Elbocsátások várhatók az építőiparban, és egyes szempontok szerint előnyösebb megtartani a vendégmunkásokat
Fotó: Borbély Fanni
Körülbelül 50 000 embert kell elbocsátani az építőiparból és a kapcsolódó iparágakból, ha az országos helyreállítási terv (PNRR) és az Anghel Saligny-program által finanszírozott bizonyos projektek továbbra is felfüggesztve vagy elhalasztva maradnak; a „tragédiánk” az, hogy Románia ismét munkaerő-exportőrré válik – állítja bizonyos szimulációkra hivatkozva az Építőipari Vállalatok Szövetségének (FPSC) alelnöke.
2025. november 03., 16:182025. november 03., 16:18
Irinel Gheorghe egy szakkonferencián hangsúlyozta, az építőipar integráló szerepet játszik Románia gazdaságában, további 5-6 iparágban teremt munkahelyeket vagy tevékenységet Romániában, ezért rendkívül fontos. „Sokat beszélünk a munkaerő megtartásáról és arról, hogy milyen nehéz volt őket (a vendégmunkásokat – szerk. megj.) Romániába hozni és kiképezni. Azonban, mint mindannyian tudják, a közelmúltban a 41. rendelet értelmében bizonyos, az Anghel Saligny és a PNRR által finanszírozott projektek leállnak, halasztják őket vagy lelassulnak, ami nagyon nehéz helyzetbe hozza az építőipari vállalatokat és a lánc többi szereplőjét” – jelezte.
„Szimulációnk nagyon egyszerű: ha mindezek a dolgok változatlanok maradnak, akkor valószínű, hogy az építőipari vállalatok és az ágazatunkhoz kapcsolódó összes szereplő kénytelen lesz nagyszámú alkalmazottat elbocsátani.
A probléma nem feltétlenül az, hogy ezek az emberek szociális segélyben részesülnek. A mi problémánk és tragédiánk az, hogy ők újra elmennek, és Románia ismét munkaerő-exportőrré válik” – figyelmeztetett az Agerpres hírügynökség szerint Irinel Gheorghe.
Ami a külföldi munkavállalókat illeti, Cristian Erbașu, az FPSC elnöke elmondta, hogy visszaküldhetik származási országukba, de „különleges időkben különleges reakciók vannak”.
Tudod, hogy (a külföldi munkavállalók) ott vannak, és másnap nem kapsz tőlük telefonhívást. Nem tudjuk, mi lesz a reakció. Vannak különleges reakciók, különleges időszakok, de nyilvánvaló, hogy intézkedéseket fognak hozni. A cégek másképp nem tudnak túlélni” – mondta Erbașu. Aki szerint körülbelül 60-70 000 alkalmazott dolgozik az építőiparban, és több tízezer külföldi munkavállaló.
Országos szinten körülbelül 500 000 munkavállaló tevékenykedik az építőiparban. Az építővállalatok szövetsége (FPSC) mintegy 200 000 alkalmazottat tömörít, közülük 60-70 000 az építőiparban dolgozik (a többi kiegészítő iparágakban); ezek jelentős része, több tízezer munkás pedig külföldi vendégmunkás.
„A piaci ismereteink, a tavalyi munkák alapján kalibráltuk magunkat, amelyek még nem voltak véglegesek, de ha a költségvetések csökkennek, akkor a hiány többletmunkaerőt generál, mert nincs mit kezdeni velük. Ha voltak projektjeid, nem is tudom, 20-25 milliárd euró körüli beruházások, és ezeket 15-12 milliárd euróra csökkentetted, akkor rájössz, hogy jó néhány ember, azok az emberek, a legjobbak közülük, el fognak menni” – vetítette előre Cristian Erbașu.
Ehhez képest miközben az építőiparban vészharangot kongatnak, Alexandru Nazare pénzügyminiszter úgy véli, hogy Románia gazdasága a megszorító intézkedések után fellendül, az idei költségvetés kiigazítása során pedig több pénzt különítettek el beruházásokra, mint tavaly. Alexandru Nazare pénzügyminiszter úgy véli, hogy Románia gazdasága a gazdasági intézkedések után fellendülni fog. Elmondta, hogy az idei költségvetés kiigazítása után több pénzt különítettek el beruházásokra, mint tavaly.
„Idén, a kiigazítások révén, 152 milliárdot biztosítottunk beruházásokra. Ez sokkal több, mint tavaly.
Elengedhetetlen, hogy elköltsük, elengedhetetlen, mert már nincs halasztás. Csak augusztusig kaphatjuk meg, és természetesen minél több pénzt veszünk fel, annál jobban tükröződik az a gazdasági növekedésben” – mondta Alexandru Nazare vasárnap este az Antena 3 csatornán.
Mint ismeretes, Az Európai Bizottság nemrég jóváhagyta Románia országos helyreállítási tervének (PNRR) végleges változatát. Dragoș Pîslaru beruházásokért és európai projektekért felelős miniszter szerint a dokumentumot három hónapon át tartó intenzív tárgyalások után véglegesítették. A miniszter közlése szerint PNRR új változata alapján Románia 21,41 milliárd euróhoz – 13,57 milliárd euró vissza nem térítendő támogatáshoz és 7,84 milliárd euró kedvezményes hitelhez – férhet hozzá az EU helyreállítási alapjából. Ez a terv szerinte már „reális, 2026. augusztus 31-ig megvalósítható” beruházásokat és reformokat tartalmaz.
Szakképzett munkásokból van a legnagyobb hiány a háromszéki cégeknél, a munkaerő-kereslet és -kínálat pedig nem igazán fedi egymást, erre a következtetésre jutottunk a pénteki sepsiszentgyörgyi állásbörze után.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 12,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 10,7 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Húsvét közeledtével fokozottan ellenőrzi a boltok, szupermarketek, piacok kínálatát az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA). A megyei igazgatóságoknál az ortodox húsvét szombatjáig minden nap biztosítanak ügyeletet.
Idén márciusban 4,7 százalékkal több új személyautót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 harmadik hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) szerdán közzétett előzetes adataiból.
Hivatalos bejelentés nem történt, és sokáig a Peco-online.ro ármonitor sem mutatta, de szerda reggel néhány töltőállomásán csökkentette az üzemanyagok árát a piacvezető Petrom.
A gáz ára mintegy 70 százalékkal, az olajé pedig 60 százalékkal emelkedett az Európai Unióban a közel-keleti konfliktus kezdete óta – jelentette ki kedden Dan Jørgensen energiaügyekért felelős uniós biztos.
Kiemelt figyelemmel reagált a román sajtó arra a hírre, hogy Magyarország aranykészletei immár nagyobbak, mint a Bukarest által felhalmozottak.
Az iráni háború nyomán ismét megugrottak a műtrágyaárak a világpiacon, ami közvetve az európai mezőgazdaságot, így a romániai és a magyarországi gazdálkodókat is érzékenyen érintheti.
A Világbank jóváhagyott egy 650 millió dolláros hitelt Románia számára a kormány fejlesztési projektjeinek támogatására.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség az EU-ban 34,9 euró, az euróövezetben pedig 38,2 euró volt tavaly, míg 2024-ban az EU-ban 33,5 euró, az euróövezetben pedig 36,8 euró – közölte az Eurostat.
Kisebb megállás után kedden folytatódott az üzemanyagok drágulása a romániai töltőállomásokon: a legnagyobb piaci szereplőnek számító Petrom ezúttal 5 banival emelte a benzin literenkénti árát, míg a gázolaj ára 10 banival nőtt.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn közölte, az EU-ban 517 kilogramm hulladék keletkezett személyenként 2024-ben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!