Románia az Unión belüli országokhoz képest viszonylag könnyebben elérhető első belépési célpontként szolgál a migránsok számára
Fotó: Orbán Orsolya
Románia az elmúlt évtizedben nem csupán átalakult, hanem gyökeresen megváltozott: a jobb élet reményében elvándorlók országából mára inkább a hasonló okok miatt bevándorlók célállamává vált, ahol harmadik országbeli munkavállalók tízezrei keresnek tisztességesebb megélhetést. Viszont a szabályozói és intézményi struktúra, a „befogadó kultúra” nem tart lépést a valósággal – figyelmezteti a kormányt és a parlamentet a Gazdasági és Társadalmi Tanács, mely a migránshelyzet átalakulásának kezelését, a kizsákmányoltak védelmét sürgeti. Ugyanis itt már nem csupán emberi sorsokról van szó, hanem a gazdasági és társadalmi stabilitásról is.
2025. november 26., 19:062025. november 26., 19:06
Mivel Románia egyre népszerűbb célponttá válik a migráns munkavállalók, különösen a dél- és délkelet-ázsiaiak számára, a Gazdasági és Társadalmi Tanács (CES) arra hívja fel a figyelmet legfrissebb jelentésében, hogy
Ezeknek a kihívásoknak a felismerése volt az alapja a kedden ismertetett tanulmánynak – közölte az intézmény. A CES szerint ama küldetésének tett eleget, miszerint saját elemzéseket kezdeményezhet annak érdekében, hogy felhívja a kormány és a parlament figyelmét a szabályozási beavatkozást igénylő gazdasági és társadalmi jelenségekre.
A Harmadik országbeli állampolgárok Romániába történő migrációja: integráció a munkaerőpiacra és a munkaerő-kizsákmányolás kockázatai című tanulmányból kiderül, 2025 augusztusában több mint 136 000 nem EU-állampolgár rendelkezett Romániában munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. A bevándorlók zöme olyan országokból érkezik, mint
Ezek a számok a jelentés szerint megerősítik, hogy
A tanulmány hangsúlyozza, hogy Románia az Unión belüli országokhoz képest viszonylag könnyebben elérhető első belépési célpontként szolgál a főleg ázsiai vendégmunkások számára: a vízum- és munkavállalási engedélyezési folyamatok – ha néha lassúak és bürokratikusak is – még mindig vonzóbbak lehetnek, mint Nyugat-Európában.
A Gazdasági és Társadalmi Tanács szerepe, feladatai
A Gazdasági és Társadalmi Tanács (Consiliul Economic și Social – CES) egy alkotmányos tanácsadó testület Romániában, amely a kormány és a parlament mellett működik. A CES egy trilaterális konzultatív fórum, amelyben a munkáltatói szervezetek, a szakszervezetek és a civil társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. Célja, hogy közvetítse a társadalmi-gazdasági érdekeket az állami döntéshozatal felé. Véleményez minden fontos gazdasági és szociális jellegű törvénytervezetet a parlament vagy a kormány elé kerülés előtt (kötelező kikérni a véleményét). Javaslatokat tesz gazdasági, szociális és munkaügyi politikákra, elemzéseket és jelentéseket készít társadalmi-gazdasági kérdésekben, közvetítő szerepet tölthet be a munkaügyi konfliktusok vagy társadalmi viták során.
A CES adatai szerint a bevándorlók túlnyomó többsége 18–64 éves aktív korú, és jellemzően férfi (mintegy 75 %). Női migránsok főként vendéglátásban, gondozásban, háztartási munkákban helyezkednek el. A munkavégzés fő területei közé tartoznak az építőipar, a feldolgozóipar, a vendéglátás, a mezőgazdaság, de jelentős részük dolgozik kereskedelemben, szolgáltatásokban és adminisztratív területen is.
A bevándorlási adatok szerint 2019 és 2025 között látványos növekedés történt:
A vendéglátás (HoReCa) szektora kiemelten függ a nem EU-s munkavállalóktól 2024-es adatok alapján a szektor dolgozóinak mintegy 13 %-a (27 948 fő) nem EU-tagállambeli – ami jól mutatja, hogy ezek a munkavállalók strukturális elemei lettek a román munkaerőpiacnak.
A gyors bevándorlás csak akkor válhat fenntarthatóvá, ha a migránsok védelmet kapnak
Fotó: Orbán Orsolya
A CES korábban is jelezte, hogy sok migráns határozott idejű munkaszerződéssel, gyakran a munkáltató által biztosított szálláson dolgozik – ez fokozott kiszolgáltatottságot jelent.
Az adatok szerint sok munkavállaló az eredeti hazájában felvett adóssággal érkezik, hogy fizessen a közvetítési díjakért. Ez az adósság gyakran „adósság-rabszolgasághoz” vezet: a dolgozó kénytelen elfogadni túlórapótlék nélküli munkát, több szerződést, vagy új munkahelyet, hogy visszafizesse tartozását.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a munkavállalás engedélyei gyakran egyetlen munkaadóhoz kötik a jogokat – így, ha a szerződést megszakítják, a munkavállaló jogi státusza is veszélybe kerülhet. Több közvetítő is beszámolt olyan esetről, amikor az érintettek „jövedelem és papír” nélkül maradtak, vagy épp az eredeti vállalásuknak megfelelő feltételeket nem kapták meg.
különösen az interneten, ahol őket gyakran méltánytalanul a biztonság és a közrend veszélyeztetésével hozzák összefüggésbe, ami fokozza a stigmatizálást és a társadalmi feszültségeket.
Az ilyen körülmények között élők számára a migráció nem biztos, hogy jobb életet jelent – sokkal inkább egyfajta kényszerhelyzetet, kiszolgáltatottságot. A jelentés szerzői szerint Románia munkaerőhiánya és vállalati igényei nem jogosítják fel az országot arra, hogy figyelmen kívül hagyja a jogi, társadalmi és etikai felelősségét.
A megnövekedett migráns-munkaerő jelenléte kétségkívül enyhíti a román munkaerőhiányt, de a CES szerint csak akkor válhat valódi előnnyé, ha az integrációs és szabályozási mechanizmusok is megerősödnek. A tanács figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi helyzet – különösen az adminisztratív hiányosságok, a toborzó ügynökségek korlátozott ellenőrzése és a gyenge munkaügyi felügyelet – hosszabb távon súlyos társadalmi és munkaerőpiaci problémákhoz vezethet.
A jelentés ezért több lépést sürget:
A CES arra figyelmeztet: ha a jelenlegi szabályozási környezet nem fejlődik, és az integrációs mechanizmusok nem erősödnek, a migránsok kiszolgáltatottsága tovább nőhet:
Bár Románia ma már bevándorlási célországnak számít – amit az is jelez, hogy több mint 136 000 nem EU-s állampolgári munkavállalási engedély van érvényben –, a valóság ennél jóval összetettebb. A számok mögött gyakran kiszolgáltatott munkavállalók állnak, akik nyelvi, adminisztratív és pénzügyi okok miatt nem férnek hozzá valódi integrációhoz.
A migrációs hullám ugyan pótolja a munkaerő-hiányt, de a jelenlegi intézményi, jogi és társadalmi struktúra nem biztosítja, hogy ez az újonnan érkezők számára is méltó életet és munkát jelentsen. A CES szerint a gyors bevándorlás csak akkor válhat fenntarthatóvá, ha nem csak „munkaerőben” gondolkodnak a hatóságok, hanem az emberek is védelmet kapnak.
Vissza- és beköltözés Romániába
Tudorel Andrei, az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke a minap egy konferencián rámutatott, hogy az elmúlt három évben (2022–2024) a nemzetközi migráció egyenlege pozitív volt Romániában, azaz többen érkeztek, mint távoztak – papírok szerint – véglegesen. Ez valamelyest enyhítette a természetes népességnövekedés negatív hatása miatt bekövetkezett lakosságszám-csökkenést.
Az INS elnöke szerint 2003 és 2019 között a bevándorlók aránya évről évre nőtt. 2023-ban 324 000 bevándorlót regisztráltak. Az érkezők legnagyobb része Spanyolországból jött, több mint 51 000 fővel, ami 15,8%-ot jelent. A második helyen az ukrán bevándorlók állnak, körülbelül 50 000 fővel. A harmadik helyet az Egyesült Királyságból érkezők foglalják el 8,5%-kal, a negyediket pedig Nepálból érkezők 5,6%-kal. Tudorel Andrei kiemelte, hogy 2013 és 2023 között Spanyolországból évente 40 000 és 67 000 ember tért vissza.
A szakember ara is rávilágított, hogy 2014 és 2024 között 1,810 millió gyermek született az országban, míg 363 000 gyermek született külföldön – majd itthon is nyilvántartásba vették őket –, ami azt jelenti, hogy 5, az országban született gyermekre egy külföldön született baba jut.
Egy nepáli vendégmunkást két személy támadott meg és rabolt ki Szeben megyében – elvették a telefonját, és késsel fenyegetve arra kényszerítették, hogy elárulja banki alkalmazásának jelszavát.
Körülbelül 50 000 embert kell elbocsátani az építőiparból és a kapcsolódó iparágakból, ha az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny-program által finanszírozott bizonyos projektek továbbra is felfüggesztve vagy elhalasztva maradnak.
Románia kormánya a 2025-ös évre 100 000 külföldi vendégmunkás alkalmazását engedélyezte, azonban a Bevándorlási Főfelügyelőség (IGI) által összeállított adatok szerint ennél jóval több kérelmet nyújtanak be a munkaadók.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
A helyi adók „általában” körülbelül 70 százalékkal nőnek, és bár ez az arány magasnak tűnhet, valójában az ingatlanok után fizetett összegek nem túl magasak, ha összehasonlítjuk őket más európai uniós országok ingatlanadóival – vélekedik Ilie Bolojan.
Megszűnik a „vakon” zajló bértárgyalás az Európai Unió egész területén: 2026 júniusától az álláshirdetésekben kötelező lesz feltüntetni a fizetési sávokat.
A román gazdaság 2025-ben a júniusban előrejelezett 1,3 százalék helyett mindössze 0,8 százalékkal növekedett – derül ki a Világbank Európára és Közép-Ázsiára vonatkozó legújabb elemzéséből, amelyet kedden tett közzé a nemzetközi pénzintézet.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás