
Lakásvásárlás vagy bérlés: egyelőre előbbi előnyösebb Erdélyben
Fotó: Bálint Eszter
Lakásvásárlás vagy bérlés? – merül fel sokakban a kérdés, amikor új otthon után kell nézni. A globális trendekkel ellentétben az erdélyi nagyvárosokban jobban megérheti hitelből új lakást vásárolni, mint új ingatlant bérelni, ugyanis a hosszú távban gondolkodók számára a kölcsön havi törlesztőrészlete ugyanannyi vagy akár kisebb is lehet, mint a havi albérlet ára, és előbbi esetében növekvő értékű vagyonelem is birtokunkba kerül.
2024. december 29., 09:272024. december 29., 09:27
2024. december 29., 09:322024. december 29., 09:32
A lakásvásárlás vagy bérlés kérdésében nemrég egy ingatlanközvetítő portál közölt elemzést. A Blitz.ro oldalán olvasható összegzésben erdélyi nagyvárosokban tapasztalt árakkal is példálóznak. Az elemzés szerint sok „pénzügyi guru” azt mondja, hogy nincs értelme lakást vásárolni, azzal érvelve, hogy a magas ingatlanárak miatt a bérlés költséghatékonyabb.
Az a tény, hogy a romániaiak majdnem 96 százalékának saját otthona van, jól érzékelteti, hogy „Romániában a vásárlás egyszerűbb és előnyösebb”.
„Más piacokkal összehasonlítva, ahol az ingatlanok valóban nagyon drágák a legtöbb ember számára, Romániában nagy előnyünk van: a lakhatás megfizethetőbb, és a finanszírozás is könnyebb. Egy ingatlannal hosszú távú vagyonelemet lehet »felépíteni«; a romániai piac kontextusában a lakásvásárlás előnyösebb lehet, mint a bérlés, mivel stabilitást és fix havi költséget biztosít, míg a bérlés hosszú távon drágább lehet, mint amilyennek az elején tűnik” – állítják az ingatlanközvetítő szakemberei.
A román fővárosban vásárlás esetén egy új kétszobás lakás ára 100 000 és 150 000 euró között mozoghat, elhelyezkedéstől és kivitelezéstől függően. Egy 30 éves futamidejű jelzáloghotel esetén, 15-20 százalék előleg (ezzel általában rendelkezni kell, ami persze megnehezíti a dolgokat) és 4-6%-os változó kamatláb mellett a havi törlesztőrészlet 500-700 euró körül alakulna, további költségek nélkül. Eközben egy hasonló lakás bérleti díja körülbelül 500-800 euró havonta. Öt év elteltével a bérlő már 30 000 és 48 000 euró közötti összeget fizetett csak albérletre, anélkül hogy saját ingatlana lenne.
Az erdélyi ingatlanpiacra tekintve Kolozsváron az új 2 szobás lakások ára 120 000 és 180 000 euró között van. Jelzáloghitel esetén a havi törlesztőrészlet 600 és 800 euró között lenne, a havi bérleti díj pedig 600 és 900 euró között változik. Utóbbi esetben 5 év után 36 000 és 54 000 euró közötti összeget fizetett az ügyfél csak bérleti díjra.
Temesvár esetében ugyanezek a számok 80–120 ezer euró közötti lakásárral számolva 400–600 eurós törlesztőrészletet, 400-700 eurós albérletárat, öt év alatt 24–42 ezer eurónyi „ablakon kidobott pénzt” mutatnak. Brassóban az új lakások ára 70 000 és 110 000 euró között mozog, a havi törlesztőrészletek 350 és 550 euró között vannak, míg a bérleti díj havi 350 és 600 euró között ingadozik, ami 5 év alatt összesen 21 000 és 36 000 euró közötti elköltött összeget jelent.
Ezzel szemben ha gyakori költözést tervez vagy bizonytalan az anyagi stabilitását tekintve, a bérlés a megfelelő megoldás, a rugalmasság és az alacsonyabb rövid távú költségek miatt” – írják a Blitz elemzői.

Nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is döbbenetes magasságokban a kolozsvári albérletárak: a kincses város egy felmérés szerint uniós éllovas, ha az átlagfizetéshez viszonyítjuk egy belvárosi kis lakás bérleti díját.
Akik egy másik elemzésben úgy fogalmaznak: azok számára, akik lakásvásárlást fontolgatnak bérbe adás szándékával, a számok azt mutatják, hogy a nyereség hosszú távon vonzó lehet. Ám bizonyos esetekben a bérleti díjból származó bevétel nem fedezi teljes mértékben a jelzáloghitel törlesztését, ami rövid távon kevésbé kedvezővé teszi a befektetést.
Bár a hitelkamatláb valamivel magasabb lehet, mint a havi bérleti díj, a jelzáloghitel havi költségeit ellensúlyozhatja a hosszú távú tőkefelhalmozás és a megtakarítás az otthon egyre növekedő értéke révén. „Mivel a kamatlábak tovább csökkennek és az infláció stabil marad, a lakásvásárlás számára kedvező környezet valószínűleg 2025-ben is fennmarad” – vélik az ingatlanközvetítő elemzői.
Technikai recesszió 2025 utolsó két negyedévében, a vagyoni jellegű adók emelése 2026-ban, fogyasztáscsökkenés, a nettó bérek emelésére vonatkozó negatív kilátások azok a fő érvek, amelyek szerint tovább fog romlani a romániai lakosság vásárlóereje.
A közelmúltban több autóipari beszállító jelentette be gyárainak bezárását vagy a termelés áthelyezését az Európai Unión kívülre, ugyanis az ágazat világszerte küzd a zöld átállás, a konkurencia és a vásárlóerő csökkenése jelentette kihívással.
Miközben Magyarország egységes stratégia alapján, integrált projektekkel és kiszámítható ütemterv szerint valósít meg vasútfejlesztéseket, Románia elaprózott beruházásokkal, újra és újra kiírt pályázatokkal, elnyúló határidőkkel dolgozik.
Továbbra is Romániában a leggyengébb az általános forgalmi adó (áfa/TVA) begyűjtésének a hatékonysága – irányította rá a figyelmet az Európai Bizottság által a héten közzétett, Áfarés Európában című jelentés.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Novemberben 9,8 százalékon stagnált az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az alkotmánybíróság rábólintásával véglegessé vált az a fiskális csomag, amely 2026-tól gyökeresen átalakítja többek között a gépjárművek adózását Romániában.
A kormány várhatóan január végén fogadja el a jövő évi állami költségvetést – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök egy szerda esti televíziós interjúban.
Ötszáznál több munkahelyet szüntet meg Romániában a Bosch. Az elbocsátásokat a Bosch Global Business Services fogja végrehajtani. A leépítés a cég temesvári alkalmazottait érinti.
A romániai sertéstartók tapasztalják a legdrasztikusabb húsár-csökkenést az EU-ban karácsony előtt.
szóljon hozzá!