Sokan gondolják azt, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani
Fotó: Haáz Vince
A romániai alkalmazottak 44,5 százaléka másodállásból kénytelen kiegészíteni a jövedelmét az eJobs munkaerő-közvetítő portál friss felmérése szerint. A közvélemény-kutatás szerdán közzétett eredményei rávilágítanak: a másodállást vállalók 29,5 százaléka egyszerre két helyen dolgozik részmunkaidőben hétfőtől péntekig, 11,2 százalékuk hétfőtől péntekig teljes munkaidőben, hétvégén pedig részmunkaidőben dolgozik, 11,6 százalékuk alkalmanként vállal pluszmunkát, ha éppen több pénzre van szüksége, 3,8 százalékuk pedig csak részmunkaidőben, de több helyen dolgozik.
2023. május 17., 12:582023. május 17., 12:58
„Nem meglepő, hogy a pénz a fő ok, amiért a romániai alkalmazottak másodállást vállalnak. A felmérés eredményei azt mutatják, hogy 10 válaszadóból közel 6 nem keres eleget a főállásából ahhoz, hogy fedezze a havi kiadásait. További okként azt adták meg, hogy vagy pénzt kell félretenniük egy, a következő időszakban esedékes nagyobb vásárlásra, vagy azt, hogy szeretnének szakterületet váltani, és megpróbálnak egy másik iparágban dolgozni, hogy lássák, mi fekszik jobban, vagy azt, hogy pályájuk elején járnak, sok szabadidejük van, és azt szeretnék kihasználni, hogy többet keressenek.
– értékelte a felmérés eredményeit Ana Călugăru, az eJobs kommunikációs vezetője.
Kell a plusz pénz – ez a vezető ok a két munkahelyen dolgozó romániai alkalmazottak körében az eJobs állásközvetítő szakportál friss felmérése szerint.
Arra a kérdésre, hogy mennyi pluszpénzt keresnek másodállásukkal, 38,7 százalék mondta azt, hogy a főállásukban megkeresett összeg 20–30 százalékával pótolják még ki a családi büdzsét, 18,8 százalék 30–40 százalékkal, 14,9 százalék 40–50 százalékkal, 9,9 százalék pedig több mint 50 százalékkal egészíti ki jövedelmét. 13,4 százalékuk számára a második munkahely a fizetés megduplázását jelenti, míg 4,3 százalékuk pedig egyenesen azt mondta, hogy a részmunkaidős vagy hétvégi munka jobban fizet, mint a főállás.
9,6 százalék legfeljebb 6 hónapig tudná ezt megtenni, 17,4 százalék pedig úgy látja, hogy akár egy évig is hajlandó lenne kompromisszumot kötni. A felmérésben résztvevők a fő hátrányokat abban látják, hogy egyrészt nem tudnak mindkét munkahelyen úgy teljesíteni, ahogy kellene, másrészt nem marad idejük a magánéletükre, de azt is felhozzák, hogy kimerültnek érzik magukat, és attól tartanak, az egészségükre is hatással lesz” – magyarázta Ana Călugăru.
További 12,1 százalék tenné ezt, ha már nem tudná fenntartani a munka és a magánélet egyensúlyát, és ugyanennyien maradnának az egyik munkahelyen, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
Ugyanakkor 7,4 százaléknak már van egy terve, és feladja, amint összegyűl a pénz egy tervezett nagyobb vásárlásra. Ugyanennyien tisztában vannak azzal, hogy ha nem tudnának otthonról dolgozni, akkor képtelenség lenne két munkahelyet fenntartani, míg 21,1 százalék szerint nincs okuk arra, hogy egy munkahelyen maradjanak.
A romániai munkavállalók fele váltott munkahelyet az elmúlt két évben, az alkalmazottak 70 százaléka pedig béremelés kérése helyett inkább új állást keresett, derül ki a napokban közzétett felmérésekből. Idén ez a jelenség tovább fokozódik.
„A felmérésben azokon kívül, akiknek már két vagy több munkahelyük van, olyan munkavállalók is részt vettek, akiknek egy munkahelyük van, de
míg 34 százalék elismeri, hogy szüksége lenne a plusz jövedelemre, de nem tudja, hogy megbirkózna-e a megnövekedett terheléssel. 25,2 százalék válaszolt úgy, hogy nem szándékozik változtatni ezen a téren” – árulta még el Ana Călugăru.
A felmérést 2023 áprilisa és májusa között végezték 1350 fős mintán.
Meg is változtatta meg nem is a koronavírus-világjárvány a munkavégzési szokásainkat, a munkához való hozzáállásunkat: a Krónikának nyilatkozó munkaerőpiaci szakértő szerint ez még csak kezdet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aki ma megtakarított pénzzel rendelkezik, könnyen szembesül a kérdéssel: bankban tartsa, állampapírba tegye, euróban őrizze, vagy hosszabb távú befektetésben gondolkodjon.
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!