Fotó: Haáz Vince
Kolozsváron 36, Temesváron 25, Bukarestben 22 százalékkal csökkent a lakáseladások száma az idei év első négy hónapjában a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva – derül ki egy vezető nemzetközi ingatlanpiaci tanácsadó és befektetéskezelő cég jelentéséből. Mivel 2022 rekordévet jelent Romániában az új építésű otthonok eladása tekintetében, első ránézésre „belefér” némi visszaesés a keresletben, ám számos egyéb jelzés is arra utal, hogy talán végre tetőznek a sok esetben elképesztően, felfoghatatlanul magas ingatlanárak. Már csak azért is, mert Európa más vidékein egyre inkább lakhatási válságtól tartanak.
2023. május 08., 10:052023. május 08., 10:05
A Colliers nemzetközi szakvállalkozás számításai szerint miközben tavaly a román fővárosban és környékén kissé visszaesett az új építésű otthonok vásárlása (21 328 eladott ingatlan, 3 százalékos csökkenés 2021-hez képest), országos szinten csúcsot jelent a 73 332 értékesített új lakás (3 százalékos növekedés). A cég elemzői szerint tovább nőtt a kereslet a külvárosi, kertvárosi, csendesebb környéken lévő ingatlanok, illetve a nagyvárosokkal szomszédos településeken épült házak, lakások iránt, a jelenség pedig középtávon mindenképp fennmarad, ez pedig „mutatja az irányt” az ingatlanfejlesztőknek is.
A jelentés szerint Bukaresten kívül az ország nyugati és északkeleti részében is kevesebb új lakást adtak el tavaly, míg Konstanca és a tengerpart környékén, illetve Kolozsvár vonzáskörzetében tovább nőttek az adásvételi számok. A 65 országban jelen lévő Colliers szakemberei szerint miközben jelenleg egy nagyvároson belül megépült lakásra kettő jut a városon kívül, a metropoliszövezetben, két éven belül egy a háromhoz változik az arány.
Serkenti ezt a manapság egyre elterjedtebb hibrid munkarend, azaz az irodai és otthoni munka váltogatása, amelynek következtében nagyobb nyomás nehezedik a kifelé terjeszkedő ingatlanfejlesztésekkel lépést tartani nemigen tudó infrastruktúrára, viszont a befektetések előbb-utóbb infrastruktúra-fejlesztéseket, azaz a metropoliszövezet fejlődését is maga után vonja az elemzők szerint.
Tavaly egyébként az év második felében már jelentős csökkenésnek indult az érdeklődés az új lakások iránt – kivéve Bukarestet, amely kiegyensúlyozott piacot mutatott –, 20-30 százalékos visszaesést jegyeztek az év első felében tapasztaltakhoz képest. A tendencia pedig idén is folytatódott:
Gabriel Blăniţă, a jelentést készítő cég vezető beosztású képviselője közleményükben úgy fogalmazott, egyértelmű, hogy csökkent a kereslet, amelyhez a kínálat is igazodni fog, a piac pedig az elmúlt két évben tapasztalt rekorddöntés után egyensúlyba kerül. „A kereslet visszaesése, a növekvő kamatok, az infláció, amely csökkenti a vásárlóerőt, illetve az építőiparban tapasztalható drágulások olyan bizonytalanságokat szülnek, amelyek érzékenyen érintik a lakóingatlan-piac rövid távú kilátásait” – vázolta az illetékes.
Aki szerint egyébként az idén tapasztalt visszaesés számai nagynak tűnnek, „de nem adnak okot aggodalomra”, mert egy rekordot jelentő időszak a viszonyítási alap. Ugyanakkor elismerte, hogy már a bankok is alaposan megérzik a hitelfelvételi feltételeknek megfelelő ügyfelek számának apadását: év elején 28 százalékkal kevesebb kölcsönt adtak a tavalyi időszakhoz képest. Blăniţă szerint a hitelezési feltételek csak jövő év elején enyhülhetnek. Viszont jó hírnek tartja a munkaerőpiaci adatokat, miszerint tovább nőtt az alkalmazottak száma, az éve eleji nettó átlagbér pedig 15 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
Amint arról beszámoltunk, immár egyáltalán nem meglepő módon Kolozsváron a legmagasabbak a lakásárak romániai összevetésben: az eladók által elkért összegek egy hónap alatt átlagosan 0,9 százalékkal, 2396 euróra nőttek hasznos négyzetméterenként az Imobiliare.ro ingatlanközvetítő portál jelentése szerint. Messze elmarad ettől az amúgy szintén előretörő, a képzeletbeli dobogó második fokán álló Brassó (1596 euró/nm átlagár), ahol 1,5 százalékos drágulást jegyeztek. Március folyamán a Bukarestben eladásra kínált lakások ára enyhén, 0,5 százalékkal emelkedett, a hasznos négyzetméterenkénti 1507 euróra.
Ha enyhe mértékben is, de márciusban is tovább nőttek a lakásárak a legtöbb romániai nagyvárosban.
Pontos képet azonban csak később kaphatunk arról, hogyan befolyásolja az árakat is a pillanatnyilag tapasztalt kereslet-visszaesés, és hogy egyáltalán hosszabb távon kitart-e az érdeklődés csökkenése. Mindenesetre közben Európában kitapintható egyfajta aggodalom, amelyet általánosabb problémák táplálnak. Az Európai Unióban tapasztalt lakhatási és munkakörülmények javításáért életre hívott hivatal, az Eurofound egy, még készülő jelentése arra enged következtetni, hogy
A Kathimerini című görög lapot szemléző Economedia.ro portál által idézett adatok szerint uniós szinten az albérletben lakók csaknem fele, 46 százaléka bizonytalannak érzi sorsát, és elképzelhetőnek tartja, hogy három hónapon belül másik, olcsóbb hajlék után kell néznie. A bérlők elégedetlenek az ingatlanok energiahatékonyságával is, amely nagy közműszámlákat eredményez.
Fotó: Haáz Vince
Nincsenek irigylésre méltó helyzetben azok sem, akik jelzáloghitellel vásároltak lakást, hiszen a törlesztőrészletek is folyamatosan nőnek. Aggasztó a helyzet például Lengyelországban, ahol jelentősen nőtt az igény a rosszul fizető jelzáloghitelesek számára létrehozott alap segítségére – egy esetleges recesszió következtében az érintettek könnyen utcára kerülhetnek. De sok „teljes jogú” háztulajdonos is veszélyben van: jelentős részük szegénységben, a létminimum határán él, és nehezen birkóznak meg a magas energiaárakkal. Írországban az elmúlt másfél évben körülbelül ötven százalékkal növelni kellett a sürgős esetek számára fenntartott ideiglenes szállások számát, miután a pandémia lejártával feloldották a kilakoltatási stopot.
Az elemzés szerint sokan függnek a különböző segélyektől, támogatásoktól. Ugyanakkor a lakhatási segítség esetleges bevezetése bizonyos rétegek számára tovább növelheti az albérlet- és ingatlanárakat, míg például a jelzáloghitel-felvétel megtámogatása egyrészt csak a tehetősebbeken segítene, másrészt sokakat felelőtlen eladósodottságba hajszolhat – olvasható a lakhatási válság felerősödését taglaló cikkben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás