
Orosz szál? Burduja az állítólagos orosz veszély miatt ellenzi az MVM és az E.On közötti tranzakciót
Fotó: Sebastian Burduja/Facebook
Továbbra is az „oroszveszélytől” tart Sebastian Budruja román energiaügyi miniszter, ezért ellenzi, hogy a magyar MVM átvegye a német E.ON romániai földgázüzletágát.
2025. január 27., 11:412025. január 27., 11:41
Erről ő maga beszélt vasárnap a Digi 24 hírcsatornának.
Burduját arról kérdezték, hogy miért ellenzi nyíltan, hogy az MVM átvegye az E-ON romániai érdekeltségeit.
Ez, ha úgy tetszik, egy olyan cég, amely áramot és gázt vásárol, és a számlát hazaküldi. Ebből pedig haszonra tesz szert” – mondta Sebastian Burduja. Hozzátette, szerinte a tranzakció több kérdést is felvet.

Méltányos energiaárakra van szükség Európában, és ehhez az összes tagállamnak teljesítenie kell a hálózat-összekapcsolási kötelezettségeit, ahogyan azt Románia is megtette – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Tehát lehet duplázni, triplázni, de nem jön ki a tíz-tizenkétszerese. Továbbá az általunk elemzett, az MVM és az E-ON Furnizare közötti szerződésben a magyar cég fenntartja magának a jogot, hogy az átvett részvényeket harmadik félnek értékesítse, akár az Európai Unión kívül is” – mondta Burduja.

Szánalmasnak minősítette Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a román energiaügyi minisztérium szerdai közleményét, amelyben jelezte, hogy ellenőrző hatósághoz fordul, miután a német E.ON romániai érdekeltségeit a&
Hozzátette, hogy
„Mindezek olyan fenntartások, amelyeket a közvetlen külföldi befektetéseket vizsgáló bizottságban fognak megvitatni, amely Magyarországon, Ausztriában és Spanyolországban is létezik, és amely korábban Romániában is utasított már el ügyleteket, Spanyolországban pedig pontosan ugyanez a bizottság utasított el egy vasúti társaság magyar cég általi felvásárlására irányuló ügyletet, amely az MVM-mel azonos csoporthoz tartozik. Van precedens” – tette hozzá Burduja.

Románia spanyol mintára, nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar MVM vásárolja meg a német E.ON energiacég romániai érdekeltségét – jelentette ki a Financial Times-nak nyilatkozva Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!