
A tarnicai vízerőmű költségeit korábban egymilliárd euróra becsülték
Fotó: Pixabay.com
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő vállalatának részvényesei jóváhagyták kedden a többségében román állami tulajdonú Hidroelectrica és a szintén állami tulajdonban lévő francia energiaóriás, az Électricité de France (EDF) közötti partnerséget a még a Ceaușescu-korszakban megálmodott erdélyi szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében.
2026. január 27., 20:082026. január 27., 20:08
2026. január 27., 20:312026. január 27., 20:31
A részvényesek közgyűlése jóváhagyta, hogy a Hidroelectrica, illetve az EDF Power Solutions International közös vállalkozást (Joint Venture Company – JVC) hozzon létre, 50-50%-os részesedéssel, a Kolozs megyei tarnicai projekt fejlesztése céljából.
Az EDF a partnerség feltételeként szabta, hogy Románia garantálja az állami támogatást a vízerőmű működtetési szakaszában, miután üzembe helyezik – számolt be a Profit.ro portál. Mindezt olyan körülmények között, hogy Romániában 2014 óta hatályban van egy kormányrendelet, amely hathatós támogatási intézkedéseket ír elő a 15 MW feletti beépített kapacitású hasonló vízerőműprojektek számára.
Jelenleg a projekt első fázisának, az előzetes megvalósíthatósági tanulmánynak a költségeit a Hidroelectrica és az EDF 400 000 euróra becsüli, a 2. fázis – azaz a megvalósíthatósági tanulmány és a fejlesztés – költségeit pedig 30 millió euróra a végleges beruházási döntésig.
Mint ismeretes, az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő vízerőmű-gigaprojektet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták-akarják megvalósítani.
Az elmúlt időszakban többször felmerült, hogy egy japán és egy francia óriásvállalat is érdeklődik a megvalósítás módozatai, egy lehetséges együttműködés irányában. A francia EDF-et Európa legnagyobb energiaszolgáltatójának nevezték, a kontinens elektromosáram-előállításának több mint 16 százaléka hozzá köthető. A japán Itochu pedig a nukleáris energiában érdekelt, több mint 180 ezer embert foglalkoztat, bevételei pedig elérik a 90 milliárd amerikai dollárt, ami Románia bruttó hazai termékének több mint negyede.
Mint ismeretes, a szivattyús-tározós vízerőmű működési elve szerint két tavat hoznak létre, az egyiket magasabban, mint a másikat. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. A korábbi tervek szerint a nagy vízerőmű 1000 MW teljesítményű lenne – egy ilyen létesítmény megépítése Románia jelenlegi energetikai stratégiájában is szerepel, 2035-ös megvalósítási dátummal.
A Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent.
A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.

Egy japán és egy francia óriásvállalat továbbra is érdeklődik a Románia legfontosabb energetikai beruházásának tartott tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű projektje iránt.
Miközben 2024-ben még úgy számoltak, hogy Románia 11 év múlva teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, a CFA elemzői most már úgy látják, nemhogy közeledett volna, egyenesen távolodott az euróövezethez való csatlakozás várható időpontja.
A nagy januári hideg miatt erőteljesebben kell fűteni a melegházakat, fóliasátrakat, ezért várhatóan drágábbak lesznek a korai, idény eleji zöldségek.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a progresszív adózás bevezetéséhez legalább egy évre lenne szükség, ám Románia a jelenlegi helyzetben még nem áll készen egy ilyen lépésre.
146,03 milliárd lejes deficittel zárta a 2025-ös évet a központi költségvetés – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium. Ez minden idők második legnagyobb hiánya a 2024-es választási szuperévben regisztrált 152,72 milliárd lejes deficit mögött.
A tavalyi év folyamán 83 232 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 0,27 százalékkal többet, mint 2024-ben – derül ki az Országos Cégnyilvántartási Hivatal (ONRC) hétfőn közölt adataiból.
A Mercosur-megállapodás körüli viták mély törésvonalakat tártak fel Románia politikai és szakmai köreiben. A LAPAR gazdaszervezet szerint az egységes nemzeti álláspont hiánya súlyosan rontja a román mezőgazdaság versenyképesség&a
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
szóljon hozzá!