Gazdák ezrei tüntettek Brüsszelben a Mercosur-megállapodás ellen, ennek ellenére akár heteken belül is életbe léphet
Fotó: Yoan Valat/EPA/Agerpres
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Miközben a gazdák tiltakozásai és a tagállami politikai megosztottság a figyelem középpontjába kerültek, egy kevésbé látványos, ám annál fontosabb kérdés is felmerült: mi történik akkor, ha az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe lépteti az egyezményt. A Krónikának nyilatkozó Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő szerint a Mercosur-megállapodás egyszerre hordoz komoly gazdasági lehetőségeket és nem elhanyagolható kockázatokat – különösen akkor, ha az európai törvényhozás mozgástere beszűkül.
2026. február 10., 07:582026. február 10., 07:58
A Mercosur-megállapodás egyik legkevésbé ismert, ám jogilag kulcsfontosságú eleme, hogy ideiglenes alkalmazása már azelőtt elindulhat, hogy az Európai Parlament és az Európai Unió valamennyi tagállama ratifikálná azt. Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő szerint ehhez az is elegendő, ha a Mercosur-oldalon akár egyetlen ország – például Argentína vagy Paraguay – jóváhagyja az egyezményt. Ebben az esetben az Európai Bizottság jogi értelemben jogosult elindítani az ideiglenes alkalmazást.
Ez a helyzet Vincze Lóránt szerint komoly demokratikus feszültséget teremt. Az Európai Parlament ugyanis addig tudná érdemben befolyásolni a megállapodás végrehajtását – például védzáradékok beépítésével vagy egy parlamenti ellenőrző mechanizmus létrehozásával –, amíg az ügy nem kerül bírósági eljárás alá. A bíróság elé utalással azonban a parlament lényegében lemondott erről az eszköztáráról: amíg nem születik ítélet, az EP nem módosíthat, később pedig már csak igent vagy nemet mondhat egy olyan megállapodásra, amelynek hatásai időközben a gyakorlatban is megmutatkoznak.
Gazdasági szempontból a Mercosur-megállapodás egyik legnagyobb ígérete az európai ipar számára kínált piacnyitás. Az Európai Unió elsősorban magas hozzáadott értékű termékeket – járműveket, gépeket, vegyipari termékeket – exportálna Dél-Amerikába, miközben nyersanyagokat és mezőgazdasági alapanyagokat importálna. Ez az egyensúly elméletileg kedvező az uniós gazdaság számára, különösen egy olyan időszakban, amikor az orosz piac gyakorlatilag kiesett, az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatokat pedig gyakran politikai bizonytalanság terheli. Kelet-Európa, így Románia is részesülhetne az ipari export bővüléséből” – foglalja össze a Mercosur lehetséges hozadékát az RMDSZ politikusa.
Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Winkler Gyula EP-képviselővel jártuk körül a témát.
A legélesebb viták ugyanakkor a mezőgazdasági termékek körül bontakoztak ki. Vincze Lóránt árnyaltabban látja a Mercosur-egyezmény európai mezőgazdaságra gyakorolt hatását. Meglátása szerint a megállapodás szigorú kvótákat határoz meg: a szárnyas-, sertés- és marhahús, valamint a méz, a tojás és a cukor esetében legfeljebb az uniós piac 1,5 százalékát lehet vámmentesen behozni, fokozatosan, három év alatt elérve ezt a szintet. „Ekkora arány összességében nem veszélyezteti az európai termelőket, különösen olyan országokban, mint Románia, amelyek bizonyos termékekből – például marhahúsból – eleve importra szorulnak.
– mutat rá az EP-képviselő.
Éppen ezért lettek volna meglátása szerint kulcsfontosságúak a parlament által szorgalmazott védzáradékok. Ezek ugyanis lehetőséget adtak volna arra, hogy piactorzulás vagy dömping esetén ideiglenesen megállítsák a behozatalt, illetve egy egymilliárd eurós alapból kárpótolják az érintett gazdákat. Vincze hangsúlyozza: a politikai felelősség abban áll, hogy a negatív hatások ne tömegeket érintsenek, és megfelelő biztosítékok védjék a termelőket. Az RMDSZ és több európai parlamenti képviselő ezért támogatta, hogy a Mercosur-ügy ne kerüljön bíróság elé, hanem a parlament folytathassa a tárgyalásokat ezekről a garanciákról.
A megállapodás körüli félelmek másik forrása az élelmiszer-biztonság kérdése. Vincze szerint azonban az, hogy milyen minőségű termékek kerülnek az európai piacra, elsősorban tagállami felelősség. A vám- és állategészségügyi ellenőrzéseknek ugyanazokat a szigorú uniós szabályokat kell érvényesíteniük, mint bármely más harmadik országból érkező áru esetében. Ha ezek az ellenőrzések megfelelően működnek, a Mercosur-megállapodás nem jelenthet automatikusan egészségügyi kockázatot.
Mindezek fényében
Az Európai Bizottság – erős politikai nyomás alatt – bármikor dönthet az ideiglenes alkalmazás elindításáról, még azelőtt, hogy az Európai Parlament érdemi beleszólást gyakorolhatna.
Vincze Lóránt szerint éppen ezért kulcskérdés, hogy a végső ratifikáció pillanatában milyen biztosítékok maradnak érvényben.
Vincze Loránt szerint kulcsfontosságúak lettek volna az Európai Parlament által szorgalmazott védzáradékok
Fotó: Vincze Loránt EP-képviselő sajtóirodája
Tiltakozó gazdaszervezetek
A legjelentősebb romániai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetek közös állásfoglalásukban a Mercosur-megállapodás hatálybalépésének elhalasztását kérik mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek által elfogadott forma nem születik meg. Kérik annak megtiltását is, hogy harmadik országokból származó nyersanyagokat uniós eredetűként értékesítsenek – ami ma minimális feldolgozással, átcsomagolással vagy átcímkézéssel egy tagállamban lehetséges.
A gazdaszervezetek szerint az Access2Market és az Eurostat adatai alapján végzett elemzés azt mutatja, hogy az érzékeny termékek – például a marhahús – esetében 2021 és 2024 között nincsenek jelentett adatok. Románia nem rendelkezik termékenkénti mennyiségi kimutatásokkal, az ellenőrzési hatáskörök pedig megoszlanak a vámhatóság (pénzügyminisztérium), a kereskedelem (gazdasági minisztérium), a mezőgazdaság (MADR) és a statisztikai hivatal (INS) között, amely legalább egyéves késéssel közöl adatokat. A rendelkezésre álló adatok kizárólag értékben (euróban) állnak rendelkezésre, termékszegmentálás nélkül, ami a védzáradékokat hatástalanná teszi. „Adatok, ellenőrzés és azonos feltételek nélküli szabadkereskedelem nem szabadkereskedelem, hanem leplezett dömping” – áll a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR), a Pro Agro, a Növénytermesztési Szövetkezetek Országos Szövetsége (UNCSV) és a Mezőgazdaságért és Együttműködésért Szövetség (AFF) közös állásfoglalásában.
A román állam komoly, az ipar és a mezőgazdaság számára garanciákat eredményező tárgyalások után támogatta az EU–Mercosur megállapodást – jelentette ki a gazdasági miniszter. Irineu Darău szerint az egyezmény az export növekedéséhez fog vezetni.
Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Márciusban az előző év harmadik hónapjához képest 4,5 százalékkal csökkent a gépkocsigyártás Romániában – derül ki a Romániai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACAROM) szombaton közzétett adataiból.
Jelentősen csökkentette az üzemanyagok árát péntekre virradóra a Romániában piacvezető Petrom – a lépés mögött nagy valószínűséggel a kőolaj világpiaci árának a csökkenése áll.
A Versenytanács elküldte a ROBOR-ral kapcsolatos vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést a lakossági hitelek törlesztőrészleteinek megállapításánál is fontos szerepet játszó bankközi kamatláb megállapításában érintett bankoknak.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) április 6–9. között több mint 1000 gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzéseket, és megközelítőleg 3,8 millió lej értékben szabott ki bírságokat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!