Lakásvásárlás vagy bérlés: egyelőre előbbi előnyösebb Erdélyben
Fotó: Bálint Eszter
Lakásvásárlás vagy bérlés? – merül fel sokakban a kérdés, amikor új otthon után kell nézni. A globális trendekkel ellentétben az erdélyi nagyvárosokban jobban megérheti hitelből új lakást vásárolni, mint új ingatlant bérelni, ugyanis a hosszú távban gondolkodók számára a kölcsön havi törlesztőrészlete ugyanannyi vagy akár kisebb is lehet, mint a havi albérlet ára, és előbbi esetében növekvő értékű vagyonelem is birtokunkba kerül.
2024. december 29., 09:272024. december 29., 09:27
2024. december 29., 09:322024. december 29., 09:32
A lakásvásárlás vagy bérlés kérdésében nemrég egy ingatlanközvetítő portál közölt elemzést. A Blitz.ro oldalán olvasható összegzésben erdélyi nagyvárosokban tapasztalt árakkal is példálóznak. Az elemzés szerint sok „pénzügyi guru” azt mondja, hogy nincs értelme lakást vásárolni, azzal érvelve, hogy a magas ingatlanárak miatt a bérlés költséghatékonyabb.
Az a tény, hogy a romániaiak majdnem 96 százalékának saját otthona van, jól érzékelteti, hogy „Romániában a vásárlás egyszerűbb és előnyösebb”.
„Más piacokkal összehasonlítva, ahol az ingatlanok valóban nagyon drágák a legtöbb ember számára, Romániában nagy előnyünk van: a lakhatás megfizethetőbb, és a finanszírozás is könnyebb. Egy ingatlannal hosszú távú vagyonelemet lehet »felépíteni«; a romániai piac kontextusában a lakásvásárlás előnyösebb lehet, mint a bérlés, mivel stabilitást és fix havi költséget biztosít, míg a bérlés hosszú távon drágább lehet, mint amilyennek az elején tűnik” – állítják az ingatlanközvetítő szakemberei.
A román fővárosban vásárlás esetén egy új kétszobás lakás ára 100 000 és 150 000 euró között mozoghat, elhelyezkedéstől és kivitelezéstől függően. Egy 30 éves futamidejű jelzáloghotel esetén, 15-20 százalék előleg (ezzel általában rendelkezni kell, ami persze megnehezíti a dolgokat) és 4-6%-os változó kamatláb mellett a havi törlesztőrészlet 500-700 euró körül alakulna, további költségek nélkül. Eközben egy hasonló lakás bérleti díja körülbelül 500-800 euró havonta. Öt év elteltével a bérlő már 30 000 és 48 000 euró közötti összeget fizetett csak albérletre, anélkül hogy saját ingatlana lenne.
Az erdélyi ingatlanpiacra tekintve Kolozsváron az új 2 szobás lakások ára 120 000 és 180 000 euró között van. Jelzáloghitel esetén a havi törlesztőrészlet 600 és 800 euró között lenne, a havi bérleti díj pedig 600 és 900 euró között változik. Utóbbi esetben 5 év után 36 000 és 54 000 euró közötti összeget fizetett az ügyfél csak bérleti díjra.
Temesvár esetében ugyanezek a számok 80–120 ezer euró közötti lakásárral számolva 400–600 eurós törlesztőrészletet, 400-700 eurós albérletárat, öt év alatt 24–42 ezer eurónyi „ablakon kidobott pénzt” mutatnak. Brassóban az új lakások ára 70 000 és 110 000 euró között mozog, a havi törlesztőrészletek 350 és 550 euró között vannak, míg a bérleti díj havi 350 és 600 euró között ingadozik, ami 5 év alatt összesen 21 000 és 36 000 euró közötti elköltött összeget jelent.
Ezzel szemben ha gyakori költözést tervez vagy bizonytalan az anyagi stabilitását tekintve, a bérlés a megfelelő megoldás, a rugalmasság és az alacsonyabb rövid távú költségek miatt” – írják a Blitz elemzői.
Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját.
Akik egy másik elemzésben úgy fogalmaznak: azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak bérbe adás szándékával, a számok azt mutatják, hogy a nyereség hosszú távon vonzó lehet. Ám bizonyos esetekben a bérleti díjból származó bevétel nem fedezi teljes mértékben a jelzáloghitel törlesztését, ami rövid távon kevésbé kedvezővé teszi a befektetést.
Bár a hitelkamatláb valamivel magasabb lehet, mint a havi bérleti díj, a jelzáloghitel havi költségeit ellensúlyozhatja a hosszú távú tőkefelhalmozás és a megtakarítás az otthon egyre növekedő értéke révén. „Mivel a kamatlábak tovább csökkennek és az infláció stabil marad, a lakásvásárlás számára kedvező környezet valószínűleg 2025-ben is fennmarad” – vélik az ingatlanközvetítő elemzői.
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
szóljon hozzá!