Forró paradoxon. Miközben előnyben részesítjük a megújuló energiát, visszaüthet a túltermelés
Fotó: Pixabay
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, az energetikai egyensúly egyre sűrűbben tapasztalt kibillenése, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is. A napelemes áram-előállítás térhódítását a tárolókapacitás növelése kellene hogy kísérje, illetve a fogyasztás észszerű növelése, hogy kordában lehessen tartani az áram árát.
2024. május 08., 09:592024. május 08., 09:59
Április folyamán többször negatív tartományba süllyedt, rekordokat döntött az elektromos áram ára az energiatőzsdén, akárcsak most, a május elsejét és az ortodox húsvétot felölelő napokban, hosszú hétvégén Romániában. Ilyenkor a „feje tetejére áll” a világ: nem az áramtermelők kapnak pénzt, hanem nekik kell fizetniük az általuk előállított energia átvételéért.
Ilyenkor az áram nagyon olcsóvá vagy akár ingyenessé is válhat, ami első hallásra nagyon jó hírnek tűnhet. Viszont a rendszerben fennálló egyensúly gyakori kibillenése bizony éppen ellenkező hatást gyakorolhat nemcsak a nagy piaci szereplők, hanem a lakossági fogyasztók számára is.
Bár a fogyasztáscsökkenés annak is betudható, hogy a lakosság egy része megértette az energiatakarékosság fontosságát, szakértők szerint nem az örömteli fejlemények nyomják a legtöbbet a latban: sajnos leginkább a gazdasági szereplők megfogyatkozása okozza. Dana Dărăban, az energiavállalatok szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója nemrég egy konferencián úgy fogalmazott,
„Ha úgy kell termelj, hogy mínuszba mész, egyetlen befektető számára sem pozitív kicsengésű hír, nekünk pedig ahhoz, hogy versenyképes árakat kínáljunk a fogyasztóknak, minél szélesebb körű termelői kínálatra van szükségünk” – jelentette ki a Hotnews hírportál összeállítása szerint. A szakember hozzátette: az egyensúly kibillenése újabb és újabb problémákat, költségeket generál, amelyek bizony a lakosság pénztárcájára is kihatnak.
Fotó: Pinti Attila
Ez ma még igen drága megoldás, de Dana Dărăban szerint rohamosan fejlődik a technológia, ami költségcsökkenést is eredményez. Viszont már most úgy kellene összeállítani a napelemes háztartási kiserőművek beszerzését támogató programokat, hogy azok szigetüzemű (akkumulátoros) vagy hibrid komponenseket is tartalmazzanak, azaz energiatárolásra is ösztökéljék a lakosságot.
Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.
Egyetért ezzel Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke is. Nemrég arra figyelmeztetett, hogy a negatív vagy nulla közeli áramár eredményeképpen le kell állítani bizonyos, nehezen újraindítható termelőegységeket, amelyek ezáltal kevesebb időt működnek, ezzel pedig kevésbé kifizetődővé válnak, azaz pluszköltséget generálnak, amit rendszerint megérez a lakossági fogyasztó is.
A szakember szerint be kell vállalni a tárolókapacitás növelésével járó kiadásokat, legyen szó akkumulátorokról, hidrogén „bevetéséről” vagy szivattyús vízerőművekről. Ugyanis ez még mindig jobban megérheti, mint az egyre sűrűbben tapasztalt negatív árak okozta pluszterhek, melyek állandósuló árnövekedést eredményezhetnek.
A minap Sebastian Burduja is érintette a témát, viszont az energiaügyi miniszter máshogy is megközelítette:
Ehhez azonban kormányszintű stratégiára van szükség, mellyel az ipari szereplőket, a nagy áramfogyasztókat bátorítanák. Ugyanakkor a tárcavezető is az energiatárolási kapacitás növelését szorgalmazta.
„Az érintett hatóságokkal együtt arra törekedünk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat, bátorítsuk a tárolási kapacitás növelését és a szivattyús vízerőművek létesítését. Persze az akkumulátortelepítés gyorsabban menne, mint például a tarnicai vízerőmű megépítése, de mindenre megoldást kell találni” – jelentette ki a Hotnews által idézett Burduja.
Fotó: Pinti Attila
Mint ismeretes, a tárcavezető által említett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű évtizedek óta ötletelések-tervezgetések tárgya, a közelmúltban pedig hol felkapták, majd ismét elsüllyesztették a rendkívül költséges elképzelést. Az először az 1970-es években kiötlött energetikai óriásberuházást a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
A Burduja által is felkarolt elképzelés szerint két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”.
„Természetes akkumulátor” – jellemezte a miniszter. Tavaly októberben versenytárgyalást írtak ki a gigaprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ám mivel senki nem jelentkezett, januárban törölték. Viszont azon nyomban új közbeszerzési eljárást indítottak, amelynek jelentkezési határidejét először márciusról április végére tolták, nemrég pedig újfent hosszabbítottak május 30-ig, állítólag egy komoly érdeklődő kérésére.
Egyébként múlt vasárnap – az ortodox húsvét vasárnapján – újabb negatív rekordot döntött az áramfogyasztás mértéke Romániában: 13 óra 56 perckor 2896 megawattra csökkent a Transelectrica adatai szerint. Az ezt megelőző években az ipari fogyasztók túlsúlya miatt évszaktól függetlenül 8000 megawatt körül alakult az áramfelhasználás.
A hosszú évek óta nem tapasztalt alacsony fogyasztás az országos hálózatból vett áramra vonatkozik, tehát a valós fogyasztás ennél akár több száz MW-tal nagyobb lehet, hiszen a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek – akiknek száma már jócskán meghaladta a 100 ezret – közben a saját maguk által előállított energiát fogyasztották. A prosumerek jelenleg már több mint 1500 MW-os termelési összkapacitással rendelkeznek.
Közben szintén ritkaságszámba menő történés volt, hogy egy időre az ipari méretű naperőművek váltak az ország legfőbb áramtermelőjévé. A negatív fogyasztási rekord beálltakor a termelés is alacsony, 3053 MW volt, ebből pedig 933 MW-ot tettek ki a napelemparkok, amivel arányait tekintve az első számú forrássá léptek elő.
Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.
Anyajuhok és üszők vásárlására dolgozott ki pénzügyi támogatási csomagot a bukaresti Agrár- és Vidékfejlesztési Minisztérium (MADR). A tervezetről Adrian Pintea államtitkár számolt be az AGRO TV műsorában.
Jelentős változásokon megy keresztül a gépjárműadó 2026. január 1-től Romániában. A gépkocsikra kivetett adót új alapokra helyezik: figyelembe veszi a környezetvédelmi besorolást, valamint új számítási mutatókat is tartalmaz.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfői közlése szerint júliusban 5,8 százalékos volt a munkanélküliségi ráta Romániában.
A munkaerő-foglalkoztatási ügynökség szerint közel 800 betöltetlen állás van Arad megyében, de a munkanélküliségi arány több mint duplája lett a 2024 januári adathoz képest.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
szóljon hozzá!