
A román teherszállító vasúti társaság Románia egyik legnagyobb veszteséges vállalata
Fotó: Facebook/CFR Marfa
Be kell zárni azokat az állami társaságokat, amelyeket már nem lehet megmenteni; listájukat hamarosan közzéteszi a kormány – ígérte pénteki sajtótájékoztatóján a miniszterelnök. A kormányfő nem először szorgalmazza a tetemes veszteségeket felhalmozó vállalatok bezárását.
2025. november 21., 21:012025. november 21., 21:01
2025. november 21., 21:052025. november 21., 21:05
Ilie Bolojan elmondta, hogy a csütörtöki kormányülés egyik napirendi pontja az olyan állami vállalatok menedzsmentjének javítása volt, amelyek a gazdaság fontos ágazataiban működnek ugyan, de több milliárd lejes veszteséget termelnek. Közlése szerint azonosították azokat a vállalatokat, amelyeket jövő évtől hatékonyabbakká lehet tenni, de azokat is, amelyeket szerinte be kell zárni, mivel „menthetetlenek”.
Bolojan szerint 27 veszteséges állami vállalat működik jelenleg Romániában. Ezek csak a tavaly 1,2 milliárd lejes mínuszt könyveltek el, és további több mint 5 milliárd lejes felhalmozott veszteségük van az elmúlt évekből. „Ha nem avatkozunk be, továbbra is fekete lyukat fognak jelenteni a költségvetésben” – magyarázta a liberális kormányfő.
Szerinte további 83 vállalatnak összesen 6,5 milliárd lejes adóssága van, amelynek 30 százaléka az államkasszát illeti meg. Ezek a cégek ennek ellenére csak a tavaly több mint nyolcmilliárd lej állami támogatást kaptak. Minden lejt, amit megtakarítana az állam ezekből a támogatásokból, az oktatásba, egészségügybe lehetne befektetni – jelentette ki.
Azt is elmondta, hogy egyes állami vállalatok el sem készítették még a kormány által kért átszervezési tervüket. Olyan kisebb, kislétszámú alkalmazottat foglalkoztató állami cégek is vannak a kormányfő szerint, amelyeket gond nélkül fel lehet számolni, mivel tevékenységi területük megszűnt. „Az állami vállalatok reformja elengedhetetlen, meg kell valósítani, és ez lesz a jövő évi költségvetés egyik kulcsfontosságú eleme” – summázta a kormányfő.

A kormány jövő héten közzéteszi a felszámolásra javasolt állami tulajdonú vállalatok listáját – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken.
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
szóljon hozzá!