Árszaglászás. Több erdélyi városban kicsivel kevesebbe kerülnek a lakások
Fotó: Haáz Vince
Drasztikusan visszaesett az ingatlan-adásvételi szerződések száma az elmúlt fél évben Romániában, viszont az egekbe szökött lakásárak a kereslet visszaesése ellenére is állják a sarat, nagyjából szinten maradtak. Ugyanakkor az ingatlanpiac „fellegvárában”, Kolozsváron végre csökkenést jegyeztek, akárcsak több más erdélyi városban. Szakértők szerint a pandémia és az ukrajnai háború, az energiaválság negatív hatásainak még ellenálló árnövekedést végül az inflációnak sikerült megzaboláznia.
2023. július 18., 09:362023. július 18., 09:36
Az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI) adatai szerint 2023 első felében 281 573 ingatlan (panellakás, ház, földterület együttvéve) cserélt gazdát Romániában, ami 59 500-zal kevesebb, mint a tavalyi év első hat hónapjában jegyzett szám, tehát a visszaesés 17,44 százalékos. Bár a csökkenés jelentős, a kereslet alább hagyása egyelőre nem helyezett akkora nyomást a lakásárakra, hogy utóbbiak is számottevő mértékben visszaessenek – olvasható a Blitz ingatlanközvetítő iroda elemzésében.
Az év első felének ingatlanpiaci történéseit górcső alá vevő, az Economedia.ro portál által idézett jelentés szerint hiába nem voltak már annyira kapósak a lakások, a tulajdonosok egyelőre nem nagyon engedtek az általuk induláskor kért árból.
Szintén visszaesést mértek Nagyszebenben (-0,92%), Aradon (-1,63), Nagyváradon (-6,06) és Marosvásárhelyen (-6,73%). Ugyanakkor a szintén jelentős ingatlanpiaci mozgásokat produkáló Temesváron tovább drágultak a lakások (+0,43%), akárcsak például Gyulafehérváron (+2,74) vagy Besztercén (+0,3). Bukarestben szintén emelkedtek az árak (+3,19).
Eközben Brassó előretörése a visszaesés idején is kimutatható: az év első hat hónapjában Bukarest (46 406 adásvétel) és Ilfov megye (16 166) után Brassó megyében (15 346) cserélt gazdát szám szerint a legtöbb ingatlan az ANCPI adatai szerint, utánuk Temes (12 642), Konstanca (12 509) és Kolozs megye (12 494) következik.
A Blitz elemzésében egyébként kiemelik: az adásvételek visszaesése összefüggésben áll a bankkölcsönös szerződések visszaszorulásával. „Az ingatlanár-növekedések, illetve a kamatemelések kevesebb hiteles vásárlást eredményeztek: a jelzálogos szerződések száma 2023 első hat hónapjában 111 676 volt, ami 18,47 százalékos visszaesés a megelőző év hasonló időszakához képest. Látható a kapcsolat a 17,44 százalékkal visszaesett adásvételek, illetve a nagyjából ugyanekkora arányban csökkent bankhiteles szerződések között. Az idei fél évben a tranzakciók csupán 39 százaléka valósult meg jelzáloghitel segítségével” – olvasható a jelentésben.
Fotó: Haáz Vince
Eközben az is hozzájárult a megvalósított üzletek visszaeséséhez, hogy eleve kevesebb új lakást adtak használatba: az első negyedévben 15 329-et, 578-cal kevesebbet, mint egy évvel korábban (-3,63%). Az év első öt hónapjában kiadott lakóház-építkezési engedélyek száma (14 122) jóval jelentősebb, 24,5%-os visszaesést tükröz.
Még akkor is, ha az albérletárak „próbálták” tartani a lépést: Kolozsváron például – ahol a legnagyobb, hónapról hónapra érzékelhető növekedést jegyezték – év elején még 441 eurós havi átlagárat regisztráltak, most meg már 505-öt.
Kolozsváron 36, Temesváron 25, Bukarestben 22 százalékkal csökkent a lakáseladások száma az idei év első négy hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva.
Az ingatlanközvetítő szakembereinek számításai szerint, nagy átlagban számolva, jelenleg egy 35 négyzetméteres, 55 ezer eurót érő egyszobás lakás bankkölcsönös – 15 százalékos előleget feltételező, tehát önrészt, saját beruházást is igénylő – megvásárlásának havi törlesztőrészlete 1975 lej lehet, miközben ugyanazt a lakást olyan 400 euróért, 1980 lejért lehetne kiadni. Ugyanakkor a mindenkori piacmozgások ismeretében most az feltételezhető, hogy a 15 százalékos önrész olyan 11 éven belül megtérülne.
Miközben a vásárlók azon töprengenek, vegyenek-e vagy sem, az ingatlanfejlesztők megakadt projektekkel, építőanyagár-növekedéssel küzdenek. A vevők és vásárlók ezen kapcsolatdinamikája kevesebb adásvételt eredményezett, csak helyenként csökkenő árakkal” – áll a Blitz elemzésében.
Egyébként egyes szakértők még a pandémia alatt előre jelezték: a nagy keresletet, vásárlási étvágyat a koronavírus-járvány nem fogja számottevően befolyásolni, ami így is történt, aztán az ukrajnai háború, az energiaválság sem ingatta meg alapjaiban a piacot. Viszont a közben alattomosan mindent „behálózó” infláció mostanra olyan drágává tette a mindennapi életet, hogy ténylegesen egyre kevesebben mernek rengeteg pénzt kiadni – legyen szó örökölt vagy megtakarított, már meglévő, nagyobb összegről, de főleg a hosszú távú eladósodottsággal járó jelzáloghitelről.
Ugyanakkor érdekes kitekintést, felülnézetet adnak az uniós adatok, melyek szerint Románia – számunkra bármennyire hihetetlen számokkal is dobálóznak egyes nagyvárosokban – a sereghajtók között szerepel a lakásárak 2010 óta tapasztalt drágulását tekintve.
Százalékban megadott árnövekedés országonként 2010 óta: a lila oszlopok a lakásárakat, a kékek az albérletárakat jelzik
Fotó: Eurostat
Ugyanis az Eurostat nemrég kiadott statisztikái szerint
Minden bizonnyal az „ellentmondások országa” jelzőben keresendő a magyarázat, hiszen miközben egyes térségek rohamosan fejlődnek, „felszívják” a munkaerőt, az ország jelentős része – főleg vidéken – gyakorlatilag lassacskán kiürül, ott pedig alig van értéke egy-egy ingatlannak.
Ugyan az előző hónaphoz viszonyítva csak enyhén drágultak az albérletek júniusban a nagyobb romániai városokban, a tavalyi év hatodik hónapjához képest már látványosnak mondható az áremelkedés üteme. Nő ugyanakkor a megtekintett hirdetések száma is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!