáskényszerben. Nagyon sok alkalmazott inkább vált, mintsem béremelést kérne
Fotó: Pexels.com
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik. Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő szerint a jövőtől való aggodalom is váltásra készteti az alkalmazottak egy részét, úgy érzik, muszáj jobban fizető állást keresniük, különben nem birkóznak meg a növekvő inflációval, nem tudják fizetni a télre várt magas energiaszámlákat.
2022. augusztus 22., 08:542022. augusztus 22., 08:54
Tízből öt munkavállaló legalább egyszer munkahelyet váltott az elmúlt két évben, derül ki az eJobs Románia állásközvetítő platform legfrissebb felméréséből. A kutatás eredményei szerint azok, akik új állást kerestek, arra hivatkoztak, hogy nagyobb fizetést akartak, illetve túl nagy volt a régi munkahelyükön a megterhelés.
A munkahelyet váltók egyharmada pedig azért volt kénytelen új állás után nézni, mert a korábbi munkaadójuk elbocsátotta őket. A válaszadók 40 százaléka állítja, hogy 2019 óta nem váltott munkahelyet, amit a világjárvány és az azt követő gazdasági következmények által teremtett zavaros helyzetben a stabilitás iránti fokozott igény motivált.
Az eJobs elemzése szerint a romániai munkaerőpiacon jelenleg nagy a kereslet, így könnyen lehet váltani, ám a többség ezt mégis csak jól megalapozott indokkal lépi meg: magasabb fizetést, rugalmasabb munkaidőt, karrierépítési lehetőséget választanak, vagy rákényszeríti őket az elbocsátás.
„Máskülönben elég nehéz új jelentkezőket bevonzani, mert kevesen akarnak váltani, ha a munkaadók nem rukkolnak elő egy nagyon vonzó ajánlattal” – idézte a közlemény Raluca Dumitrát, a legnagyobb romániai álláskereső platform marketingvezetőjét.
Szakemberek szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy az elmúlt két évben munkahelyet váltók 40 százalékát a magasabb fizetés motiválta, 14 százalékuk a megterhelésre panaszkodott, 12 százalék pedig azért keresett más munkát, mert már nem szerette azt, amit addig végzett. 27 százalékukat eközben elbocsátották, 3 százalék pedig azért nézett új állás után, mert a munkáltató nem volt hajlandó biztosítani a távmunka lehetőségét.
Jó részük az elbocsátottak közül került ki, akik elvesztették az ágazat stabilitásába vetett bizalmukat. A gazdasági kontextus és a stabilitás iránti igény visszatérő elemként jelenik meg az ilyen karrierváltásról szóló döntésben, mivel ritkán fordul elő, hogy egy másik munkahely keresésekor ilyen sokan egy teljesen új iparágban szeretnének dolgozni” – vonta le a következtetést Raluca Dumitra.
A Cristinaprofeanu.ro állásközvetítő ügynökség felméréséből eközben arra derült fény, hogy a romániai alkalmazottak 70 százaléka legalább 20 százalékkal nagyobb bért szeretne, de a fizetésemelés kérése helyett inkább munkahelyet vált. „Ez egy paradox helyzet. Sok munkavállaló arra hivatkozva vált állást, hogy kevés a bére, de még csak meg sem próbál nagyobb fizetést kérni a munkaadójától” – állapította meg Cristina Profeanu, a felmérést végző ügynökség vezetője.
A humánerőforrás-szakértő elmondta, a munkaadók nagy része nem fizetésemeléssel, hanem rugalmas munkaidővel, a pihenőszabadság növelésével, ajándékutalványokkal, szakmai képzéssel és a távmunka lehetőségével próbálja megtartani az értékes alkalmazottjait. Emlékeztetett arra, hogy Romániában jelentősen csökkent a munkavállalók száma, a 2019-ben nyilvántartott 4,2 millióról a 2021-ben jegyzett 3,8 millióra.
„Világos és elérhető célokat kell kitűzniük a beosztottak számára, ugyanakkor rugalmas munkaidőt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi az alkalmazottaknak a munka és a magánélet egyensúlyának fenntartását” – nyilatkozta Cristina Profean.
„Az emberek elveszítették a türelmüket, akik a pandémia alatt még kivártak, most sorozatban nyújtják be a felmondásukat” – erősítette meg a Krónika megkeresésére Vitályos Erzsébet humánerőforrás-szakértő is.
Kifejtette: meglepő módon a nyári hónapokban is sokan váltanak, holott korábban ez az időszak a szabadságolásról, a vakációról szólt, és csak szeptemberben gondolkodtak el a munkavállalók az esetleges váltáson. A humánerőforrás-szakértő szerint a fluktuáció hátterében több tényező áll. Egyrészt nagyon kevés a képzett, jó munkaerő a piacon, folyamatosan zajlik a vadászat a szakemberekért, a meghirdetett állásokra egyre kevesebben jelentkeznek.
Fotó: 123RF
Másik oldalon érzékelhető a pánik, hogy lépni kell, nagyobb fizetésre van szükség, az alkalmazottak attól tartanak, hogy ősztől nagymértékben megnőnek a kiadásaik, a magas energiaszámlák megterhelik a családi költségvetést.
– osztotta meg velünk tapasztalatait a szakértő. Hozzátette: sok munkaadó ugyanakkor nem tudja legalább a 15 százalékosra elővetített infláció mértékében emelni a béreket, mert ez elég nagy megterhelést jelent egy nagyobb létszámú vállalatnál.
„Az elmúlt időszakban, ha a cég nem tudta bevállalni az általános fizetésemelést, inkább a kulcsemberekre koncentrált, és őket próbálta megtartani. A költségvetés előre megvan, az alapján tudják, mit tudnak bevállalni, viszont gondot jelent, ha valakinek ellenajánlatot kell adni, és a korábbi bére kétszeresét kéri. Az is segít, hogy az étkezési utalványokat megemelték 30 lejre, ez 600 lej pluszjövedelmet jelent, ha havi 20 napot dolgozik a munkavállaló” – fejtette ki Vitályos Erzsébet.
Ő maga azt tapasztalta, általában felteszik a kérdést a távozó alkalmazottnak, hogy miért nem jelezte korábban elégedetlenségét, ilyenkor gyakran azt a választ kapják, hogy kivártak, megértették, hogy a pandémia alatt visszaesett a piac, de ha az idei év első negyedében sem kaptak béremelést, új lehetőségek után néztek.
Ha érzékelik is az elégedetlenséget, de nincs fedezet béremelésre, akkor a cég elveszítheti az embereit. Általában a multinacionális cégek ígérnek akkora bért, amit egy kisebb hazai cég már nem tud megadni, különösen, ha erre nem is volt felkészülve” – részletezte Vitályos Erzsébet.
Arra is kitért, a fiatal munkavállalók hatékonyabban tárgyalnak, a mostani negyvenesek még ahhoz vannak szokva, hogy ha valaki keményen dolgozik, a munkaadója majd megjutalmazza, és úgyis megemeli a bérét, ám a valóság az, hogy ha nem kéri, ez ritkán történik meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!