„Ez nem szabadkereskedelem, hanem dömping”. Közös gazdafellépés a Mercosur-megállapodás ellen

és egy 2027 utáni erős Közös Agrárpolitikát, tisztességes és átlátható kereskedelmet, valamint valódi egyszerűsítést és jogbiztonságot kért a gazdák számára” – áll a közleményben. (A Copa–Cogeca az Európai Unió legfontosabb és legerősebb mezőgazdasági érdekképviseleti ernyőszervezete – szerk. megj.)

Az állásfoglalás aláírói azt követelik az Európai Bizottságtól, hogy az unió tartsa fenn a 2027 utáni, kétpillérű Közös Agrárpolitikát, az inflációval aktualizált költségvetéssel és a KAP valódi egyszerűsítésével. „A mezőgazdaság nem ipari ágazat. A jelenlegi politikák közvetlenül a gazdákra hárítják a költségeket, rontják versenyképességüket, és veszélyeztetik az Európai Unió élelmezésbiztonságát” – áll az állásfoglalásban.

A jelenlegi formában alkalmazott védzáradékok ugyanis nem működnek. Hiányoznak a kvóták nyomon követéséhez szükséges adatok, késnek a jelentések, a felelősségek pedig több intézmény között szétaprózódnak. Valós idejű adatok hiányában ezek a záradékok gyakorlatilag alkalmazhatatlanok.

A gazdaszervezetek ezért a megállapodás hatálybalépésének elhalasztását kérik mindaddig, amíg a mezőgazdasági szakmai szervezetek által elfogadott forma nem születik meg, és azt is hangsúlyozzák: a mezőgazdaságot stratégiai ágazatként kell kezelni, nem geopolitikai csereeszközként.

Ugyanakkor kérik annak megtiltását is, hogy harmadik országokból származó nyersanyagokat uniós eredetűként értékesítsenek – ami ma minimális feldolgozással, átcsomagolással vagy átcímkézéssel egy tagállamban lehetséges.

Az érdekvédelmi szakemberek szerint szükség van a fogyasztók számára korrekt és jól látható jelölésre, amely egyértelműen feltünteti a termékek valódi származását és a harmadik országot, egységes szabályok és hatékony ellenőrzések alapján a teljes értékesítési láncban. Ennek érdekében módosítani kell a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvet (UTP) úgy, hogy az kifejezetten kiterjedjen a harmadik országokból származó termékekre is, megelőzve azokat a tisztességtelen versenyhelyzeteket, amelyeket az uniós termelőkre nem vonatkozó szociális és környezetvédelmi előírásokat figyelmen kívül hagyó import okoz.

„Kérjük egy valódi biztonsági, élelmiszer-biztonsági és ellenőrzési struktúra létrehozását a mezőgazdasági import számára, intézményi koordinációval és működő digitális rendszerekkel. Szükséges annak hivatalos elismerése, hogy a védmechanizmusok a gyakorlatban nem működnek” – hangsúlyozza a gazdaérdekvédelmi állásfoglalás.

Románia nem rendelkezik termékenkénti mennyiségi kimutatásokkal, az ellenőrzési hatáskörök pedig megoszlanak a Vámhatóság (Pénzügyminisztérium), a Kereskedelem (Gazdasági Minisztérium), a Mezőgazdaság (MADR) és a Statisztikai Hivatal (INS) között, amely legalább egyéves késéssel közöl adatokat. A rendelkezésre álló adatok kizárólag értékben (euróban) állnak rendelkezésre, termékszegmentálás nélkül, ami a védzáradékokat hatástalanná teszi. „Adatok, ellenőrzés és azonos feltételek nélküli szabadkereskedelem nem szabadkereskedelem, hanem leplezett dömping” – áll a négy romániai gazdaszervezet közös állásfoglalásában.

Az Európai Parlament a tervek szerint szerdán szavaz arról, hogy megtámadja-e a Mercosur-megállapodást az Európai Unió Bíróságán. Ha a kezdeményezést megszavazzák, az EUB-nak meg kell vizsgálnia, hogy az egyezmény összhangban van-e az uniós szerződésekkel. Ha az EUB negatív véleményezést ad ki, a megállapodás csak a módosítását követően léphet életbe.

korábban írtuk

Olcsó dél-amerikai áruval áraszthatják el Romániát, lázadnak a gazdák a Mercosur ellen

Heves belpolitikai vita alakult ki a román kormánykoalícióban az EU–Mercosur szabadkereskedelmi egyezmény támogatása miatt. A Mercosur-egyezmény kockázatairól Nicu Vasile, a LAPAR elnöke nyilatkozott a Krónikának.