Hirdetés

Mire alaposan beizzítottuk a napelemeket, lehűt minket a negatív áramár

Forró paradoxon. Miközben előnyben részesítjük a megújuló energiát, visszaüthet a túltermelés •  Fotó: Pixabay

Forró paradoxon. Miközben előnyben részesítjük a megújuló energiát, visszaüthet a túltermelés

Fotó: Pixabay

Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, az energetikai egyensúly egyre sűrűbben tapasztalt kibillenése, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is. A napelemes áram-előállítás térhódítását a tárolókapacitás növelése kellene hogy kísérje, illetve a fogyasztás észszerű növelése, hogy kordában lehessen tartani az áram árát.

Páva Adorján

2024. május 08., 09:592024. május 08., 09:59

Április folyamán többször negatív tartományba süllyedt, rekordokat döntött az elektromos áram ára az energiatőzsdén, akárcsak most, a május elsejét és az ortodox húsvétot felölelő napokban, hosszú hétvégén Romániában. Ilyenkor a „feje tetejére áll” a világ: nem az áramtermelők kapnak pénzt, hanem nekik kell fizetniük az általuk előállított energia átvételéért.

Ez a visszás helyzet akkor alakul ki, amikor a hagyományos erőművek mellett dübörög a megújulóenergia-termelés (bizonyos időközönként, értelemszerűen nappal, jő időben), viszont a fogyasztás mértéke mélyponton van az országban.

Hirdetés

Ilyenkor az áram nagyon olcsóvá vagy akár ingyenessé is válhat, ami első hallásra nagyon jó hírnek tűnhet. Viszont a rendszerben fennálló egyensúly gyakori kibillenése bizony éppen ellenkező hatást gyakorolhat nemcsak a nagy piaci szereplők, hanem a lakossági fogyasztók számára is.

Amikor nem jó az olcsó vagy az ingyenes

Bár a fogyasztáscsökkenés annak is betudható, hogy a lakosság egy része megértette az energiatakarékosság fontosságát, szakértők szerint nem az örömteli fejlemények nyomják a legtöbbet a latban: sajnos leginkább a gazdasági szereplők megfogyatkozása okozza. Dana Dărăban, az energiavállalatok szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója nemrég egy konferencián úgy fogalmazott,

a negatív áramárakról szóló hírek hiába tűnnek annak, egyáltalán nem pozitív töltetűek.

„Ha úgy kell termelj, hogy mínuszba mész, egyetlen befektető számára sem pozitív kicsengésű hír, nekünk pedig ahhoz, hogy versenyképes árakat kínáljunk a fogyasztóknak, minél szélesebb körű termelői kínálatra van szükségünk” – jelentette ki a Hotnews hírportál összeállítása szerint. A szakember hozzátette: az egyensúly kibillenése újabb és újabb problémákat, költségeket generál, amelyek bizony a lakosság pénztárcájára is kihatnak.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Van módszer a hirtelen kilengések ellensúlyozására: az energiatárolás, azaz a nappal pluszban megtermelt áram elraktározása későbbi időpontokra.

Ez ma még igen drága megoldás, de Dana Dărăban szerint rohamosan fejlődik a technológia, ami költségcsökkenést is eredményez. Viszont már most úgy kellene összeállítani a napelemes háztartási kiserőművek beszerzését támogató programokat, hogy azok szigetüzemű (akkumulátoros) vagy hibrid komponenseket is tartalmazzanak, azaz energiatárolásra is ösztökéljék a lakosságot.

korábban írtuk

Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot
Hiába telepítettem napelemeket, a hálózat nem tudja befogadni a termelt áramot

Hiába telepítettem napelemeket a telkemre, csak töredékét termelem annak az áramnak, amit termelhetnék; a hálózat ugyanis nem alkalmas az áram befogadására, és ha süt a nap, letiltja a napelemeimet – panaszolta a Krónikának egy olvasó.

Be kell vállalni a befektetést

Egyetért ezzel Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke is. Nemrég arra figyelmeztetett, hogy a negatív vagy nulla közeli áramár eredményeképpen le kell állítani bizonyos, nehezen újraindítható termelőegységeket, amelyek ezáltal kevesebb időt működnek, ezzel pedig kevésbé kifizetődővé válnak, azaz pluszköltséget generálnak, amit rendszerint megérez a lakossági fogyasztó is.

A szakember szerint be kell vállalni a tárolókapacitás növelésével járó kiadásokat, legyen szó akkumulátorokról, hidrogén „bevetéséről” vagy szivattyús vízerőművekről. Ugyanis ez még mindig jobban megérheti, mint az egyre sűrűbben tapasztalt negatív árak okozta pluszterhek, melyek állandósuló árnövekedést eredményezhetnek.

A minap Sebastian Burduja is érintette a témát, viszont az energiaügyi miniszter máshogy is megközelítette:

szerinte a fogyasztást kellene növelni valamilyen módon, hogy elhasználjuk a megtermelt áramot.

Ehhez azonban kormányszintű stratégiára van szükség, mellyel az ipari szereplőket, a nagy áramfogyasztókat bátorítanák. Ugyanakkor a tárcavezető is az energiatárolási kapacitás növelését szorgalmazta.

„Az érintett hatóságokkal együtt arra törekedünk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat, bátorítsuk a tárolási kapacitás növelését és a szivattyús vízerőművek létesítését. Persze az akkumulátortelepítés gyorsabban menne, mint például a tarnicai vízerőmű megépítése, de mindenre megoldást kell találni” – jelentette ki a Hotnews által idézett Burduja.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Csábító Tarnica

Mint ismeretes, a tárcavezető által említett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű évtizedek óta ötletelések-tervezgetések tárgya, a közelmúltban pedig hol felkapták, majd ismét elsüllyesztették a rendkívül költséges elképzelést. Az először az 1970-es években kiötlött energetikai óriásberuházást a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározónál akarták megvalósítani. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.

A Burduja által is felkarolt elképzelés szerint két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”.

Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák, amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel.

„Természetes akkumulátor” – jellemezte a miniszter. Tavaly októberben versenytárgyalást írtak ki a gigaprojekt megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, ám mivel senki nem jelentkezett, januárban törölték. Viszont azon nyomban új közbeszerzési eljárást indítottak, amelynek jelentkezési határidejét először márciusról április végére tolták, nemrég pedig újfent hosszabbítottak május 30-ig, állítólag egy komoly érdeklődő kérésére.

„Áramtalanított” ortodox húsvét

Egyébként múlt vasárnap – az ortodox húsvét vasárnapján – újabb negatív rekordot döntött az áramfogyasztás mértéke Romániában: 13 óra 56 perckor 2896 megawattra csökkent a Transelectrica adatai szerint. Az ezt megelőző években az ipari fogyasztók túlsúlya miatt évszaktól függetlenül 8000 megawatt körül alakult az áramfelhasználás.

A hosszú évek óta nem tapasztalt alacsony fogyasztás az országos hálózatból vett áramra vonatkozik, tehát a valós fogyasztás ennél akár több száz MW-tal nagyobb lehet, hiszen a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz prosumerek – akiknek száma már jócskán meghaladta a 100 ezret – közben a saját maguk által előállított energiát fogyasztották. A prosumerek jelenleg már több mint 1500 MW-os termelési összkapacitással rendelkeznek.

Közben szintén ritkaságszámba menő történés volt, hogy egy időre az ipari méretű naperőművek váltak az ország legfőbb áramtermelőjévé. A negatív fogyasztási rekord beálltakor a termelés is alacsony, 3053 MW volt, ebből pedig 933 MW-ot tettek ki a napelemparkok, amivel arányait tekintve az első számú forrássá léptek elő.

korábban írtuk

Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap
Történelmi mélypontra csökkent a romániai áramfogyasztás vasárnap

Történelmi mélypontra csökkent az áramfogyasztás Romániában – írta az economedia.ro a Transelectrica adatai alapján.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 14., szerda

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben

Egyre húsbavágóbb kérdés az autósok számára a közel-keleti konfliktusok és az egekbe szökő olajárak miatt: mennyibe kerül száz kilométer? Megdöbbentő számítások látnak napvilágot.

Mennyibe kerül száz kilométer? Tizenhatszor olcsóbb lehet az autózás az árrobbanás közben
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása

Egyre közeledik a munkálatok vége az észak-erdélyi autópálya több szakaszán is, már elkezdték az aszfaltozást a nádasszentmihályi völgyhídon.

Aszfaltozzák az ország leghosszabb völgyhídját, egyre közelebb az észak-erdélyi autópálya újabb szakaszainak átadása
2026. október 13., kedd

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait

Jelentősen rontotta Románia idei gazdasági kilátásait a Nemzetközi Valutaalap (IMF): a korábban várt növekedés helyett immár a bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékos zsugorodásával számol, miközben az infláció is magasabb lehet a korábban becsültnél.

Növekedés helyett visszaesés: egyre borúsabban látja az IMF Románia gazdasági kilátásait
2026. október 13., kedd

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai

A Rail Port Románia legnagyobb szárazföldi intermodális terminálja, a kürtösi pedig a nyugati régió egyetlen vámszabad övezete.

Egymást erősítik a nyugati országrész legnagyobb logisztikai központjai
Hirdetés
2026. október 13., kedd

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára

Három hónapnyi deflációt követően, az augusztusi 6,17 százalékról szeptemberben 6,61 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Megint felfelé kúszik az infláció: elszálltak a lakbérek, kilőtt az üzemanyagok ára
2026. október 12., hétfő

Hosszú út vezet a gyárkaputól az árcéduláig – de mitől drágul meg közben a termék?

Mire egy termék a gyártósorról a bevásárlókosárba kerül, az ára többször is változhat.

Hosszú út vezet a gyárkaputól az árcéduláig – de mitől drágul meg közben a termék?
2026. október 12., hétfő

Romániában szálltak el legjobban a lakásárak, Magyarországon is két számjegyű volt a drágulás

Romániában drágultak 2025-ben a leggyorsabb ütemben a lakások európai összevetésben – derül ki Deloitte Property Index 2026 éves elemzésből.

Romániában szálltak el legjobban a lakásárak, Magyarországon is két számjegyű volt a drágulás
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Napelemre kész épületek: mire számítsunk az ország kötelezettségszegése közben?

Alkalmassá kell tenni napelemek fogadására is az új épületeket az Európai Unió irányelve szerint, azonban Románia – akárcsak a többi tagország – még nem teljesítette az elvárásokat, ezért az EU kötelezettségszegési eljárást indított.

Napelemre kész épületek: mire számítsunk az ország kötelezettségszegése közben?
2026. október 10., szombat

Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország javaslatot mutatott be szombaton, amely szerint több mint 140 milliárd euróval csökkentenék az EU következő, 2028-tól érvényes hétéves költségvetését.

Támadások kereszttüzében a kompromisszumos EU-költségvetés: Románia és Magyarország számára is fontos a tét
2026. október 09., péntek

Lakásvásárlás: mire elég 100 ezer euró Erdélyben?

Igencsak különböző méretű lakásokat vásárolhatunk 100 ezer euróból erdélyi nagyvárosokban.

Lakásvásárlás: mire elég 100 ezer euró Erdélyben?
Hirdetés
Hirdetés