
2024-ben az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót
Fotó: Európai Bizottság
Végső szakaszába érkezett a dél-amerikai államok és az Európai Unió közötti, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény megkötése. Az uniós mezőgazdaság védelmével kapcsolatos kiegészítő előírásokról hamarosan szavaz az Európai Parlament, majd a tagállamoknak is rá kell bólintaniuk a továbblépéshez, eközben továbbra is vita dúl az olcsó élelmiszerek uniós importjának kockázatairól. A Mercosur-egyezménnyel kapcsolatos pró és kontra érveket Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselővel sorakoztattuk fel.
2025. december 09., 08:012025. december 09., 08:01
– A négy dél-amerikai ország, Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alkotta kereskedelmi szervezete, a Mercosur széles körű együttműködésre készül lépni az Európai Unióval. A megállapodáshoz több uniós tagállam – köztük Magyarország és Románia – fenntartással viszonyul, a mezőgazdasági miniszterek ellenzik. Európai parlamenti képviselőként hogyan látja, milyen kockázatai vannak egy ilyen egyezménynek?
– A Mercosur és az EU közötti egyezmény megkötésének előkészítése pontosan 25 évvel ezelőtt kezdődött, 2000-ben indultak az első, a két kereskedelmi blokk közötti egyezség létrehozását célzó tárgyalások. A Mercosur tagállamai között nem olyan erős ugyan az együttműködés, mint az Európai Unióban, ez mégis a két kereskedelmi tömb közötti megállapodás lenne.
A fenntartások, aggályok elsősorban az európai mezőgazdasági termelés védelme érdekében hangzanak el, mert Dél-Amerikában másfajta eszközöket és technológiákat alkalmaznak, így az alacsonyabb áron importált termékek nehéz helyzetbe hoznák az európai termelőket. Az uniós tagországok főleg a marha- és a csirkehús-kereskedelemre, valamint a cukortermelésre gyakorolt hatásától tartanak.
– Az Európai Unió tekintetében melyek az előnyei a megkötés előtt álló szabadkereskedelmi egyezménynek?
– Az előnyökről is fontos beszélni, mert egy 400 millió lakost számláló, feltörekvő dél-amerikai piacról van szó, ahol nagymértékű a protekcionizmus, ipari ágazataikat magas vámokkal védik. Amikor az egyezmény alapján ezek a vámok megszűnnének, az európai ipar számára jelentős exportlehetőségek jelentkeznek. Elsősorban a különféle technológiákra, az autóiparra és az energetikai szektorra gondolok, de a pénzügyi és bankszektor, a mesterséges intelligencia és az innováció is olyan területek lennének, ahol az Európai Unió nagy előnyökre tehetne szert. Ez
– Nemcsak a mezőgazdasági termelők érdekvédelmi szervezetei, hanem a természetvédők és különböző zöld szervezetek képviselői is felemelték a hangjukat az egyezmény ellen. Azzal vádolták az EU vezetőit, hogy az új szabadkereskedelmi egyezmény biztosítékok nélkül még nagyobb lendületet adna az erdőirtásnak, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítésében érdekelt Mercosur-államok nagyobb területen gazdálkodhassanak. Mit tesz Brüsszel ezen aggályok elhárítására?
– Amikor közel két évtizedes egyeztetést követően 2019-ben megszületett az első megállapodás a két gazdasági tömb között, terítékre kerültek a természetvédelmi és demokratikus jogrenddel kapcsolatos aggályok is. A hat évvel ezelőtt újraindult tárgyalások során több célt tűztek ki: elsősorban a klímavédelmi intézkedések betartását, az erdőirtás elleni fellépést, az emberi jogi célkitűzéseket és a mezőgazdasági biztosítékok kidolgozását.
Ezt ezen a héten bocsátják szavazásra az Európai Parlament nemzetközi kereskedelmi bizottságában, és a következő héten az Európai Parlament plenáris ülésén fogunk dönteni róla.
– Milyen biztosítékot kapnak az európai gazdák például a jóval olcsóbb dél-amerikai marha- és csirkehús behozatalának ellensúlyozására?
– A mezőgazdasági védőintézkedések kompenzációs lehetőségeket is magukban foglalnak. A szöveg arról rendelkezik, hogy mikor lehet leállítani, illetve betiltani a behozatalt bizonyos szektorokban. Például amennyiben piaci zavar keletkezik az Európai Unióban, leállítható, felfüggeszthető a mezőgazdasági termékek importja. Másrészt létrejön egy olyan biztonsági alap, amelyből a gazdákat kompenzálni lehet az esetleg keletkező károkért. Ez a sürgősségi alap már része az Európai Unió új költségvetési javaslatának, amelynek forrásait viszont nemcsak a Mercosur-egyezménnyel kapcsolatban lehet felhasználni. Ez érvényes az ukrán gabonaválság kapcsán is. Most,
hogyan érkezik meg a Mercosur-egyezmény az Európai Parlamentbe ratifikáció végett, illetve hogyan viszonyulnak hozzá a tagállamok, hiszen párhuzamos módon nekik is ratifikálniuk kell.
Intenzív gyümölcstelepítés a Mezőségen: Winkler Gyula szerint minőségi mezőgazdasági árut nem lehet előállítani uniós támogatás nélkül
Fotó: Orbán Orsolya
– Az Egyesült Államok épp az ellenkezőjét teszi, védővámokkal bástyázza körül magát. Milyen esély van arra, hogy az Európai Unió gazdaságpolitikája eredményes lesz?
– Valóban azt látjuk az Egyesült Államok részéről, hogy a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmet erőalapú közpolitikával akarja helyettesíteni. Ezzel szemben az Európai Uniónak az az érdeke, hogy olyan partnerségeket tudjon kiépíteni, ahol a nemzetközi kereskedelem szabályokon alapul. Ilyen szempontból fontos, ami Ázsiában történik: az Európai Unió
– Gazdasági szakértők szerint az Európai Unió egyre inkább teret veszít a világkereskedelemben, az Egyesült Államok és Kína is elhúz mellettünk. Milyen esélyei vannak az Uniónak, hogy gazdaságilag megerősödjön?
– Gazdasági és kereskedelmi szempontból az Európai Unió jövője nagymértékben attól függ, hogy meg lehet-e menteni a szabályokon alapuló globális rendszert. A beszállítói láncok is csak úgy tudnak működni, ha betartjuk a szabályokat. Az Európai Bizottság épp most jelentette be új gazdasági doktrínáját, úgy vélem, hogy jelenleg megfelelő biztosítékokkal és védelmi intézkedésekkel rendelkezünk.
amikor erőalapú politizálásról van szó. Az Uniónak csak akkor van reális esélye, ha szabályokra épülő világgazdaság szerint működünk, és a világkereskedelmi rendszer is erre épül. Az EU-nak vissza kell tudnia építeni gazdasági versenyképességét, és meg kell őriznie azt a képességét, hogy gazdasági szereplőként biztonságot és fejlődést nyújtson a tagállamok gazdaságai, új munkahelyeket, új bevételeket és magasabb jövedelmet biztosítson a cégek számára.

Pattanásig feszült a helyzet a nyugat-, és a kelet-európai gazdák körében. A területalapú agrártámogatások lefaragása, a tehéntartás korlátozása és a vámmentes dél-amerikai mezőgazdasági termékek behozatala miatt több tízezer gazda tüntetne.
– Hogyan látja az európai uniós mezőgazdaság jövőjét? Azért kérdezem, mert ha valamelyik támogatási tétel csökken, alapjaiban meginoghat az uniós agrárágazat, miközben azok az unión kívüli országok, amelyekkel szerte a világban kereskedünk, jóval kevesebb pénzt fordítanak agrártámogatásra, mégis olcsóbban termelnek.
– Elsősorban azt kell az Európai Unióban eldönteni, hogy mit várunk el a mezőgazdasági ágazattól. Ha az elmúlt 3-4 év tendenciáit nézzük, azt látjuk, hogy a mezőgazdasági ágazattól nemcsak az élelmezésbiztonságot várjuk el, hanem különböző természetvédelmi és klímavédelmi szerepet is.
– mindezek olyan kívánalmak, amelyek elsősorban nem az agráriumhoz kötődnek. A rengeteg plusz elvárás és bürokratikus szabály miatt ma az európai uniós mezőgazdaság nagy problémája, hogy a különféle egyezmények miatt olyan termékek kerülnek be a tagországok piacaira, amelyek olcsóbbak, mert máshol nagyobb versenyképességgel tudnak termelni.
Az erdélyi EP-képviselő szerint Európának sürgősen új piacokra van szüksége
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
– Kérdés viszont, hogy a jóval olcsóbb importtermékeknek milyen az előállítási módja és a minősége, mit engedjünk be az uniós piacra.
– Itt föltevődik a kérdés, hogy mit teszünk a GMO-szektorral. Egyes tagállamok megtiltották a génmódosított termékek behozatalát és forgalmazását, amihez joguk van. Kérdés, hogy mit teszünk az élelmezésbiztonsággal az általános biztonságpolitikai változások közepette. Úgy gondolom, hogy Európának nem szabad elmozdulnia az Egyesült Államokban elterjedt ipari mezőgazdaság felé, amely nagy mértékben használ génmódosított növényeket, hiszen számunkra az élelmezésbiztonság nemcsak mennyiséget, hanem minőséget is jelent. Tudjuk, hogy az európai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek jobb minőségűek, és bizonyos növényvédő szereket Európa már évtizedek óta betiltott, mert veszélyeztetik az emberi egészséget.
Úgy látom, hogy az agrártámogatások kérdése a következő években nem fog megoldódni, nem hiszem, hogy új filozófiai váltás áll be. Ugyanakkor tisztázni kell, mit akarunk, mit várunk el az agráriumtól, és ennek kapcsán lehet meghatározni, milyen finanszírozási lehetőségeket kell a továbbiakban biztosítanunk az agrárszektornak.
A Mercosur, azaz a Déli Közös Piac egy 1991-ben létrehozott dél-amerikai kereskedelmi tömb, amelynek tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay. Venezuela 2012-ben csatlakozott a Mercosurhoz, tagságát azonban 2017-ben felfüggesztették. 2012 decemberében aláírták a Bolívia Mercosurhoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet, amelynek a Mercosur-országok parlamentjei által történő megerősítése jelenleg függőben van. Az EU a Mercosur második legnagyobb árukereskedelmi partnere, és 2024-ben a Mercosur teljes kereskedelméből közel 17%-kal részesedett. A Mercosur az EU tizedik legnagyobb árukereskedelmi partnere. 2024-ben az EU és a Mercosur közötti kereskedelem értéke meghaladta a 111 milliárd eurót: ebből 55,2 milliárd eurót képviselt az export és 56 milliárdot az import. A kereskedelmi forgalom több mint 80%-a az EU és Brazília között bonyolódott. 2014 és 2024 között az EU és a Mercosur közötti árukereskedelem több mint 36%-kal nőtt: az import növekedése meghaladta az 50%-ot, az export pedig 25%-kal bővült. Az EU által a Mercosurba exportált legfontosabb árucikkek: gépek és készülékek; vegyi anyagok és gyógyszeripari termékek, közlekedési eszközök. Az EU által a Mercosurból importált legfontosabb árucikkek: mezőgazdasági termékek, ásványi termékek, cellulóz és papír.

Az év Szatmár megyei állattenyésztője címet elnyert ombodi Balogh gazdacsalád bő harminc éve alapozta meg tejtermelő szarvasmarhafarmját. Videóriportunkban az egyre nagyobb kihívás elé néző tejtermelés nehézségeit és fejlesztési lehetőségeit járjuk körül.

Rekordmennyiségű szalmás gabona termett idén Romániában, és ezzel az Európai Unió tagországai közül a legnagyobb gabonaexportőrré lépett elő. A globálisan is jó termés miatt a világpiaci ár nem túl magas.
Jó hírrel indulhat az év a jelzáloghitelesek számára: januártól kevesebb lehet a havi törlesztőrészlet, mivel csökken a fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC).
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) 2025. december 15-ig bezárólag fogadja a 2026-os évre vonatkozó, az állattenyésztési ágazatban igényelhető állami támogatás éves kezdeti kérelmeit.
A kormány arra készül, hogy a jelenlegi szinten fagyassza be a minimálbért jövőre – közölte a Digi 24 hírcsatorna kormányzati forrásokra hivatkozva.
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy személyesen részt vesz a Netflix által bejelentett, több mint 70 milliárd dolláros Warner Bros. Discovery-felvásárlás versenyhivatali jóváhagyásának elbírálásában.
Léteznek olyan okos megoldások, amelyekkel a romló demográfiai feltételek mellett is meg lehet őrizni a Romániában és Magyarországon az elmúlt 35 évben szerzett gazdasági vívmányokat – jelentette ki Csepeti Ádám helyettes államtitkár a Krónikának.
Gőzerővel építik a fejlesztő és a helyi hivatalosságok által Erdély legnagyobb kiskereskedelmi (retail) parkjának nevezett, több mint 100 millió euróból megvalósítandó létesítményt Szászfenes község területén.
A pénzügyminisztérium vasárnap közzétett adatai szerint augusztusban az előző havi 1070,18 milliárd lejről 1084,25 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Az idei év első kilenc hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 8,2 százalékkal, 19 812 900-ról 21 446 200-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közzétett adatai szerint.
A kormány elfogadott egy rendeletet, amely kiiktatja a védelmi iparba történő beruházásokat gátló akadályokat – jelentette be Radu Miruță.
Idén is tíz kategóriában vehették át a Prima és Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
szóljon hozzá!